Az ipari növekedés mai területi folyamatai

1. Az ipari növekedés mai területi folyamatai Lőcsei Hajnalka ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék

2. Az ipari növekedés területi folyamatai • Kiindulási alap: • 1990-es évek második felétől újraiparosodás • új megyék, térségek jelentősége nőtt meg • konjunktúra az egykori ipari tengely nyugati felén • Eddigi eredmények: • a vidék gazdaság növekedésének egyik kulcsa a (feldolgozó)ipari dinamika • az ipari alapú fejlődés veszélyeket hordoz • Kérdés: • az ipari tengely keleti fele is „újrafényeződik”? • A folyamatok a kiegyenlítődés irányába hatnak-e?

3. Hogyan vizsgálható az ipari növekedés? • Területi növekedés vizsgálatának korlátai: • időtáv, térségi szint, módszerek • többnyire székhely szerint adatok • 1,5 – 2 éves csúszás, idősorokban törés • térségi szinteken lefelé haladva az adatok megbízhatósága csökken

4. Hogyan vizsgálható az ipari növekedés? • Felhasznált adatok: • Ipari termelés volumenindexe, ipari tevékenység termelési értéke, ipari alkalmazottak száma • megyei szint, telephely szerint, 4 fő feletti ipari vállalkozások • KSH megyei és regionális statisztikai évkönyvei, KSH tájékoztatási adatbázis • 1965-től éves, 1999/2001/2003 óta negyedéves (!) • Felhasznált módszerek • Láncindex, bázisindex, évi átlagos növekedési ütem, szórás, rangsorok, kereszttábla, hatékonyság, tipizálás • Grafikus és térképi ábrázolás

5. Hosszú távú ipari növekedés • 1965-től éves növekedési adatok (láncindex) • 4 szakasz

6. Az ipari növekedés hosszú távú folyamatai (1965-2006) 200 Fejér 180 160 K-E Gy-M-S 140 láncindex (előző év = 100%) Vas 120 100 80 60 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

7. Az ezredforduló ipari éllovasai: Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér és Komárom-Esztergom

8. A követők: Pest, Somogy, Zala, és a kilógó Tolna

9. Dinamika nélkül: egykori bányászati és nehézipari fellegvárak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Veszprém, Baranya), valamint Budapest

10. Régen volt (sosem volt?) ipari dinamika az alföldi karakterű megyékben

11. A 4. szakasz tovább bontható • 1994-2001 • dinamikus fejlődés • 2001-2003. 1. negyedév • recesszió • 2003- • fejlődés

12. Az utóbbi évek országos tendenciái az iparban

13. Ipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100%

14. 1. Az „ipari boom” után és alatt

15. 2. Megtörő pályán

16. 3. Megcsillanó remény

17. 4. Stagnálás(Hajdú-B, Sz-Sz-B, Csongrád, Bács-Kk, Békés, Veszprém, Budapest)

18. 5. Apátiában…

19. Az ipar térségi súlya, szerepe:

20. Egy lakosra jutó termelési érték, 2001

21. Egy lakosra jutó termelési érték, 2006

22. Az ipari termelés megoszlása, 2006

23. Egy lakosra jutó termelési érték, orsz átlag = 100%, 2003 Évi átlagos növekedési ütem 2003-2006 kiugró (23,7%) magas (10-20%) közepes (5-10%) csekély (0-5%) csökken (-5-0%) drasztikus csökkenés (-5% alatt) kiugró (200% fölött) Komárom-E Fejér Győr-M-S magas (145-165%) Vas Zala közepes (75 - 100%) Borsod-A-Z, Jász-N-Sz, Heves Veszprém Budapest, Pest Somogy csekély (60% alatt) Szabolcs-Sz-B, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-B, Tolna Nógrád, Baranya, Békés A megyék típusai a kiinduló helyzet és az ipari növekedésipálya alapján, 2003-2006

24. Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1994-1997

25. Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1997-2000

26. Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2000-2003

27. Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2003-2006

28. Kérdések • Elegendő-e az utóbbi néhány év ipari konjunktúrája ahhoz, hogy az egykori ipari tengely keleti felének újrafényeződéséről beszéljünk? • Van-e különbség Somogy és Zala, valamint BAZ és Heves dinamizálódása között? (Bekövetkezhet-e egy nagyobb visszaesés az éppen dinamizálódó megyék esetében?) • A konjunktúra lanyhulása várható?

29. Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 1. negyedév

30. Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 2. negyedév

31. Az egy alkalmazottra jutó ipari termelési érték alakulása, 2001 - 2006