A második világháború

1. A második világháború Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2. Három versengő gazdasági tömb • a liberális demokráciák (Anglia, Franciao.) • hagyományos parlamentarizmus, piacgazdaság, de csökkenő önbizalom • jobboldali radikális rendszerek (Németo., Olaszo.) • forradalmi: támadják az államok közötti egyenlőtlenségeket • ellenforradalmi: védik a társadalmi egyenlőtlenségeket • a kommunista Szovjetunió • támadja a társadalmi rétegek közötti különbségeket • nem világos, melyik kettő fog össze a harmadik ellen

3. A Harmadik Birodalom árnyékában • Franciaország nem tudta betölteni a nagyhatalmi űrt • A nagy gazdasági válság óriási megrázkódtatást jelentett • felerősödött a kisebbség- (pl. zsidó-)ellenesség • újra felerősödnek a háttérbe szorult nemzeti radikális mozgalmak • átalakulnak a kormánypártok: konzervatív–radikális szövetség • zsidótörvények születnek (lengyel, magyar, román esetben) • teret kapnak az „őshonossági” eszmék (hungarizmus, polonizmus) • jobboldali technokrata reformjavaslatok mindenütt – ezek kidolgozóinak célja az egypárti diktatúra • a tömegek azonban nem a hivatalos félfasiszta rendszert, hanem a hatalmon kívüli radikálisokat támogatják! (Bulgária, Jugoszlávia: erősödő kommunisták; Magyarország és Románia: erősödő nácik; Lengyelország: sajátos nemzeti radikalizmus) • Egész Kelet-Közép-Európa Németország gazdasági függésébe kerül (külkereskedelme révén kiszolgáltatott) • Az Anschluss után Németo. szomszédja lett Mo. és Jug. is • Területi vitáik megoldását is Németországtól remélik

4. A háború kezdete • 1931: Japán támadása Mandzsúria ellen • 1937: Japán–kínai háború • 1938–39: Csehszlovákia szétzúzása, a „békés agresszió” • 1939: Albánia; Memel; Danzig és a korridor; Halhin Gol • 1939: Molotov–Ribbentrop paktum: a diktatúrák összefogása és Közép-Európa felosztása (titokban) • Sztálin időt akart nyerni saját támadására • Hitler pedig egyfrontos harcot vívhatott • A háború „átterjedése” Európára: Lengyelország ötödik felosztása. Gleiwitz és Katyń, menekülők a Bug folyónál • Csehszlovákia és Lengyelország bukásának tanulságai és későbbi következményei az önrendelkezési elv kapcsán • A „furcsa háború” Angliával és Franciaországgal

5. Molotov-Ribbentrop paktum A szovjet–német megnemtámadási szerződés titkos záradékában felosztott terület északi része (1939. aug. 23., illetve a szept. 28-i módosítások)

6. A náci–szovjet együttműködés kora • 1939–41 között 13 országot szálltak meg (Hitler 8, Sztálin 5) • Német villámháborús sikerek, szovjet kudarc a finnek ellen (az akció miatt a Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből is) • Revans Franciaországon, majd német kudarc (angliai légi csata) • Olasz hadba lépés 1940. május (Francia-Alpok, É-Afrika) • Szovjet „békés agresszió” 1940 nyarán (Baltikum, K-Románia) • 1940–41: Mussolini balul sikerült görög akciója, Hitler kénytelen megsegíteni. „Mellékesen” elesett Jugoszlávia is • Hitler kidolgozza a szovjetek elleni tervét. Sztálin támadó terveket fontolgat, de a védekezésre nem készítette fel népét • Jelentős náciellenes ellenállás: Franciaország, Jugoszlávia, később Lengyelország és a Szovjetunió területén.

7. A német „új rend” Európában • 1941. június 22. Hitler támadása Sztálin ellen: Leningrád és Moszkva falaiig jutnak el az év végére, de tovább nem • A nép kenyérrel és sóval fogadta a nácikat, de azok kegyet-lensége a legerősebb partizánháborút robbantotta ki • Megszállt területek: több millió zsidó kerül náci uralom alá • A „végső megoldás” kidolgozása és kivitelezése (1942 Wannsee) • Áldozatok száma kb. 6 millió, ebből 1-1,5 millió Auschwitz • A nem zsidók magatartása jelentősen eltért országonként • 1941–42: létrejön az „antifasiszta” koalíció; a Nyugat és Kelet ismét összefog „Közép”-Európa ellen • Sztálingrád, majd Kurszk: fordulat (szovjet létszámfölény) • Dél-Olaszországban partraszállás, Mussolini bukása • Az ellenállás dilemmái Kelet-Közép-Európában: harc a nácik és a kommunisták ellen egyszerre…

8. A szövetségesek győzelme • Óriási fegyverkezési fölénybe kerül a koalíció • Szövetséges együttműködés és ellentétek a teheráni konferen-cián (a második front ügye és a háború utáni Európa kérdése) • Szovjet előretörés • 1944 október, Moszkva: Churchill százalékos megegyezése • Lengyelországról nincs megegyezés, csak javaslat • Felszabadítás és/vagy megszállás Közép-Európában • 1944 június 6. – D-nap, a nyugati front megnyitása • Merénylet-kísérlet Hitler ellen • A német városok gyilkos bombázása • Jaltai konferencia: Németország, Lengyelország, szabad választások Közép-Európában – vagy jaltai paktum? • Hitler berlini bunkere, házasságkötése, öngyilkossága • 1945. május 8–9.: az európai háború vége

9. Nem szomszédos államok (Románia, Bulgária) jó geopolitikai helyzet a lakosság alig németbarát kisebb (katonai és / vagy gazdasági) hozzájárulás a náci sikerekhez zsidókérdés „nemzeti” megoldása, szabotálása viszonylag sikeres kiugrás 1944-ben Szomszédos államok (Magyaro., Szlovákia, Horváto.) Németo. túlzott közelsége németbarát érzelmű lakosság jelentéktelen katonai, de súlyos gazdasági hozzájárulás a náci sikerekhez a szabotálási kísérlet ellenére a zsidókat elhurcolják a nácik a kiugrás lényegében lehetetlen, német megszállás A csatlósok lehetőségei 1944-ig gazdasági sikerek, nincs lakossági áruhiány, alacsony az infláció – hosszú távon azonban német gyarmattá váltak volna