Miért készítenek választási prognózist a kutatók?

2. Miért készítenek választási prognózist a kutatók? A választók miatt, akik szeretnék tudni, hogy • kedvenc pártjuk hol áll a versenyben • melyik párthoz érdemes csatlakozni - a győztesnek látszóhoz - az éppen lemaradni látszóhoz - az 5 százalékos bejutási küszöbért küzdőhöz

3. Tehát befolyásolhatja a nyilvánosságra hozott előrejelzés a választók szavazói szándékát? Van, akiét igen, van, akiét nem Baj, ha az előrejelzés befolyásolja valahány választópolgár voksolási szándékát? Nem, mert - az előrejelzésen kívül még „ezernyi” tényező befolyásolja a döntésüket - a közvéleménynek joga van ismerni a közvéleményt - készítőik eljárásai következtében a prognózisok a valós helyzetet tükrözik - a cégek a maximális pontosságra törekednek, ugyanis eljön az „Igazság pillanata”

4. Miért készítenek választási prognózist a kutatók? A (pártok) politikusok miatt, akik szeretnék tudni, hogy • pártjuk hol áll a versenyben; • a kampányon, a nyilvános kommunikáción érdemes-e változtatni A média miatt, amelyik a korábbinál is nagyobb érdeklődést mutat Saját maguk miatt, mert • szeretik a kihívásokat  • négy évig nap mint nap ezzel foglalkoznak, s nagyon izgatottak  • szeretnék másoknál előbb tudni a végeredményt  • nem tehetik meg, hogy kimaradjanak belőle 

5. Milyen módszerrel lehet az egyéni képviselőjelöltek szereplését becsülni? Az induló jelöltek személyiségjegyeinek összevetése az ideáltípust megjelenítő jelölt paramétereivel I. közvélemény-kutatással felmérjük, hogy a választópolgárok a jelöltek közötti választásnál mely tényezőket milyen súllyal vesznek figyelembe, s ezeken belül az egyes attribútumoknak milyen a preferencia-sorrendje II. a plakátok, szórólapok, médiaszereplések segítségével helyben (a választókerületben) összegyűjtjük az összes jelöltre vonatkozó attribútumokat

6. Példák a kutatási kérdésekre: Első lépcső: tényezők súlya • A parlamenti képviselőjelöltek közötti választásnál mennyire veszi figyelembe a jelöltek(nél azt, hogy) 1.1. életkorát (osztályzás 1-től 5-ig) 1.2. nemét (osztályzás 1-től 5-ig) 1.3. országosan ismert személy-e (osztályzás 1-től 5-ig) stb. A kapott értékek átlaga 0-tól 1-ig terjedő skálán: ALFAkor; ALFAneme; ALFAoismert

7. Második lépcső: attribútumok sorrendje 2. Ön mit szeretne, ha a megválasztott képviselő 2.1. 35 év alatti lenne, 35 és 55 év közötti lenne, 55 évnél idősebb lenne vagy Önnek ez mindegy? 2.2. Férfi lenne, Nő lenne vagy Önnek ez mindegy? 2.3. Országosan ismert politikus lenne, Ha nem lenne országosan ismert politikus vagy Önnek ez mindegy? A kapott százalékok átlaga 0-tól 1-ig terjedő skálán: BÉTAkorx; BÉTAneme; BÉTAoismer Minden jelölt esetében lineáris egyenlet adja meg az esélyszámot (figyelembe véve a tényleges attribútumait) Yi (i=1…k)=ALFAkor*BÉTAkorx+ ALFAneme*BÉTAneme+ALFAoismer*BÉTAoismer

8. Milyen esetekben érdemes használni az előbbi módszert? ha a pártok és az egyéni jelöltek között nagy az inkongruencia, mert • gyengék a pártkötődések, • sok független és/vagy kispárti jelölt indul, • új, legalább a bejutásért versenyben lévő párt jelenik meg a színen Miért nem használtuk az előző három választáson ezt a módszert? - azért, mert a+b+c pontok egyre kevésbé teljesültek; - azért, mert a korábbi tapasztalatok rendkívül aprólékos logisztikai feladványt jelentettek

9. Milyen módszerrel lehet a pártok szereplését becsülni? I. Exit poll: a választóhelyiségből kilépő szavazók megkérdezése benti voksaikról Milyen előnyei vannak az exit pollnak? • a választáson részt vevők körében készül a vizsgálat • nem a valószínű, hanem a tényleges szavazatot tudjuk meg • százezrek megkérdezése is lehetséges, s ez választókerületenkénti becslést tesz lehetővé Milyen nehézségei vannak az exit pollnak? • drága (nincsen fizetőképes kereslet) • összetett logisztika • a mintavétel nehézségei (pl. egy épületben több szavazókör) • nincs lehetőség korrekciókra, elemzésekre • nem tudjuk a válaszmegtagadók tényleges preferenciáit

10. Milyen módszerrel lehet a pártok szereplését becsülni? II.A választás előtti napok közvélemény-kutatásaival Milyen előnyei vannak a választást közvetlenül megelőző méréseknek? • érzékelhetők a választási hajrá tendenciái • van lehetőség elemzésre, analízisre • feltárhatók a bizonytalanok, válaszmegtagadók politikai orientációi • jóval olcsóbb, mint egy exit poll • az évek során kialakult adatfelvételi rendszerrel adekvát technológia • beépíthetők a korábbi évek közvélemény-kutatási tapasztalatai Milyen nehézségei vannak a választást közvetlenül megelőző méréseknek? • a napi mérések miatt korlátos a mintanagyság • nincsenek egyéni választókerületi adatok • kevés kérdésre van mód

11. Milyen módszerrel készülnek a választásokat megelőző napi felmérések? Csütörtöktől-szombatig (vasárnapig) terjedő időszakban 2-3 ezer fős mintákon Kérdések: - részvételi hajlandóság - pártpreferencia, szavazat - politikai, ideológiai beállítódások – a pártpreferencia valószínűsége és a bizonytalanok, válaszmegtagadók besorolása miatt pl: a kormány menjen vagy maradjon; - jó irányba vagy rossz irányba mennek a dolgok - a kérdező szubjektív véleménye a bizonytalanok és válaszmegtagadók politikai orientációjáról Eljárás: a felmérés során kapott adatok korrekciója az attitűdkérdések alapján

12. Milyen eredményeket hoztak a 2006-os választások előtti mérések és milyen becslési korrekciók történtek? Április 6, csütörtök, összes kérdezett

13. Milyen eredményeket hoztak a 2006-os választások előtti mérések és milyen becslési korrekciók történtek? Április 6, csütörtök, biztos pártválasztók

14. Milyen eredményeket hoztak a 2006-os választások előtti mérések és milyen becslési korrekciók történtek? Április 6-7-8, csütörtök-szombat, biztos pártválasztók