Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javításáról

1. Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javításáról Jakus György Folyamszabályozási megoldások 2007. Március 30.

2. Az EU Víz Keretirányelvének érvényesülése a folyógazdálkodási tervezésbenben

3. A teljes folyóvölgy vizsgálata Vízgyűjtő Befogadó ? A tervezés iránya? ? Magyarország: Külföldi vízgyűjtők A folyó szerepe Igények változása

4. Zöld folyosó biztosítása A folyó teljes hossza mentén szükséges a vízhez kötődő szárazföldi élőlények vándorlásának biztosítása. A zöldfolyosóhoz szükséges természeti terület, vándorlási útvonal nem minden esetben biztosítható a hullámtéren, annak szűk keresztszelvénye vagy beépítettsége miatt. Ezekben az esetekben a vándorlási útvonal folyamatosságát mentett oldali természeti területek kialakításával, kijelölésével lehet biztosítani.

5. Kék folyosó biztosítása A vízi élőlények vándorlásának biztosítása érdekében szükséges a számukra leküzdhetetlen létesítmények mellett az átjárhatóságot biztosító hallépcsők kialakítása. A hullámtéri holtágak időszakos vagy állandó átöblítésének biztosítása növeli a folyó menti élőhelyek sokszínűségét.

6. Élőhelyek rehabilitációja A mentett oldali mellékágak összekötése a főmederrel lehetővé teszi azok fok-gazdálkodásszerű haszno-sítását. Az összeköttetést biztosító zsilipek lehetővé teszik a káros vízszint-ingadozások kizárását a mentett oldali vízterü-letekről. Ezzel a vízi élő-lények szaporodási feltéte-lei jelentősen javulhatnak.

7. Folyószabályozás Célkitűzések: • az árvíz, a hordalék, a jég zavartalan levonulásának biztosítása, • a vízellátás és mezőgazdasági vízhasznosítás céljainak elősegítése a vízkivételek és vízbevezetések lehetővé tételével, • a terület és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elősegítése, • a víziszállítás és közlekedés érdekében a kívánt méretű hajóút előállítása.

8. A folyószabályozás típusai: - kisvízi, - középvízi, - nagyvízi. vízgyűjtő terület szélessége ártér magaspart hullámtér töltés mentesített terület nagyvízi meder középvízi meder Völgyszelvény kisvízi meder

9. A folyószabályozási művek csoportosítása • Párhuzamművek: a mederszélességet csökkentik, a partok • állékonyságát biztosítják. • Keresztirányú művek: szűkítik a medret, a lefolyó vízhozamokat • egységes mederbe terelik. partvédőmű mellékág főmeder elzáró művek vezetőmű sodorvonal partvonal szabályozási vonal terelőművek (sarkantyúk)

10. Párhuzamművek (1) természetes part Partvédőmű kőszórás burkolattal kotrás szabályozási kisvízszint kőburkolat szűrőrétegen kőterítés mederfenék mederszórás

11. Keresztirányú művek (1) Sarkantyú kőszórás szabályozási kisvízszint mederfenék kőterítés

12. Keresztirányú művek (2) Mederelzárás burkolat szabályozási kisvízszint mellékági vízszint fenékbiztosítás fenékszint kőszórás

13. Folyószabályozási kotrások - Szabályozási kotrás: a művek mederalakító hatásának meggyorsítása, a szabályozás kiegészítése. - Gázlókotrás: a hajózási viszonyok javítása. hajózási és szabályozási kisvízszint partél partél hajóút szélessége hajóút hajóút mélysége kotrás

14. Tervezési előzmények Holland megvalósíthatósági tanulmány (1994) a Szap-Budapest folyószakaszra. • Fő célkitűzés: A Duna ökológiai értékének visszaállítása, miközben a • hajózás javul. • Megvalósítás: hagyományos folyószabályozási eszközökkel. B szakasz Aszakasz Rajka Szob Szap Budapest

15. Koncepcióterv, VITUKI (1995). Alátámasztó anyagok: - előzetes ökológiai és vízminőségi hatástanulmány, - a területfejlesztési igények felmérése és értékelése, - a meglévő és potenciális vízbázisok elemzése. legkritikusabb szakasz 18 gázló rendezése Szap Gönyű Budapest

16. Közös magyar-szlovák tanulmányterv (1996). A hajózhatóság érdekében szükséges beavatkozásokat sürgősségi sorrend szerint szakaszolja. közös Duna-szakasz A B C D Szob Szap

17. Vízjogi engedélyezési terv (1996) • A szabályozás célja: a nemzetközi hajóút biztosítása a legkisebb korlátozás • mellett, környezeti károkozás nélkül, • A szabályozás módja: hagyományos folyószabályozási eszközökkel, • A terv melléklete: előzetes környezeti hatástanulmány. Alvízcsatorna 1811 fkm Szap SZLOVÁKIA Medve Töltés Nagybajcs 1789 fkm Duna MAGYARORSZÁG Gönyű Mosoni Duna

18. Tervezési alapadatok és előírások A hajóút méretei a Duna Bizottság ajánlásai szerint: legkisebb hajózási vízszint (LKHV) hajóút hajóút mélysége 25+2 dm hajóút szélessége: 1791 fkm felett gázlós szakaszon 120 m 1791 fkm alatt gázlós szakaszon 150m

19. Tervezési alapadatok és előírások (2) • a jelenlegi kisvízszintek ne süllyedjenek, • a művek hatása csak kisvizeknél érvényesüljön, • az árvizek és jég levezetésének feltételei nem romolhatnak, • a művek a görgetett hordalék mozgását károsan nem • befolyásolhatják, • a mellékágak vízellátását a hajózási kisvízszinthez tartozó vízhozam káros csökkenése nélkül, az ökológiai és környezetvédelmi igényekhez igazodóan kell megoldani, • a meglévő és tervezett vízbázisok védelmét biztosítani kell.

20. Hidraulikai vizsgálatok (1) a szabályozási művek optimális számának, elhelyezésének és hosszuknak a meghatározásához.Hidraulikai számítások: Duna hossz-szelvény 1805+750--1795+500 fkm között Töltés koronaszint modellkísérletek mozgómedrű kismintán: MASZ LNHV LKHV LKV Mederfenék

21. Digitális Atlasz program • Elavult (1970-1975 évi felmérések), papír alapú térképek állnak rendelkezésre • Korszerűtlen, nehezen kezelhető adathordozó • Tárolása nagy helyigényű • Nehézkes visszakeresés, nem megoldott a változások átvezetése az archiválás • Hosszú idő telik el a felmérés és a dokumentálás között • Költséges előállítás, nehézkes kezelés • Mai igényeknek nem felel meg

22. Mederfelmérés Geodéziai módszerek alkalmazása

23. Légi felvételek • Gyors adatrögzítés • 50 cm-en beüli pontosság • Digitalizálási lehetőség • Költségkímélő

24. Digitális Atlasz 1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 15 13 16 12 14

25. A DUNA meder változásának tervezésekotrás, mederváltozás szimuláció Duna-szakasz Tervezett kotrás képe

26. Elöntés és áramlástani vizsgálatok ábrázolása

27. Digitális Atlasz Nyilvántartási keresztszelvények VO113 VO112 VO111 VO110 VO109 VO108 VO107 VO106 VO105 VO104 VO103 VO102 VO101

28. A főmeder rendezése (1) Nagybajcsi folyószakasz SZLOVÁKIA átépítésre kerülő sarkantyú-sor MAGYARORSZÁG Nagybajcs

29. A főmeder rendezése (2) Nagybajcsi folyószakasz SZLOVÁKIA hajóút új sarkantyú Nagybajcs sarkantyú átalakítás MAGYARORSZÁG

30. A főmeder rendezése (4) - új sarkantyúk építése Rajna új sarkantyú

31. A főmeder rendezése (8) - gázlós szakaszok szabályozást elősegítő kotrása Gázlók adatai 1994-1998 között SZLOVÁKIA gázló Nagybajcs gázló MAGYARORSZÁG Gázló kotrás

32. Mellékágak revitalizációja (2) A mellékágak rendszeres vízellátása a korábbi szabályozások és a főmeder süllyedése miatt csökkent, évenként hosszabb időszakra megszűnt. A meder feliszapolódott, növényzettel benőtt Pulai-ág

33. Nagybajcsi mellékág A mellékág hosszú távú megőrzése és rehabilitálása érdekében végzett beavatkozások: áteresszel kombinált bukó mederkotrás átvágás

34. Mederkotrás Az erősebben feliszapolódott ágakban mederkotrást végeztek. Nagybajcsi mellékág

35. Köszönöm a figyelmet!