Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. OTTHONUNK A NAPSUGARAS NYUGAT-BALATON Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – Összefoglaló a térségről A(z) Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. területe 44 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 32,523 fő, a városokban élő lakosok száma 3,603 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 37 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 32,523 Gyenesdiás 3,481 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 44 Badacsonytomaj 2,437 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Vonyarcvashegy 2,117 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 7 Zalaapáti 1,642 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 7 4 Fő fejlesztési prioritások száma 16 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 4 37 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 25 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,366,893 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 386,223 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 15 • 1,366,893 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 754,642 • A kulturális örökség megőrzése • 9 • 865,522 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 381,196 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 133,700 • Leader képzés • 5 • 140,000 • Leader rendezvény • 2 • 103,513 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 67,300 • Leader komplex projekt • 1 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Nincs a térségnek egyedi arculata, és nagy részén jellemző a szezonalítás. Az attrakciók megközelíthetőségéhez szükséges utak rossz állapotúak, a fejlesztésre alkalmas helyeken sok esetben hiányos az infrastruktúra. Gyenge a marketing, hiányoznak a minőségi promóciós anyagok. A gazdasági szerkezet egyoldalú, a térség potenciáljának jó része kihasználatlan, jelentős a társadalmi-gazdasági eltérés a partközeli, és a háttértelepülések, a városok, és a kistelepülések között. Nem megoldott a helyi termékek előállításának, feldolgozásának, értékesítésének rendszere és az ezzel összefüggő minőségbiztosítás sem. Nincs térségi védjegy. • A térségünk legfontosabb kitörési pontja a turizmus, s az arra épülő, kiegészítő profitorientált és nonprofit tevékenységek. A fejlesztésekhez jó alapot teremtenek a táji-természeti értékek, a történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága (karakterjegyek, vallás, apátságok, bazilikák, várromok, kúriák, kelta-, avar- és ókori emlékek), a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, a partnerségre alapozott együttműködések. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – A stratégia alapvető célja A VIDÉKEN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A JÓLÉT ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE. ÚJ, FENNTARTHATÓ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK TEREMTÉSE, A MUNKALEHETŐSÉGEK KÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSA, MUNKAHELYTEREMTÉS, MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSE A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉZSÉG NÖVELÉSE ÉS A HELYI TÁRSADALOM SZERVEZETTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, ÉLETKÉPES VIDÉKI KÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSA, ILLETVE TÁMOGATÁSA. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Térségünk nagy része társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. A Balatonparti települések kivételével a térségre hagyományosan jellemző a mezőgazdasági termelés, a Tapolcai térségben főleg a szőlészet-borászat (kiemelten a hagyományos szőlőművelés). A földek átlagosan 16 AK értékűek, jó részükön még ma is jellemző a szántóföldi növénytermesztés. Szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök, több évszázados sző-lőtermesztési- és borászati tradíciókkal rendelkezünk. A Kis-Balatonon a vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. Ezen tájegység kiváló minőségű vörös- és fehérborait is szívesen kóstolják az idelátogatók. Nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei, és feltehetőleg már a kelták is termesztettek itt szőlőt. Jellemző a kisméretű borászatok