Alternatív vitarendezés a gyakorlatban

1. Alternatív vitarendezés a gyakorlatban Előadás a Biztonságos Iskola Konferencián 2008. 12. 04. Budapest Előadó: Fellegi Borbála Tanácsadó OFI - Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat

2. Szubjektív emlékek egy konferenciáról • magunkra hagyottság (tanárok, diákok egyaránt) • az „áldozat” – „elkövető” – „megfigyelő” szerepek váltakozása egy ember esetében (iskolában, otthon) • dezintegráció – elszigeteltség (diák, szülő, tanár, iskola, település szintjén) • szabályok mögött meghúzódó egyéni szükségletek: felismerjük-e ezeket?

3. Az alternatív vitarendezés kommunikációja Hogyan válaszolunk a sérelemokozásra? K O N T R O L L ELLEN VELE Büntető Resztoratív NINCS NEKI Elhanyagoló Megengedő TÁMOGA T Á S O’Connor - Wachtel (1999)

4. A gyermekekkel kapcsolatos problémák kezelése – Vele vagy érte? Formális Súlyos Zárt Int. Ható- sági beav. Hátrányokat kompenzáló szolgáltatások A társadalompolitika alrendszerei: ISKOLA, család-, gyermek-, ifjúságsegítés, közösségépítés Enyhe Informális

5. Viták a közoktatási intézmények világában 1.Diák – diák közötti konfliktus 2. Diák (szülő) – intézmény (pedagógus) között • Pedagógiai kérdések (osztályozás) • Bántalmazás, fegyelmezés, erőszak • „Egyenlő bánásmód” sérülése, diszkrimináció 3. Tanár – intézmény közötti viták 4. Igazgató és munkáltatója (önkormányzati testület) közötti viták 5. Intézményi rendszer átszervezése: integráció, iskolabezárás, összevonás • intézmény(ek) és fenntartók közötti vita • az érintett intézmények közötti vita • fenntartók közötti vita

6. Alternatív vitarendezés MEDIÁCIÓ RESZTORATÍV GYAKORLATOK F É9 Mediátor É1 É8 É2 É7 É3 É6 É4 É5 Egyik Fél Másik Fél F: Facilitátor É: Érintett fél

7. Technikák • Külső személy bevonása nélkül (informális) • Érzelmi alapú kijelentések E/1-ben (figyelem, visszajelzés az egyéni döntésekről, hatásairól, érzelmekről, szükségletekről) • Resztoratív párbeszéd (érzelmek, szükségletek kifejezése sérelmet okozó helyzetekben) • Külső személy bevonásával (formális) • Tanácsadás • Moderálás • Mediáció (Közvetítés) • Formális (resztoratív) helyreállító szemléletű gyakorlatok (konferencia-modellek, kör-modellek)

8. Közös alapelvek I. • ÖNKÉNTESSÉG • PÁRTATLANSÁG: a mediátor/facilitátor /konfliktuskezelő nem érdekelt egyik fél oldalán sem (összeférhetetlenség!) • TITOKTARTÁS • ERŐEGYENSÚLY: azonos hangsúly minden érintett szempontjain/szükségletein (materiális és szimbolikus szükségletek egyaránt) • Az érintett felek KÖZVETLENRÉSZVÉTELE a folyamatban • Lehetőség az esetleges sérelemokozás jóvátételére → aktívfelelősségvállalástámogatása • Támogató személyekbevonása erőforrásbővítés

9. Közös alapelvek II. • Strukturált megbeszélés: 1.) a konfliktus kialakulásának körülményeiről (mi történt?) 2.) a konfliktus egyéni hatásairól (Kire milyen hatással van?) 3.) a jövőbeni megoldásról (Kinek mire van szüksége a megoldás során?) • Szakaszok: 1.) Esetküldés, 2.) Előkészítés 3.) Találkozó 3.) Utánkövetés • Kockázatfelmérés • Megfelelően képzettkonflktuskezelő (facilitátor/mediátor) • Felek teljeskörű tájékoztatása, választási lehetőség számukra • Minden érintett bevonása, a megállapodás mindenki megállapodása legyen

10. Miben tud segíteni az OKSZ? Viták megelőzésében, rendezésében, a bizalom, a kommunikáció és a kapcsolatok helyreállításában. Hogyan? Vitarendezésben felkészült, képzett, pártatlan konfliktuskezelő bevonásával. Szolgáltatások: tanácsadás, mediáció, moderálás, egyéb AVR technikák. Kinek? Az ország valamennyi köz- és felsőoktatási intézménye számára. Mennyiért? Ingyenesen (12 tárgyalási napra).

11. Mit várunk el a felektől a tárgyalás előtt és alatt?

12. MAGUNK VAJON KÉPVISELJÜK-E EZEKET AZ ELVEKEKET MINDENNAPI MUNKÁNK SORÁN (családtagjainkkal, munkatársainkkal, tanítványainkkal)?

13. KONKLÚZIÓ 3 PONTBAN 1. Az alternatív vitarendezés egy lehetőség, hogy – mielőtt még hatósági eszközökhöz nyúlnánk – konfliktusainkat békés eszközökkel, párbeszédre és együttműködésre építve kezeljük. Ha nem működik, még mindig fordulhatunk a hatóság felé. 2. Mindezzel a vitarendezés nemcsak humánusabb, de gyorsabb is. Mindenki számára az optimális kimenetelt biztosíthatja, a megoldás pedig nagy valószínűséggel a jövőben is fenntartható. 3. Az oktatásügy szereplőinek – különös tekintettel a pedagógusokra – egyéni felelősségük van abban, hogy mindennapi munkájukkal a lehető legnagyobb mértékben támogassák a békés konfliktuskezelés iskolai alkalmazását, és ezzel elősegítsék, hogy a jövő generációi e technikákat már életük természetes részeként alkalmazzák.

14. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fellegi Borbála OFI – Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat www.oksz.info