Ráckevei (Soroksári) -Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és – rekonstrukció projekt

1. Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és – rekonstrukció projekt Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárításifőosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság

2. Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág • Tó-jellegű, két torkolati műtárggyal mesterségesen szabályozott víztest, • vízutánpótlása a műtárgyakon bevezethető és bevezetett víztől függ, • kiemelt jelentőségű üdülőterület Budapest közelségében, • népszerű horgászvíz, • országosan védett természeti értékek

3. Az RSD vízminőségi helyzete • Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének bevezetése, • parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta tápanyagterhelés • meder feliszapolódottsága miatti terhelés, • kis vízmélység, • elégtelen áramlások, • pangó vízterek Ezek következményeként az elmúlt évek során több esetben – főként oxigénhiánnyal összefüggő – kritikus vízminőségi helyzet alakult ki, amely hal-, csiga- és kagylópusztulásokkal járt együtt, így jelezve, hogy a Duna-ág terhelhetőségének határán van.

4. Az RSD projekt kidolgozásának szükségessége, előzményei Az RSD-ben bekövetkezett kedvezőtlen állapot javításával kapcsolatban született a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének javításáról szóló 2022/2000. (II. 4.) Korm. határozatban rögzített intézkedési terv mely – egyéb szabályozási feladatok mellett – az alábbi fejlesztéseket irányozta elő: • Az RSD vízáramlásának javítása; • A mederben felhalmozódott, kiülepedett iszap eltávolítása, és elhelyezése; • Az RSD monitoring rendszerének oly módon történő kialakítása, amely a felszíni és felszín alatti vízminőség megfigyelésére hosszú távon alkalmas; • A vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületről származó kommunális szennyezőanyagok – lakosság által bevezetett tisztítatlan szennyvíz – elvezetésének kezelése, a megoldás feltételeinek megteremtése; • A Dél-pesti szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz nagy-Dunába történő átvezetés lehetőségének vizsgálata.

5. A komplex RSD projekt előkészítése Az 1067/2005 (VI. 30.) Korm. Határozat alapján kezdődött el a fenti célok figyelembevételével a projekt előkészítése a „Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása” címmel, 2006 –2009 között. Az előkészítés során elvégzett vizsgálatok alapján megvalósításra javasolt négy projektelem: • I. Kotrás: A RSD főág középső szakaszának és a mellékágak kotrása. • II. Műtárgyépítés: Új vízleeresztő műtárgy építése Tasson és a meglévő Kvassay és Tassi műtárgyak (zsilipek) rekonstrukciója • III. Átvezetés: Dél-Pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének és Dél-Pest csapadékvizeinek nagy-Dunába történő átvezetése • IV. Szennyezőanyagok kivezetése: A parti sávban található üdülőterületek szennyvízelvezetése A fenti négy projektelem közül a KEOP 2007-2013 közötti programozási időszakban történő megvalósításra az I. II. és IV. projektelemek nyertek támogatást.

6. Támogatott projektelemek • Szennyezőanyagok kivezetése aparti sávból A projektelem kedvezményezettje: RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulás • Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és – rekonstrukció A projektelemek kedvezményezettje: Országos Vízügyi Főigazgatóság A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és – rekonstrukció projektben a Kormány a 1281/2012. (VIII. 6.) számú Korm. határozatban visszavonta a "Kotrás" projektelemre vonatkozó részt, ezért a projekt műszaki tartalma e projektelemmel csökkent.

7. Az RSD projektben megvalósuló fejlesztések • Tassi műtárgy építése: az 1956-os árvíz során elpusztult tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése • Rekonstrukció: a meglévő két nagy-műtárgy, Kvassayzsilip és a Tassi hajózsilip rekonstrukciója • Monitoring rendszer fejlesztése: • az RSD ökológiai, vízminőségi, hidrológiai, hidraulikai monitoring rendszerének fejlesztése; • eszközbeszerzés.