működése, de több nagy szőlőfeldolgozó és palackozó üzem is létesült. A népesség elöregedő és erősen fogyó, melynek egyik oka az is, hogy az elmúlt évtizedekben sem tudott térségen belül olyan gazdasági erőcentrum kialakulni, amely vonzaná belülről vagy kívülről a munkavállalókat. A foglalkoztatás aránya 60%-os az aktív korú népességre vetítve, ami kedvezőtlen. A foglalkoztatottak nagy része a tercier szektorban dolgozik, ahol a foglalkoztatás sok esetben csak szezonális. Erőforrásaink az élővizek (Balaton, Kis-Balaton), a Keszthelyi hegység, a Zala-völgye és a Zalai Dombhát üde színfoltjai, a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincsei, az ezeken alapuló gazdasági és turisztikai tevékenységek, szolgáltatások, s az ezekre épülő vállalkozói szektor. A "táj" hangsúlya indokolt, mint értékőrző, fő vonzerő (Európában egyedülálló) és egyben gazdasági hatóerő, de a fej-lesztés tudatos korlátja is. Erősségeinket a turizmus többirányú fejlesztéséhez jó alapot teremtő történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága (karakterjegyek, vallás, apátságok, bazilikák, várromok, kúriák, kelta-, avar- és ókori emlékek), a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, jelentik. A térség nagy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, ami bizonyos esetekben fejlesztéseket befolyásoló tényező, ugyanakkor egyfajta garancia a természeti értékek megőrzésére. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Fontos cél a települések népesség megtartó erejének helyreállítása a fenntarthatóság, a megmaradás érdekében. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/1 A helyi akciócsoport által lehatárolt tájegység életföldrajzi, és természetföldrajzi szempontból kiemelkedő értékű, döntő hányada a Balatoni Nemzeti Park része, amely alapvetően határozza meg a fejlesztési lehetőségeinket. A környezet természetes állapota, a csendes, nyugodt pihenésre alkalmas táj meghatározó vonzerőt jelent. Térségünk területén változatos a domborzat. Mintegy hétmillió évvel ezelőtt a Pannon tenger borította a Kárpát-medencét, amely elveszítve kapcsolatát a távolabbi tengerekkel, idővel tóvá alakult. A térben és időben nagyléptékű földtörténeti események keretében a mindenkori helyi viszonyok befolyásolták a földrajzi viszonyokat. Ez az oka annak, hogy helyről helyre igen sokféle kőzettani felépítéssel és változatos formakinccsel találkozunk. Ennek eredményei: a Keszthelyi hegység nyúlványai, a Zalai dombhátak, a tanúhegyek, a Káli-medence, a Tapolcai medence, a kőtengerek, és a barlangok képződése. Gazdag a terület természetes felszíni- és felszín alatti vizekben (Balaton, Kis-Balaton, Zala folyó, források, karsztvizek, patakok). A táji adottságok változatossága magával hozza a klíma, és a talajok változatosságát is. A terület Kárpát-medencén belül elfoglalt földrajzi helyzete alapvetően meghatározza az éghajlati viszonyokat, melyre jellemző a kontinentális klímát nyugat felől befolyásoló atlanti, valamint a délnyugatról érkező mediterrán hatás keveredése. Mindezen változó mértékben érvényesülő éghajlati folyamatokat erősen módosítják a domborzatból eredő mikroklimatikus tényezők. Ezért fordulhat elő, hogy a területen a szőlőtermesztéstől, a szántóföldi- és kertészeti növénytermesztésen át, a gyógynövénytermesztés, és az intenzív és az extenzív állattenyésztés is megtalálható. Az ökológiai adottságok meghatározzák az uralkodó növény- és állatvilágot. Az akciócsoport ma együtt él a környezetével, annak minden változása kihat a térség gazdaságára, főleg az idegenforgalmi ágazatának eredményeire. Felismertük, hogy a létfeltétel a fenntartható fejlődés megvalósítása, mivel ennek hiányában azokat az erőforrásainkat éljük fel, melyekből jelenleg a legtöbben találják meg a megélhetésüket. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A 311/2007. Korm rend. 3-as melléklete szerint a Tapolcai kistérség az átmenetileg kedvezményezett kistérségek közé tartozik. A 240/2006. (XI.30) Korm rend. szerint hátrányos települések az akciócsoport területén a következők: Balatonhenye, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Vindornyalak. Bókaháza, Esztergályhorváti és Gétye települések Zalaapáti község körjegyzőségében a Zala völgyében fekszenek. Bókaháza 430 lakosú kisközség kedvező fekvése jó feltételeket kínál a pihenni vágyóknak. A körzetben található Kehidakustányban üzemelő termálfürdő, a 9 km-re lévő Hévíz, a viszonylag könnyen elérhető Zalakaros látogatóinak a nyugodt falusi pihenést biztosítja. Kiváló minőségű vörös- és fehérborait szívesen kóstolják az idelátogatók. Esztergályhorváti települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen. Itt még megtalálható a mezőgazdasági nagyüzemek utolsó hírmondói, a Mezőtek ZRt. Gétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. A településre Zalacsány és a 75-ös főút közötti bekötőúton lehet eljutni. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be. Vindornyalak a Keszthelyi-hegységben, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántó és Vindornyaszőlős közötti mellékúton félúton. A településre nem túl sűrűn járnak a Hévíz és Zalaszántó között járó autóbuszok. Pár járat köti össze Keszthellyel és Sümeggel. A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található. Balatonhenye, Mindszentkálla és Szentbékkálla a Káli-Medencében fekszik. Mindhárom település a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, bizonyos területeik a Natura 2000 alá tartoznak. Egyik településen sincs kiépített szennyvízelvezetési rendszer és a telekommunikációs lehetőségeik is erősen korlátozottak, minimális a szélessávú internet hozzáférési lehetőség, mely a betelepülést nagy mértékben csökkenti. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Balatonhenye zsáktelepülés, elöregedő lakosságszám, magas elvándorlás jellemzi. Legfőbb foglalkoztatója az Önkormányzat. A ritka buszjáratok miatt kiesik a környék vérkeringéséből. Mindszentkálla alacsony lakosságszámú elöregedő település, magas munkanélküliséggel. A településen egy erősen leromlott infrastruktúrális állapotú idősek otthona működik. Szentbékkálla lakossága elöregedő, magas a munkanélkülisége, elvándorló fiatalság jellemzi. Infrastruktúrális szempontból is elmaradott. Mindhárom település fejlesztési lehetőségét a csodálatos táji környezetre, hagyományokra és az épített örökségre alapuló falusi turizmus, gyógy- és fűszernövény termesztés jelentheti, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elveit. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 18% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 14% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 22% 10% Építőipar 13% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.7%, ami 1.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.7% • Változás 2003-hoz képest 1.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A kistérség falvaira az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A térség számos gazdasági nehézséggel küzd, kevés a munkahelyek száma, gondot okoz a közlekedés helyi kérdéseinek megoldása, csak összefogással tarthatók fenn az oktatási intézmények. Jellemző a falvakból a városi munkahelyekre történő ingázás, illetve a szezonális munkavégzés. A szellemi foglalkoztatottak száma ötöde a fizikai munkásokénak. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik a turisztikai főszezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén. A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban átlagosan 4 %, az iparban 28 %, a szolgáltatóiparban több mint 40 % a foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatottakon belül. Az elmúlt években fokozatosan csökkent az eltartottak aránya, viszont nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A nyilvántartott álláskeresők aránya 6-8% körül mozog. A munkanélküliek a következő ellátási formákat vehetik igénybe: álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék, NYES, rendszeres szociális segély. A bejelentett új álláshelyek száma 1997-98-ban érte el a legnagyobb értéket, 2004-ig folyamatosan csökkent, majd enyhe emelkedést mutat napjainkig. Mindezek hátterében többek között az áll, hogy nem történtek jelentős munkahelyeket növelő beruházások, illetve nem voltak meghatározó leépítések sem. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Tapolca székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,814 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 17% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • CELLKOMP KFT. • Tapolca • 3002 Számítógép, készülék gyártása • 480 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • BEFAG PARKETTAGYÁR • Zalahaláp • 2010 Fűrészárugyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 268 3 • BAKONYERDŐ ZRT • Tapolca • 0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 240 4 • HOTEL PELION • Tapolca • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 150 5 • ROCKWOOL HUNGARY KFT. • Tapolca • 4532 Szigetelés • Építőipar • 120 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • MEZŐTEK RT. • Esztergályhorváti • 0113 Gyümölcs, fűszernövény termelése • 120 • 698,750 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • VARGA PINCÉSZET KFT • Badacsonytomaj • 1593 Bortermelés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 116 8 • DGA GÉPGYÁRTÓ ÉS AUTOMATIZÁLÁSI KFT. • Nemesgulács • 2952 Bányászati, építőipari gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 115 9 • KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ ZRT. • Kékkút • 4100 Víztermelés, -kezelés, -elosztás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 105 • 7,237,341 10 • ZASA KFT. • Zalahaláp • 2863 Lakat-, zárgyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség önkormányzatainak kockázatviselő készsége kezd javulni, s vállalkozóibb szemmel hozzák meg a döntéseiket. Egyre több aktív civil szervezet jön létre, egyre több embert szólítanak meg, s általuk is formálódik a térségért tenni akaró polgárság. A lakosság zöme családi kis- és középvállalkozások keretében, illetve őstermelőként tevékenykedik. A nagytőke elkerülte ezt a vidéket, azonban az új infrastrukturális helyzet (M7-es autópálya, Fly Balaton repülőtér) megteremtette a lehetőséget a nagyobb vállalkozások számára, ugyanakkor a Balatoni Nemzeti Park előírásai és a Balaton törvény szabályozzák ezt. Az akciócsoport területén, különösen a Balaton-parton és Keszthely környékén a szállásnyújtás és vendéglátás irányában teremtettek gazdasági kibontakozási lehetőséget a lakosság számára. E tevékenységek képezik jelenleg is a térségben a megélhetés fő forrását, azzal, hogy összefoglalóan, a mai kor modernizált gazdaságában a turizmus fejlesztésének szükségességéről beszélünk, mint a térség meghatározó gazdasági adottságáról. A térség gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, amelyek viszont csak szezonálisan kínálnak munkalehetőséget a lakosság számára. A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így került a minőségi turizmus a fejlesztési törekvések fókuszába. Vannak pincetulajdonosok, akik hálózatszerű együttműködésben is gondolkodnak. A földek AK értéke 13-21 között található, de átlagosan 16 AK. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, a gabonafélék és a takarmánynövények termesztése. A térségben szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök; az itt élő gazdák több évszázados szőlőtermesztési és bortermelési hagyománnyal rendelkeznek. Az állattenyésztésben még a közelmúltban is nagy szerepet játszott a tej- és húshasznú tehenek tartása, de ez ma már kevésbé jellemző. A háttértelepüléseken magasabb a mezőgazdaságból élők aránya, de a falusi turizmus népszerűsödése itt is új lehetőségeket nyit. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Ezeken a területeken a szántóföldi növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés egyaránt jelen van, bár gyakran csak jövedelem kiegészítést szolgál. Hiányoznak azok a komplex környezeti, gazdasági, infrastrukturális és humán erőforrás-fejlesztési irányok, javaslatok is, melyek megvalósítása garantálná, hogy a Balaton hosszú távon is az ország második legjelentősebb, a magyar polgárok körében is kedvelt turisztikai célpontja maradhasson, egyben megerősíthesse pozícióit a nemzetközi turizmusban, melynek révén a gazdaság erősítése és az emberek megélhetése jobban biztosítható. Fontos a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság integrált modellben történő alkalmazása. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 21 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 11 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 40 Sporttal kapcsolatos tevékenység 21 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 47 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 19 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 19 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 35 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a közszolgáltatások ellátásában, a rétegek és különböző lakossági csoportok esélyegyenlőségének biztosításában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében, az életminőség elemeinek biztosításában, a közéleti értékek fejlesztésében, a demokrácia kiteljesítésében. Céljaikat jobb kommunikációval, és szélesebb körű nyilvános szerepléssel próbálják megvalósítani. Kistérségi szinten a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben van a legtöbb (385 db) non-profit szervezet, de hasonlóan sok (375 db) található a Tapolcai térségben is. Az 1000 lakosra vetített szervezetek száma a Balaton régióban 9,1. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez közelítő indexértékkel két régiót alkotó megye, Veszprém (43%) és Zala (20%) büszkélkedhet. A településeink nagy részén polgárőr szervezetekkel, sportegyesületekkel, valamint a környezet szépítéséért, fejlesztéséért létrejött civil szerveződésekkel találkozhatunk. A szervezetek mintegy 18 %-a elsősorban sport tevékenység folytatása érdekében alakult. A második helyen a kultúra, hagyományok ápolása (13,9%) céljából megalakított szervezeteket találjuk. Harmadik leggyakrabban szereplő célként a településen élők a polgár-, tűz-, és közbiztonságának védelmét (9,2%) határozták meg. Egyenként 5% feletti részarányt képvisel még az érdekvédelem (9,9%), környezetvédelem (7,8%), szabadidő (6,7%), oktatás (5,7%), egészségügy – szakellátás javítása (5,3%). Több településen alakult ifjúsági klub, melyek bejegyzett szervezetekként működnek. Van Természet- és Vagyonvédelmi Egyesület, melynek ügyeletes csoportjai járják éjszakánként az érintett falvakat. Néhány helyen alakultak nőklubok is, melyek keretében pl. kézimunka szakkör működik. A falvakon átutazók nemcsak a társadalmi élet sokszínűségéről, hanem az itt élők igényességéről is meggyőződhetnek. Az emberek folyamatosan gondozzák környezetüket, nyírják portájuk előtt és a köztereken füvet, virágokat ültetnek. A szervezetek egyharmadának működése leggyakrabban a településük egészére terjed ki. A parttól való távolság erőteljesen differenciálja a szervezetek számát, a legtöbb alapítvány, egyesület működési területe közvetlenül a vízparti településekre koncentrálódik, amely eredmények magyarázataként a partközeli infrastruktúra fejlettebb mivolta, a könnyebb megközelíthetőség, a magasabb településsűrűség szolgálhat. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A civil szervezeteink többsége elsődleges feladatának a környezetünk védelmét, az itt élő emberek egészségmegőrzését, az esélyegyenlőséget, valamint az élhető településformák megmaradásának segítését, és a fenntartható fejlődést tekinti. A Pannon Egyetem a felsőfokú szakemberképzésben, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben felmerülő feladatait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvalósítani. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 647 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 31,876 32,051 32,186 32,392 32,523 Éves változás 206 131 175 135 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 647 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 2% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/1 A kistérségi területfejlesztési társulások a Balaton erőteljes üdülőövezeti hatása mellett - mivel az csak a nyári szezonban érvényesül - a rurális térségre jellemző problémákkal küzdenek: a falvakban folyamatosan csökken a népesség, a migráció mérlege negatív. Ez a csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. Nem csupán a lakosság száma csökken, hanem romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen a képzettebb emberek hagyják el először a települést, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak, nem épülnek új lakások és leáll a közművesítés. A statisztikai adatok szerint az általános iskolát be nem fejezők száma csökkent, a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma dinamikusan növekszik, a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése az átlagtól elmaradt ugyan, de térségi szinten magasabb az átlagnál. Célként fogalmazódik meg a települések lakosság megtartó erejének helyreállítása, mely a települések fenntarthatóságának, a megmaradás és a jövő egyik legfontosabb záloga. A lakónépességen belül a férfiak és nők aránya térségi és települési szinten is kiegyensúlyozott, a férfiak aránya 47% körüli. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. A gyermekkorú lakosság egyre szűkülő alapot képez a korfán, mely tény a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A térségben jelentős a roma és a német kisebbség száma. A gyógy- és termálvizek, a természeti és egyéb értékek vonzzák a letelepülni szándékozó külföldi állampolgárokat, elsősorban a nyugdíjasokat. A területi fejlődés lehetőségeit, irányait jelentős mértékben meghatározza a korösszetétel. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 7 16% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 9% • Mindhárom mobilhálózat 4 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 40 91% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A térség infrastrukturális adottságai változatos képet mutatnak, a legtöbb településünk elmarad a fejletteb régióktól. Vonatkozik ez a megállapítás kiskereskedelmi bolthálózatra, a kereskedelmi szállásférőhelyekre, a lakásellátottságra, a kórházi ágyellátottságra, továbbá a közoktatási infrastruktúrára. A térség lakásállományának csaknem fele kettő, illetve kettő és fél szobás, valamint 70%-a komfortos, illetve összkomfortos. A 100 lakásra jutó lakónépesség száma 2006-ban: 220 fő. A térségi települések nagy részén nincs háziorvosi székhely, ennél rosszabb a gyógyszertári ellátottság. A lakosság elöregedése ellenére öregek klubja a települések egytizedén van. A térség településeinek csaknem fele nem rendelkezik óvodai férőhellyel és általános iskolával. A középiskolai ellátottség mutatói is elmaradnak az országos irányszámoktól. Mindez az aprófalvas településszerkezettel magyarázható. Az egy háztartásra jutó villamosenergia általában a háztartások elektromos készülékekkel való felszereltségének nem éppen a leghatékonyabb felhasználási módjára utal. A közüzemi vízellátás kiugró értéke mellett a térség környezetvédelmi szempontból is fontos csatornázás és szennyvízkezelés eléri az országos átlagot. A csapadékvíz-elvezetés és az erózióvédelem nem megoldott. A térség minden települése rendelkezik vezetékes gázzal és a lakások döntő többsége igénybe is veszi. A helyi közösség úthálózata nem megfelelően kiépített, a településközi forgalmat 2 számjegyű főútvonalak, valamint alsóbbrendű összekötő utak biztosítják. A növekvő idegenforgalom és elsősorban az útépítéssel összefüggő áruszállítás ugrásszerű megnövekedése miatt szükségessé vált egyes útszakaszok megerősítése, továbbá településeket elkerülő utak megépítése és az egyes települések között az elsősorban a meglévő földutak megépítésével új összeköttetések biztosítása. Folytatni kell a kerékpárút hálózat további építését a térség teljes területén, kapcsolódva a meglévő hálózatokhoz. A belterületi utak a legtöbb településen felújításra szorulnak. A vasúthálózat korszerűtlen és hiányos. A megközelíthetőségben az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a vizi és a légi közlekedés. A mezőgazdasági infrastruktúra kiépítetlen, a meglévő utak rossz állapotban vannak, az ivóvízbázis védelme korszerűsítésre szorul. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.06 0.87 3.21 7.97 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 346% 2163% 177% 1170% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

37. Települések főbb jellemzői 1/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ábrahámhegy • Község • 550 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.55% • 589,699 • 0.000 • 8.591 Badacsonytomaj • Város • 2,437 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.40% • 485,397 • 10.959 • 22.853 Badacsonytördemic • Község • 946 • 7.71% • 405,409 • 0.000 • 8.668 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Balatonederics • Község • 1,127 • 8.12% • 422,990 • 0.000 • 2.254 • Közszféra Balatongyörök • Község • 1,027 • 4.93% • 578,857 • 28.999 • 27.176 • Közszféra Balatonhenye • Község • 138 • 17.72% • 170,908 • 0.000 • 0.000 Balatonrendes • Község • 158 • 9.78% • 591,132 • 0.000 • 8.108 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 2/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bókaháza • Község • 319 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.14% • 375,000 • 0.000 • 0.975 Esztergályhorváti • Község • 491 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.71% • 346,000 • 0.000 • 0.000 Gétye • Község • 120 • 8.11% • 286,266 • 0.000 • 0.000 Gyenesdiás • Nagyközség • 3,481 • 6.11% • 544,000 • 1.852 • 6.523 • Kereskedelem, javítás Gyulakeszi • Község • 727 • 7.49% • 392,417 • 0.000 • 1.103 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hegyesd • Község • 177 • 4.91% • 325,785 • 0.000 • 1.040 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hegymagas • Község • 285 • 4.00% • 365,471 • 0.000 • 0.596 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 3/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Káptalantóti • Község • 492 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.08% • 371,000 • 0.000 • 1.427 Karmacs • Község • 791 • Építőipar • 10.00% • 412,218 • 0.000 • 0.000 Kékkút • Község • 110 • 13.33% • 514,559 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Keszthely • Város • 554 • 6.34% • 601,988 • 5.782 • 3.004 • Közszféra Kisapáti • Község • 391 • 7.72% • 398,417 • 0.000 • 0.020 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kővágóörs • Község • 911 • 6.21% • 383,828 • 0.000 • 9.425 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Köveskál • Község • 440 • 17.28% • 385,401 • 0.525 • 0.905 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 4/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Lesencefalu • Község • 337 • Közszféra • 7.45% • 267,179 • 0.000 • 1.110 Lesenceistvánd • Község • 1,009 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.46% • 454,345 • 0.000 • 0.120 Lesencetomaj • Község • 1,182 • 5.70% • 392,767 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mindszentkálla • Község • 310 • 16.30% • 287,256 • 0.090 • 4.823 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nemesgulács • Község • 1,038 • 1.93% • 400,901 • 0.000 • 0.585 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nemesvita • Község • 392 • 10.82% • 412,860 • 1.954 • 2.480 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Raposka • Község • 271 • 5.08% • 428,236 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 5/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Révfülöp • Nagyközség • 1,229 • Közszféra • 4.40% • 539,501 • 11.627 • 46.253 Salföld • Község • 65 • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 5.74% • 132,959 • 0.000 • 3.892 Sáska • Község • 319 • 5.95% • 433,235 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentbékkálla • Község • 246 • 14.19% • 238,396 • 0.919 • 1.622 • Építőipar Szigliget • Község • 976 • 4.60% • 439,017 • 0.133 • 9.814 • Közszféra Tapolca • Város • 611 • 5.17% • 572,243 • 8.157 • 0.108 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Uzsa • Község • 385 • 5.36% • 620,733 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 6/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vállus • Község • 140 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 6.74% • 339,283 • 0.000 • 0.000 Várvölgy • Község • 1,092 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.60% • 394,860 • 0.000 • 0.451 Vindornyafok • Község • 153 • 3.00% • 336,568 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Vindornyalak • Község • 101 • 12.57% • 216,822 • 0.000 • 0.099 • Közszféra Vonyarcvashegy • Nagyközség • 2,117 • 5.42% • 555,796 • 8.128 • 23.861 • Közszféra Zalaapáti • Község • 1,642 • 6.01% • 419,477 • 0.323 • 0.175 • Közszféra Zalahaláp • Község • 1,264 • 5.93% • 486,016 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 7/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Zalaszántó • Község • 997 • Közszféra • 4.00% • 410,908 • 0.000 • 0.681 Zalavár • Község • 974 • Közszféra • 8.84% • 169,215 • 0.000 • 0.676 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések egy mondatos jellemzése 1/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A VOLT ZÁRTKERTI, KÜLTERÜLETI INGATLANOK VÍZELLÁTÁSA, BELTERÜLETI VILLAMOS HÁLÓZAT BŐVÍTÉSE.” • „TURISZTIKA FEJLESZÉSE,MELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A KÖZSÉGBEN LAKÓK TÖBB LEHETŐSÉGHEZ JUTNÁNAK.” • Ábrahámhegy • „MUNKANÉLKÜLISÉG, INFRASTRUKTURÁLIS KIÉPÍTETTSÉG NEM TUDJA ELLÁTNI A NYÁRI IDEGENFORGALMI SZEZON TERHELÉSÉT, VÁROSKÖZPONT-KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS - TÉR HIÁNYA” • „BALATON-PART TURISZTIKAI VONZEREJE, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, BORÁSZAT” • Badacsonytomaj 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 2/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „BALATON-PARTI TELEPÜLÉS LÉVÉN HASZNÁLHATATLAN A STRAND ELŐTTI VÍZFELÜLET, ILLETVE A PARTSZABÁLYOZÁS ELKÉSZÍTÉSE FONTOS. A BADACSONY HEGY TURISZTIKAI, TERMÉSZETI, IDEGENFORGALMI LEHETETŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE. AZ ISKOLA ÉPÜLET HASZNOSÍTÁSA, FELÚJÍTÁSA BELÜLRŐL.” • „IDEGENFORGALOM, BORÚT - BORTURIZMUS” • Badacsonytördemic • „FEJLESZTÉSI FORRÁSHIÁNY, FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, KÖZÖSSÉGI TEREK ÉPÜLETEI ELAVULTAK, KORSZERŰTLENEK, KÖZSÉG KÖZPONT TELJES REHABILITÁCIÓJA” • „TURIZMUS EZEN BELÜL LÁTVÁNY-, BOR-, VÍZITURIZMUS MEGLÉTE” • Balatonederics 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 3/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „CSAK AZ IDEGENFORGALOM AD MUNKALEHETŐSÉGET ÉS ENNEK SZEZONALÍTÁSA EGYRE RÖVIDÜL. ÉVES MUNKAHELYEK TEREMTÉSE, MUNKAHELYEK FEJLESZTÉSE.” • „A MINŐSÉGI TURIZMUS MEGTEREMTÉSE, ÚJ KÍNÁLATOK LÉTREHOZÁSA - ÖKOTURIZMUS. A VÍZ, AZ ERDŐ, ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖSSZEKAPCSOLÁSA. TURIZMUS FEJLESZTÉSE, TÉLI-NYÁRI BALATON MEGTEREMTÉSE.” • Balatongyörök • „MUNKANÉLKÜLISÉG, MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA. A KÖZLEKEDÉS SZEMPONTJÁBÓL PROBLÉMA A NAGYON RITKA BUSZJÁRAT.” • „IDEGENFORGALOM KIAKNÁZÁSA” • Balatonhenye 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 4/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „KÖZVILÁGÍTÁS BŐVÍTÉSE, GYALOGÁTKELŐHELY KIALAKÍTÁSA” • „TURISZTIKA FEJLESZÉSE,MELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A KÖZSÉGBEN LAKÓK TÖBB LEHETŐSÉGHEZ JUTNÁNAK.” • Balatonrendes • „ELÖREGEDÉS, TURISZTIKAI ATRAKCIÓK ÉS INFORMÁCIÓK HIÁNYA, MUNKAHELYEK HIÁNYA, KERÉKPÁRÚT HIÁNYA” • „A KÖZSÉG KÖZELSÉGE KEHIDAKUSTÁNYHOZ, REPÜLŐTÉR KÖZELSÉGE” • Bókaháza 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 5/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „ELÖREGEDÉS, SZENNYVÍZHÁLÓZAT ÉS TISZTITÓ HIÁNYA, TURISZTIKAI ATRAKCIÓK ÉS INFORMÁCIÓK HIÁNYA, MUNKAHELYEK HIÁNYA, TÖMEGKÖZLEKEDÉS KESZTHELY-HÉVÍZ IRÁNYÁBA A HÁROM MŰSZAKOS MUNKARENDHEZ NEM MEGOLDOTT.” • „KIS-BALATON ÉRINTETTSÉGE, VADÁSZATI LEHETŐSÉGEK, HORGÁSZATI LEHETŐSÉG KIÉPÍTETT, A KÖZSÉG KIVÁLÓ ELHELYZKEDÉSE” • Esztergályhorváti • „ELÖREGEDÉS, ZSÁKTELEPÜLÉS, NEHÉZ A KÖZLEKEDÉS” • „CSEND, NYUGALOM ÉS BÉKÉRE ALAPOZOTT TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK” • Gétye 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 6/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „UTAK ROSSZ ÁLLAPOTA, FORRÁSHIÁNYOK” • „TURIZMUS” • Gyenesdiás • „JELENTŐS FORRÁSHIÁNNYAL KÜZD AZ ÖNKORMÁNYZAT, EZÉRT NEM TUD A PÁLYÁZATOKHOZ ÖNRÉSZT BIZTOSÍTANI, OKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK FENNTARTÁSA BIZONYTALAN.” • „A TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ MÁS ÖNKORMÁNYZATOKKAL EGYÜTTMŰKÖDVE A TERMÉSZETI TÁJ ADOTTSÁGAIT KIHASZNÁLVA FEJLESZTENI A TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEKET, A TÖRTÉNELMI BORVIDÉK HAGYOMÁNYAIVAL TERVEZVE.” • Gyulakeszi 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 7/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A BÁNYA REKULTIVÁLÁSA FOLYAMATBAN VAN. A KITERMELT RÉSZEN HORGÁSZTAVAT KÍVÁNUNK KIALAKÍTANI, DE ANYAGI FORRÁS HIÁNYZIK A MEGVALÓSÍTÁSHOZ” • „TURIZMUS” • Hegyesd • „CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, HEGYI UTAK JAVÍTÁSA” • „TURISZTIKA FEJLESZTÉSE” • Hegymagas 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis