Fejlődéskritikai kurzus, Védegylet, 2007. október 19.

Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522 009, Fax: 28/415 383, e-mail: podmaniczky.laszlo@kti.szie.hu, www.ktg.gau.hu Fejlődéskritikai kurzus, Védegylet, 2007. október 19. Mezőgazdaság és fejlődés: agrárpolitikák és kétségek Dr. Podmaniczky Lászlóegyetemi docens A világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei Az EU agrárpolitikája és az európai agrármodell A “fejlett / fejletlen” konfliktus

Bevezetésként „A különféle agrárpolitikai programok alkalmazása rendszerint több vesztességgel jár a fogyasztók és az adófizetők szempontjából, mint amennyi hasznot húznak belőle a termelők. Miként létezhet egyáltalán agrárprotekcionizmus szinte minden országban? Miért támogatják mezőgazdaságukat erősen a fejlett országok és miért adóztatják ugyanezt a fejlődő országok? Miért jár együtt a gazdasági fejlődés az agrárprotekcionizmus növekedésével?” Fertő Imre: Agrártámogatások – a protekciók földje. Figyelő, 1998/19.

A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei Éhezés és mezőgazdálkodás • minden 7. másodpercben meghal egy gyermek éhezés következtében • 1,2 Mrd alultáplált vs. 1,2 Mrd túlsúlyos • alultáplált gyerekek aránya Afrikában • 1980: 26% → 2000: 28% • gabonatermelés (táplálékunk 70%-a)‏ • 1980: 342 kg/fő → 2000: 308 kg/fő forrás: Székely Mózes: Fejlődés és/vagy fejlövés

A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei A mezőgazdaság szerepe

A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei A világ agrárexportjának változása (milliárd dollár), illetve a világ összes exportjához viszonyított alakulása (%)

A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei Az agrárszektor további jelentős szerepe • a lakosság élelemmel való ellátásában, az élelmezés-biztonság megteremtésében, • a foglalkoztatásban és a jövedelmek termelésében, a vidéki lakosság megélhetésének biztosításában, • a vidék fenntartásában és a táj megőrzésében, • az ipar számára nyersanyagok termelésében, • az energiaforrások diverzifikálásában

A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei Jövőbeli kilátások • Az élelmiszertermelését alapvetően a kereslet fogja meghatározni • A jövedelmek a közeljövőben dinamikusan nőni fognak • urbanizáció: 2015-re a világ lakosságának fele már városokban fog lakni, s a világ városi lakosságának pedig háromnegyede a fejlődő országokban fog élni. • olajárak magas szinten fognak maradni • agrártermelés struktúrája eltolódik az energia-igényes termékek termelésétől az energianövények felé. • verseny alakulhat ki az élelmiszertermelés és az energianövény-termelés között »» emelkedő élelmiszerárak • termőföld biztosítása erdőírtással »»» negatív környezeti hatás (+ további műtrágya- és növényvédőszer-bevitel!)‏

A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei A népesség és a jövedelmek várható alakulása

A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei Jövőbeli kilátások • WTO Dohai Forduló (2001-től): • vámvédelem és piacra jutás (feldolgozott termékek magas vámja »»» a fejlődő országok exportjának nehézségei) • belső agrártámogatások (kék, sárga és zöld dobozok és a nem kereskedelmi megfontolások)‏ • exporttámogatások (mindegyik fél azt csökkentné, amit amúgy nem alkalmaz)‏ • termelés és fogyasztás várható alakulása: • a fejlődő országokban jobban nő a fogyasztás, mint a fejlettekben • a fejlődő országok fogják meghatározni a világ mg-i termelését és kereskedelmét • a legkevésbé fejlett országok továbbra is nettó elelmiszer-importőrök maradnak

Az EU agrárpolitikája A közös agrárpolitika kezdete • Érvek a közös agrárpolitika mellett: • Általános élelmiszerhiány • Agrárpolitika szociális funkciói • Nagy agrárnépesség (egyben jelentős szavazóbázis), a többi szektor jövedelmének 50 %-ából élt • a nemzeti agrárpolitikákban megjelent a hatékonyság, mint cél • Ipari-kereskedelmi integráció – a mezőgazdaság szerepe háttérbe szorult volna

Az EU agrárpolitikája A Közös Agrárpolitika (KAP) kialakulása • 1957: Római Szerződés, 39 § : a KAP céljai: • A mezőgazdasági tevékenység termelékenységének növelése • Az agrárpiac stabilitása (piacvédelmi intézkedések)‏ • Az élelmiszerellátás biztosítása (önellátás, zárt piac)‏ • Méltányos életszínvonal biztosítása a mezőgazdasági termelőknek • A fogyasztói igények méltányos áron való kielégítése • A KAP alanya: az a termelő, aki jövedelmének 50 %-át mezőgazdasági termék előállításából realizálja

Az EU agrárpolitikája A KAP sajátosságai A KAP nem tekinthető teljes agrárpolitikának, mivel: • nagyrészt piac- és termelésszabályozásról rendelkezik (piacpolitika); • a struktúrapolitikai intézkedések csak a 80-as években kerültek előtérbe és részletes kidolgozásra; • a földbirtokpolitika kérdéskörével nem foglalkozik. • a specializációt elősegítő és a termelést növelő politika, amely a termékeket helyezte előtérbe a termelők helyett

Az EU agrárpolitikája A KAP gyakorlati megvalósítása • 60-70-es évek - az eredeti Mansholt terv (maximális szabad kereskedelem, minimális korlátozások) „gyengébb” változata valósult meg • 1968-ra - a fontosabb agrártermékek árainak egységesítése • termelékenység fokozása, a termelési költségek csökkentése, az önellátásra és versenyre képtelen kisbirtokok felszámolása (de a birtokméret meghatározása tagállami hatáskör!)‏ • családi munkaerővel dolgozó, és kellően gépesített, intenzív farmrendszer kiépítése • farmmodernizáció – a támogatás egysége a farm

Az EU agrárpolitikája A KAP gyakorlati megvalósítása • Elsősorban a termékelőállításhoz közvetlenül kapcsolódó piaci ártámogatásokkal kívánták elérni a KAP célkitűzéseit - a következmény: a termékek árszínvonala jelentősen meghaladta a világpiaci árakat. • A válság első jelei már a 70-es években jelentkeztek, de tetőztek a 80-as évek közepén (kialakultak a „készlethegyek”)‏ • A 70-es évek végétől már a termelésnövekedés megállítása és néhány vidéki térség elnéptelenedésének megakadályozása lettek a KAP legfontosabb törekvései.

Az EU agrárpolitikája A KAP reformjai 1972 – modernizálás, fiatal gazdálkodók támogatása 1975 – hegyvidékek és kedvezőtlen természeti adottságú régiók támogatása 1979 - tejágazat – a túltermelés büntetése, 1984 – tejkvóta bevezetése 1992 – Mac Sharry reform (1992-1996)‏ 1999 – Agenda 2000 (2000-2006)‏ 2003 – a KAP legújabb reformja

Az EU agrárpolitikája Mac Sharry reform (1992)‏ • A McSharry reform okai: • Magas árgarancia – piaci zavarok; • Termelési többletek – növekvő költségvetési kiadások • Nem megoldott alapvető jövedelmezőségi gondok (gyengülő termelői pozíció); • Az egyre intenzívebb termeléssel járó környezeti károk • egyre feszültebb harc az EK és az USA között; GATT tárgyalások • az EK sok vitát kiváltó importpolitikája (magas vámok, változó mértékű lefölözési rendszer)‏

Az EU agrárpolitikája Mac Sharry reform (1992)‏ • A reform célkitűzései: • versenyképesség javítása, • a vidéki népesség elvándorlásának csökkentése, • a termelés és a piaci kereslet közelítése • a jövedelemtámogatások irányítása oda, ahol arra valóban szükség van (a kistermelők preferált helyzete)‏ • környezetvédelem és vidék természeti lehetőségeinek fejlesztése

Az EU agrárpolitikája Mac Sharry reform (1992)‏ • A reform megvalósításának eszközei • A belső árak csökkentése, illetve közelítése a világpiaci árakhoz • kompenzációs kifizetések + kötelező területpihentetés • Az extenzív gazdálkodás támogatása (környezetvédelem + túltermelés kezelése)‏ • Kísérő intézkedések • Az agrár-környezetvédelmi szabályozás: a környezet- és tájvédelmi követelményekkel összeegyeztető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása és környezetbarát termékek előállítása (önkéntes szerződések)‏ • Erdősítés támogatása • Korai nyugdíjazás

Az EU agrárpolitikája Mac Sharry reform (1992)‏ • Eredményei: • A termelői jövedelem 32 % -kal nőtt; • A túltermelés nem csökkent, a KAP költségvetése sem; • Nőtt a bürokrácia szerepe; • Csökkent a versenyképesség; Összegezve: • A reform ellenére megmaradt az alapvető ellentmondás a mezőgazdasági termelést és intenzifikálást serkentő ártámogatási rendszer és a környezetvédelmi, illetve vidékfejlesztési célok között, vagyis a KAP továbbra is azintenzív és iparszerű mg. alapfelfogása szerint működött, de támogatva a környezetre és a vidéki térségekre káros mezőgazdasági gyakorlat csökkentését.

Az EU agrárpolitikája AGENDA 2000 (2000-2006)‏ • Az AGENDA 2000 okai: • Ismét relatív túltermelés • az ágazat súlyához képest túl magas támogatások »»» társadalmi és politikai nyomás • az EU bővítése, • élelmiszerbiztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények • A reform céljai: • A világpiaci árakhoz való közelítés • A fogyasztói igényeknek történő megfelelés • A KAP működésének egyszerűsítése (jelentős decentralizáció a döntésekben, de közös finanszírozás)‏ • CARPE javaslat – új támogatási struktúra

Az EU agrárpolitikája • A támogatások áthelyeződése a mezőgazdálkodás nem termelési funkcióira

Az EU agrárpolitikája A KAP legutóbbi reformja • A KAP „félidős felülvizsgálata” (mid-term rewiew; 2002. július 10.)‏ • A Bizottság eredeti reformtervének fő szempontjai: • A költségvetési keretek (2006 végéig) betartása, • Az európai agrármodell megőrzése; • A szabályozás egyszerűsítése; • A támogatások és a termelés szétválasztása; • A termelők adminisztrációs terheinek csökkentése. • A reform éles vitákat váltott ki, aminek eredménye a javaslatok felpuhulása lett.

Az EU agrárpolitikája A KAP legutóbbi reformja • Az elfogadott reformcsomag legfontosabb elemei: • A közvetlen támogatások termeléstől való részleges elválasztása (a 2000-2002 közötti időszakban folyósított összeget kapják meg a gazdák)‏ • Moduláció ( a közvetlen kifizetések csökkentése) • Költségvetési fegyelem (a költségvetési keretek betartását biztosítja)‏ • Vidékfejlesztési kérdések • Új intézkedések a fiatal farmerek és a kis élelmiszerfeldolgozó üzemek támogatására • Magasabb közösségi támogatás az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre • Az állami erdők esetében végzett tájvédelmi beruházások támogatása • Intézkedések a vidékfejlesztési programok adminisztrációjának egyszerűsítésére

Az EU agrárpolitikája Ősszefoglalva: a “működés”: • közvetlen támogatásokkal termékfeleslegek • a termékfeleslegek intervenciós felvásárlása • a felvásárolt termékek értékesítése exporttámogatásokkal ... és az “eredmények”: • Az EU költségvetésének még mindig kb. 40%-át költi agrártámogatásokra • túltermelési és versenyképességi gondok • a termelői jövedelmek egyenlőtlen eloszlása • a belső piacra való bejutás nehézségei harmadik országok számára • az adminisztráció és bürökrácia magas szintje • a természeti környezet pusztulása • társadalmi, szociális, foglalkoztatási problémák

Az európai agrármodell Agrikultúra: harmóniában a természettel • a mezőgazdaság a tájak, a vidéki térségek fő használója, • kölcsönös egymásrautaltság környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás élelmiszerbiztonság környezetbiztonság környezetminőség termékminőség életminőség

Az európai agrármodell A mezőgazdaság értelmezése termelési típusú értelmezés: • árutermelő technológiák és azok tökéletesítése • az erdészetet, halászatot, vadgazdálkodást külön kezeli környezetgazdálkodásiértelmezés: • "értékes beltartalmú, szermaradvány mentes termékek előállítása; • a kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása; • a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, illetve elkerülése; • elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára".(Harrach, 1992)‏

Az európai agrármodell A „többfunkciós” mezőgazdálkodás alapvető feladatkörei I. Döntően a piac által szabályozott termelési feladatok, amelyek • minőségi élelmiszerek előállításán túl • nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások, stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint • II. a piac által NEM szabályozott, „nem importálható közjavakat” előállító társadalmi szolgáltatások, azaz • környezeti, valamint • társadalmi (foglalkoztatási, szociális és kulturális) feladatok ellátása. • ‏

Az európai agrármodell A földhasználat értéke a termelés intenzitásának függvényében (Forrás: Nick Hanley, 1991)

Az európai agrármodell

Az európai agrármodell magyar értelmezése A környezet- és tájgazdálkodás alapjellemzői • Alapelve a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni. • A gazdálkodás során a tér gazdasági, környezeti és társadalmi, regionális funkcióit egyaránt figyelembe veszi, és olyan rendszereket alkalmaz, amelyeknek e három dimenzióban mért összhatékonysága a legnagyobb. • Diffúz, kis léptékű, méreteiben a táj adottságaihoz illeszkedő megoldásokat használ, a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik a helyi erőforrásokra, a helyi értékteremtésre, a helyi munkaerő és közösségek részvételére. • A termelőt és a fogyasztót igyekszik egymáshoz közelebb hozni. (Ángyán, 1993)‏

Az európai agrármodell magyar értelmezése A gazdálkodás elvi jövedelem-szerkezete a gazdaság földhasználati kategóriája szerint

“Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon A földterület hasznosítás szerinti megoszlása

“Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon Magyarország területe a környezet-érzékenységi – agrártermelési skálán

“Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon Az üzemszerkezet alakulása Magyarországon

“Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon A standard fedezeti hozzájárulás (SFH)‏ • bruttó termelési érték és a felhasznált változó költségek különbségel • Európai Méretegység (EUME): 1 EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg (ökonómiai méret)‏ • Életképességi határ 4-5 EME (4800 - 6000 Euro)‏ !!! SFH értékek:

“Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon Az életképességi határ feletti gazdaságok száma és aránya Magyarországon (2005)‏ Forrás: Lengyel Gy. (szerk.) (2006): Magyarország mezőgazdasága (Gazdaságtipológia, 2005), KSH, Budapest, 39 p.

“Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sarokszámai

“fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten Világbank: Reaching the Poor (“Elérni a szegényeket”)‏ • kiindulási pontok: • A szegények 75%-a vidéken él. • A mezőgazdaság a fő forrása a vidék gazdasági növekedésének. • A szegénység csökkentésének legjobb módja a mg-i növekedés • Új vidékfejlesztési stratégia, mely megpróbálja népszerűsíteni a mg-i növekedést az alábbi irányvonal alapján: • a mg-i piacok liberalizálása és bevonása a multilaterális kereskedelmi egyezményekbe • A tudomány és technológia beruházásainak támogatása, különös tekintettel a biotechnológiára • Az export mg. diverzifikálásának támogatása • Céljai: • a vidéki népesség sebezhetőségének csökkentése • az élelmezés javítása, • csökkenteni a mikrotápanyag-elégtelenséget • erősíteni a szociális biztonsági hálót • előtérbe helyezni az AIDS elleni kűzdelmet és az általános alapfokú oktatást

“fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten Via Campesina ellenvélemények • Növekedés • Nem ad ötleteket arra, hogy milyen módon történjen a növekedés • A tüneti intézkedések nagyon távol vannak a szegénység strukturális okainak megoldásától • Az új stratégia támogatja a nagy élelmiszer láncok növekvő koncentrációját • Az új technológiák nem oldják meg a szegények és a nők szociális és gazdasági problémáit, inkább elmélyítik azokat • Az új stratégia hangsúlyt helyez a biotechnológia népszerűsítésére. Mivel a Bank és a biotechnológiai cégek között egyértelmű a szoros kapcsolat, a Bank Teljes mértékben kiáll a GMO mellett. A biotechnológia nem szünteti meg az éhezést és szegénységet, ellenkezőleg, súlyosbíthatja azt

“fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten Via Campesina ellenvélemények • A Global Campaigne for Agrarian Reform és a Világbank • A VB nem átlátható módon, a civil szervezetek részvételével hajtja végre a programot. • A Bank tevékenységének ellenőrzésére, monitorozására korlátozottak a lehetőségek. • A vidéki közösségek gyakorlatilag képtelenek leállítani a jogaikat veszélyeztető projekteket. • Az érintetteknek és a nemzeti intézményeknek vezető szerepet és autonómiát kellen kapniuk az agrárreform kidolgozásában. • A legalapvetőbb ellentmondás az a látszat, hogy a Világbank egy technikai szervezet, amely kívül marad a politikából, miközben a valóságban masszívan beleavatkozik abba, kedvezve az uralkodó osztálynak és veszélyesen aláásva a demokratikus intézményrendszert és a demokratikus folyamatokat.

“fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten Via Campesina kérdések Hogyan szerezhetnek a vidéki közösséget jogot ahhoz, hogy beleszóljanak jövőjük alakulásába? Hogyan fogják a vidéki közösségeket bevonni a programok és irányelvek tervezésébe nemzeti és nemzetközi szinten? Hogyan lehet egy tiszta és cselekvő testületet létrehozni, ami monitorozza a föld- és vidékfejlesztési irányelvek végrehajtását nemzeti és nemzetközi szinten? Hogyan biztosítható, hogy a monitoring mechanizmus elég erővel rendelkezik ahhoz, hogy felfüggessze a már meglévő irányelveket, mint pl. a Világbank irányelvei, melyek igazságtalanok a vidéki közösségekkel szemben? Milyen mechanizmusok biztosítják a vidéki közösségek számára a panasszal élés lehetőségét, a korrekciót, amennyiben az irányelvek és azok megvalósítása negatívan hatnak jogaikra?

Köszönöm a figyelmet !

Fejlődéskritikai kurzus, Védegylet, 2007. október 19.