8. Tassi vízleeresztő műtárgy építése A többfunkciós vízleeresztő műtárgy feladata az RSD vízminőségi szempontból történő optimális vízforgalmának biztosítása, mely által megvalósulhatnak az alábbi célok: • a vízáramlás, vízszintszabályozás javítása; • a vízmegosztás biztonságának növelése; • a vízminőség javítási célú Nagy-Dunából bevezetett tápvíz mennyiségének növelése; • a vízhasználati igényeknek megfelelő vízleeresztő kapacitás biztosítása Tassnál; • leeresztési üzemmódban az energia visszanyerés lehetővé tétele; • a két főműtárgy Kvassay és új vízleeresztő műtárgy együttműködésével megfelelőbb üzemelés mód alakítható ki.

9. Tassi vízleeresztő műtárgy építése Az műtárgyépítés javasolt helyszíne: A tervezett műtárgy a meglévő vízleeresztő műtárgytól ÉNy-ra, attól mintegy 250 m távolságra, a Duna bal parti árvízvédelmi töltésébe kerül. A műtárgy és a hozzá csatlakozó al- és felvízcsatorna egy egyenes tengelyre esik, amely ~50°-os szöget zár be a meglévő árvédelmi töltéssel. A felvízcsatornaa meglévő árvédelmi töltést átvágja, ezért a tervezett műtárgyhoz csatlakozóan új árvédelmi töltésszakaszok épülnek a lehető legrövidebb hosszban.

10. Tassi vízleeresztő műtárgy építése A tervezett létesítménynek az alábbi vízkormányzási feladatokat kell ellátnia: • gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába maximum 50 m3/s kapacitással, a normál üzemi helyzetben; • gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába a vízerőpotenciál kihasználásával, maximum 50 m3/s kapacitással, megfelelően nagy vízszintkülönbség esetén, normál üzemi jelleggel, • szivattyús vízátemelés az RSD-ből a Dunába minimum 20 m3/s kapacitással, az RSD szintjét meghaladó dunai árvízszint esetén, ritka üzemi helyzetben, • szivattyús vízátvezetés a Dunából az RSD-be 15 m3/s kapacitással, alacsony Duna vízállás és jelentős öntözési vízigény esetén vízpótlási céllal, ritka üzemi helyzetben, A műtárgy üzemével biztosítani kell az RSD vízszintszabályozását, a műtárgynak biztosítania kell a Duna árvizeinek kizárását az RSD-ből, mivel a műtárgy a Duna árvízi fővédvonalának része.

11. Tassi vízleeresztő műtárgy építése Működési üzemmódok:

12. Kvassay zsilip rekonstrukciója Fejlesztési célkitűzések: Az RSD vízminőségi és vízgazdálkodás-fejlesztési célkitűzéseinek megvalósulásához biztosítani kell, hogy a meglévő Kvassay zsilip zavartalanul tudjon működni és az üzemrendben előírt vízátvezetési feladatának maradéktalanul meg tudjon felelni. Ennek biztosításához az alábbi felújítási munkák elvégzése szükséges: • A vízbeeresztő zsilip acélszerkezetű elzárásainak rekonstrukciója; • A felvízcsatornábanavízbeeresztő zsiliphez érkező uszadék kezelésének megoldása.

13. Kvassay zsilip rekonstrukciója Megvalósuló fejlesztések: • A vízbeeresztő zsilip elzáró berendezéseinek felújítása: • Főelzárás: a táblák tömítése nem megfelelő, a táblák mozgatása nehézkes, az elzáró táblák cseréje szükséges • Felvízi ideiglenes elzárás: avíz alatt lévő falhorony, melybe az ideiglenes elzáró-gerendák kerülnek, ill. a benne lévő acél tömítő felület cseréje szükséges. • Alvízi ideiglenes elzárás: alvízi betétgerendakészlet jelenleg nem áll rendelkezésre, mely e fejlesztés keretében kerül legyártásra.

14. Kvassay zsilip rekonstrukciója • Felvízoldaliuszadékkezelésmegoldása: A műtárgy-együtteshez két mederágban érkezik a víz és vele együtt az uszadék a Duna felől. A szivattyútelep előtt összegyűlő uszadék kiemelésére van kiépített gerebtisztító berendezés, de a vízbeeresztő zsilip nyílásában nincs, itt nem lehet a gerebszemetetkiszedni. Ajelenlegi üzemi gyakorlat az, hogy még a műtárgy előtt kb. 50 m-rel egy úszó terelőművel fogják fel az érkező uszadékot és nem engedik az uszadékot a gerebig eljutni. Az úszó terelőmű a két part közé kifeszítve a teljes mederszélességben felfogja az uszadékot. Időnként motorcsónakkal kivontatják a terelőművet a begyűlt uszadékkal együtt a Dunára és eleresztik az uszadékot.

15. Tassi hajózsilip rekonstrukciója A meglévő műtárgy, jelenlegi szerkezeti kialakítását megtartva az új tassi vízleeresztő műtárgy megépítése után is ellátja a hajózsilip funkcióját, azonban a folyamatos üzemszerű vízleeresztésben a továbbiakban már nem vesz részt. A meglévő műtárgyat továbbra is szükséges használni eseti, vagy rendszeres vízleeresztésre a műtárgy környezetének vízminőség védelme miatt.

16. Tassi hajózsilip rekonstrukciója A létesítmény jó műszaki állapotának eléréséhez az alábbi felújítási munkákat kell elvégezni: • A műtárgy árvízi biztonságát veszélyeztető árvízi szivárgási jelenségek megszüntetése; Meghatározott szintet meghaladó dunai árvíz esetén a mentett oldalon az alsó fő (acélszerkezetű támkapu) környezetében szivárgási jelenségek figyelhetők meg. • A töltő-ürítő rendszer elhasználódott elzáró-berendezéseinek cseréje; Az elzárásokon jelentős szerkezeti és korróziós károsodások vannak, a tömítések nem zárnak megfelelően, az elzárások cseréje szükséges.

17. Tassi hajózsilip rekonstrukciója • Az alvíziés a felvízi főelzárás, valamint a töltő-ürítőrendszer elzárások elektromechanikus mozgató-berendezéseinek felújítása; • Felvízibillenőtáblás főelzárás mozgató-berendezése, • Alvízitámkapus főelzárás mozgató-berendezése, • Töltő-ürítő csatorna elzárások mozgató-berendezése • Az elavult és korszerűtlen teljes villamos működtető rendszer cseréje; • 400 V-os elosztó és kapcsolóberendezés, • Vezérlőberendezés, • Vezénylőpult, • Helyi kezelőtáblák és csatlakozókmérés, érzékelés, valamint a kábelezés, földelés, érintésvédelem cseréje • A korszerűtlen és tönkrement vezénylőfülkecseréje, gépházak átépítése.

18. Monitoring rendszer fejlesztése Célja: Az RSD projekt utólagos értékelésére operatív monitorozó programot alakítunk ki, melynek célja a víztest állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, illetve a védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése. A fejlesztés fő célja, hogy kimutathatók legyenek a beruházások eredményeként létrejövő minőségi változások, az értékek nyomon követésével jelezze a környezeti célkitűzés teljesítését.

19. Monitoring rendszer fejlesztése Megvalósuló fejlesztések: • Felügyeleti központok korszerűsítése és bővítése: • Budapest KDV-KÖVIZIG központ • Ráckevei központ • Tassi zsilip központ • Budapest Kvassay központ • Új üzemirányítási központ kialakítása KDV-KÖVIZIG III. Szakaszmérnökség, Ráckeve • Meglévő főági mérőállomások bővítése: • Kvassay zsilip mérőállomás • Tassi zsilip mérőállomás • Ráckevei mérőállomás

20. Monitoring rendszer fejlesztése • Új mellékági mérőállomások telepítése • Talajvíz figyelő kút mérőállomások telepítése, fejlesztése • Automata vízminőség-mérő állomás telepítése a Kvassay zsilipnél • Kapcsolat kiépítése a meteorológiai hálózattal • Eszközbeszerzések a fenntartási időszakban szükséges vizsgálatokhoz

21. A fenti beruházásokkal elérhető eredmények • az RSD vízgazdálkodási lehetőségei lényegesen javulnak,   • a vízszennyezettségének csökkenése érhető el a teljes víztest vonatkozásában az alábbi %-os megoszlásban:

22. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság