A líra átalakulása a 19. század második felében

1. A líra átalakulása a 19. század második felében

2. Előzmény • Romantika (18. sz. vége, 19. sz. eleje) • Realizmus ( 19. század első harmada) • Színtér: • Franciaország • Oroszország • Műfajok: • Többszólamú regény • Drámaiatlan dráma • Analitikus dráma

3. 19. század második fele / modernizmus • Háttér: • Ipari forradalom második hulláma • Gépiesített munka (egyhangúság) • Polgári társadalom ↓

4. A kor jellemzői • Szenvtelenség, illúzióvesztés • Pesszimizmus • Tagadták a művészet társadalmi szerepét – a világ nem „mutatható be” hitelesen • Keserű, ellenséges szembefordulás társadalommal, közélettel, politikával • Az írók magukra maradtak: magányosak, elszigeteltek • Egyetlen érték: művészet • Vissza kell vonulni a „tiszta művészet” elefántcsont-tornyába: művészet a művészetért: L’art pour l’art • FORMAI TÖKÉLETESSÉG

5. Líra • témája: „lelki táj” (nem a tárgyról szól, tárgyát kívánja megszólítani) • cél: lényeg megragadása, felszínre hozatala • a versek titokzatossá, sejtelmessé váltak, sugalmazó szerep → megértés bonyolult • az érzelmekre, képzeletre hatnak • metaforikus, jelképes nyelvi kifejezésmód

6. Líra • Stabilitás helyett → változás (akár meghökkentés is)

7. Szakaszai • 1910-es évekig: KLASSZIKUS MODERNSÉG (naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió) • 1920-30-as évek – 1960-70-es évek: KÉSŐ MODERNSÉG • 1960-70-es évektől: POSZTMODERN

8. Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap

9. Impresszionizmus • szakít az akademizmus formai merevségével, kimódolt kompozíciójával, természetellenes színvilágával • pillanat megragadása • gyors ecsetkezelés, a kontúrok elmosása, a szabadtérben történő festészet • Monet, Manet, Renoir, Pissarro, Degas

10. Gauguin: Tahiti nők

11. Posztimpresszionizmus • szakít a természetelvű festészettel, • bölcseleti tartalommal gazdagítja a piktúrát • Van Gogh, Cezanne, Gauguin • Irodalomban: • állóképszerűség • nominalitás • pillanat megragadása

12. Naturalizmus • irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat • valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolás • bemutatja a szokványosnak, hétköznap-inak nem mondható, riasztó, taszító elemeket • Próza • Maupassant, Bródy Sándor, Móricz Zs.

13. Szimbolizmus • görög szün + ballo = együttlátni szóból • törekvése, hogy a jelenségek mögött meghúzódó lényeget jelképek segítségével érzékeltesse • a jelkép egyértelműen föl nem fejthető, inkább jelentéseket, képzeteket sugall • Rimbaud, Verlaine, Mallarmé, Baudelaire

14. L’art pour l’art = művészet a művészetért • a világ haszonelvű → a költő nem lehet vátesz, próféta; nem állhat helyt a polgári világért, csak önmagáért • a művészet öncélúságát vallja, a létét önnön szépsége indokolja, • nem kell semmilyen társadalmi, politikai, vallási, erkölcsi vagy gazdasági célt szolgálnia, az igazi művész feladata az örök szépség ábrázolása • Mallarmé, Csók István, Renoir

15. Kund Abigél ledöbben (Tetemrehívás)

16. Historizmus • elmúlt korok emlékének felidézése • történelmi, mitológiai témák (festészet) • Munkácsy Mihály, Zichy Mihály

17. Gaudí Sagrada Família Güell park

18. Szecesszió *díszítőművészet • latin ‘kivonulni’ szóból • háttere: polgári lét unalmából, egyhangúságából való elvágyódás • erős díszítettség, a növényi és állati ornamentika*, a keleti és folklórelemek használata, a motívumok indázó gyűrűzése, az erőteljes színek (arany, vörös, méregzöld, fekete) • építészet, iparművészet