A programalapú fejlesztés - komplexitás és integráció a gyakorlatban

1. A programalapú fejlesztés- komplexitás és integráció a gyakorlatban Sári László fejlesztési irodavezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség NKFT.

2. „A jövőért csak akkor munkálkodhatunk eredményesen, ha nem csak azt gondoljuk végig, hogy MIT, hanem azt is HOGYAN tegyünk” Ismeretlen tervező

3. Ha a valóságot egy körrel ábrázoljuk, akkor azt mondhatjuk: a tudomány ezt a kört cikkekre osztja, speciális tárgyakra (mint orvostudomány, fizika, kémia, biológia stb.). Azt reméli, hogy a speciális területen folytatott kutatások egyszer majd elérkeznek a kör középpontjába. Ez az eredeti cél azonban egyre elérhetetlenebb messzeségbe kerül, mert a magas fokú specializáció mind jobban és jobban megnehezíti az interdiszciplináris megértést. /Hermetikus filozófia/

4. „5. § A törvény alkalmazásában a) területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;”

5. Területfejlesztés tervezése alapdokumentumai • Lisszaboni stratégia; • Göteborgi elvárások; • Közösségi Stratégiai Iránymutatások 2007-13; • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK); • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK); • Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK, NFT II., ÚMFT); • Operatív Programok (NSRK alapján); • Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv (NAVT, ÚMVP).

6. Támogatási források 2000-2006 • ÚT (pl. Decentralizált Útfenntartási - és fejlesztési Célelőirányzat) • KÖVICE (Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat) • MFC (Műszaki Fejlesztés Társadalmi Feltételeinek Javítása) • NEMZETI TÁMOGATÁS (egyes gyümölcsfajok és szőlőültetvények telepítésének támogatása) • ROP (Regionális Fejlesztés Operatív Program) • SAPARD • TEKI (Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Célú Támogatás) • TÉRSÉG-FELZÁRKÓZTATÁS célelőirányzatból nyújtott támogatás • TERÜLET RÉGIÓ (pl. Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai, Árnyékprogram: Dél- Dunántúli RFT- a régió humán erőforrás bázisának erősítése) • AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS (hazai) • AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program) • CEDE (Céljellegű Decentralizált Támogatás) • Címzett és cél támogatások (pl. Vízgazdálkodás; Veszélyelhárítási munkálatok) • GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) • HEFOP (Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program) • HÖF (pl. A Dél-Dunántúli RFT a települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztésre támogatása) • KAC (Környezetvédelmi Célú Fejlesztések Támogatása) • KIOP (Környezet és Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Program) • KKC1 (pl. Decentralizált kis-és középvállalkozói pályázati rendszer) • KKC2 (Széchenyi Kártya kamat és garanciadíj támogatás) • FOGLALKOZTATÁS (pl. Korszerű munkahelyek teremtésének támogatása) • VÁLLALKOZÓI CÉL (pl. Gazdaságfejlesztési Pályázat, Kereskedelemfejlesztési Pályázat).

7. Lisszaboni stratégia Átfogó cél: EU a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljon. • Versenyképesség erősítése; • Társadalmi és gazdasági kohézió: • Több és jobb munkahely; • Területi különbségek csökkentése; • Szociális szolgáltatások legszegényebb rétegekre koncentráló fejlesztése.

8. Göteborgi elvárások • Fejlődés fenntarthatóságát biztosítani kell a • társadalmi, • gazdasági, • környezeti szempontok összhangjának megteremtésével, ezek együttes érvényesítésével.

9. Előző időszak visszásságai - intézményrendszer(I.)

10. Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés a sajátos táji, természeti, környezeti, gazdasági, települési és társadalmi jellemzőkkel leírható vidékies (rurális) területek különleges igényeire tekintettel kialakított komplex, integrált fejlesztési beavatkozások rendszere. /Csatári Bálint/

13. Néhány hazai példa a helyi fejlesztésre • Integrált városfejlesztés, Integrált Városfejlesztési Stratégia • LEADER programok • UNDP Cserehát projektje (kisebb támogatások) • Integrált Program a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség számára

14. LHH FPI 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet TÁMOP TIOP VOP ROP ÁROP Az irányítás nehézségei /Janza Frigyes/ DAOP DDOP ÉMOP ÉAOP

15. Konkrét célok • KONKRÉT CÉLOK • Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás • Oktatás, gyermekesély • Roma integráció

16. Tapasztalatok I. • A helyi, kistérségi erőforrások, kapacitások igencsak eltérőek a 33 kistérségben. • A kistérségek esetenként presztízs-beruházásokat, vagy csak rövid távú eredménnyel kecsegtető projekteket terveztek. • A kistérség között, sőt az egyes kistérségeken belül is jelentős fejlettségi, valamint strukturális különbségek vannak, ezt kezelni szükséges.

17. Tapasztalatok II. • Tervezésben részt vevők köre (sokszor hiányos) • Politikai, illetve status quo döntések (népességszám, településszám, stb.) • Komplex megközelítés a tervdokumentumokban, kevésbé komplex a pályázati rendszerben • Romák helyzete (szociális helyzet, roma projektek „szűrése”) • Gazdaságfejlesztés (nincs elég potenciális vállalkozás) • Mezőgazdasági térségek, megújuló energiában rejlő potenciál (foglalkoztatási hatás) • ÚMFT-ÚMVP lehatárolás az LHH program tekintetében

18. Tapasztalatok III. • A támogatások felhasználása nem veszi figyelembe a kistérségi terveket. • A kiírók szűkre szabják a támogatható tevékenységek kereteit, így egyes projekteket nem lehet megvalósítani, más projekteket pedig csak jelentősen torzítva lehet megvalósítani. • A számos feladatot ellátó önkormányzatok minden lehetséges kiírásra benyújtják pályázatukat, és amelyik projektre kapnak támogatást, azt megvalósítják. Könnyen előfordulhat, hogy a település számára kevésbé fontos fejlesztés valósul meg. • Az önkormányzatok kistérségi koordináció nélkül nyújtják be pályázatukat. Előfordulhat, hogy egymás mellett több hasonló fejlesztés is megvalósul.

19. Tapasztalatok IV. • A kistérségi programozás egyik fő kérdése, hogy ki tud jobb döntést hozni a forrás felhasználásáról, az NFÜ vagy a kistérség. A kérdés több szinten is felmerül: • Milyen fejlesztésekre lehet felhasználni a forrást? • Az egyes fejlesztésekre milyen arányban lehet felhasználni a forrást? • Adott kistérségben mely projektekre lehet felhasználni a forrást?

20. Növekvő társadalmi egyenlőtlenség Visszatérő gazdasági válságok Erkölcsi hanyatlás Erőforrás válság Változó környezet Tények A társadalom nincs tisztában a fenntarthatatlanság valódi dimenziójával: a gazdasági, társadalmi és környezeti válság összefonódásával Jövőkereső

21. Üzenet • a belső erőforrások felértékelődése (védelem, fenntartás, mobilizálás, fejlesztés) • önellátás/önfenntartás életfontossága • „competition” helyett „co-operation” (a természettel és egymással egyaránt)

22. Következtetések A fejlesztéspolitika önmagában nem tudja kompenzálni az egyéb területeken tapasztalható hátrányos hatásokat. A liberális piaci versenyszemlélet szemben áll a fenntartható fejlődés célkitűzéssel. A globalizáció problémáira a válasz a lokalizáció. Versenyképesség és fenntarthatóság egyaránt szükséges! A társadalomfejlesztés jelentőségében meg kell, hogy előzze a gazdaságfejlesztést (infrastruktúrafejlesztést), és a folyamatos toldozgatást-foltozgatást! Új területfejlesztési üzenetek szükségesek a globalizálódó világban, melyek releváns választ adnak a kihívásokra! „Nem többet, nem jobban, hanem egészen mást kell csinálni!”

23. Az élet olyan, mint a mellény: ha rosszul gombolta az ember, hiába keresi rajta a hibát. Ki kell gombolni végig az egészet, és kezdeni elölről. /Wass Albert/

24. A hazai területfejlesztés lehetséges új irányaiHorkay Nándor SZELLEMI ÉS MENTÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉS = Középpontban az Ember mint test-lélek-szellem egysége, a munka világán kívüli közösségi szükségletei, a szellemi önvédelem és társadalmi tudatosítás A rendszert alulról felfelé kell szilárdan újjá építeni: • Térségi és helyi kreatív, autonóm és önellátó gazdaságfejlesztésben • Hálózati versenyképesség fokozása • A még meglévő endogén nemzeti erőforrások integrált, innovatív és kreatív térségi és helyi hasznosítása • Nemzeti és etnikai kisebbségi erőforrások fejlesztéspolitikai mobilizálása • Terület- és gazdaságfejlesztési „Leader programok” megvalósítása

25. Kérdések - válaszok • Terület- vagy vidékfejlesztés? Miért nem egyszerre? (UMVP-SA) Hogyan lehet területi szinten összehangolni a fejlesztéspolitikákat? Hálózatosodás-rendszerelvűség • Bottom up, vagy top-down fejlesztés? Folyamatelvűség és koordináció • Hogyan lehet integrált fejlesztéseket támogatni, mit jelent az integrált fejlesztés? Komplexitás (tervezés, megvalósítás, források) • Mit lehet tenni? Milyen módszertannal? Hogyan lehet megerősíteni a helyi tervezést, milyen döntéshozatali mechanizmusok legyenek? Állandó visszacsatolás szükséges. Kapacitás fejlesztés, Helyi fejlesztés • Szociális vs. Versenyképességi (GDP) fejlesztések – hogyan lehet összekötni? – szociális gazdaság, szövetkezetek? Fenntarthatóság • Szabályozási kérdések, intézményrendszer – Elmélet, szabályozás, gyakorlat

26. Javaslatok 1. Mivel Magyarországon jelenleg nem létezik sem gazdasági, sem társadalmi téren stabil tervezési rendszer és kiforrott, koherens tervezési gyakorlat, a fejlesztési tevékenységek nem érik el megfelelő mértékben céljukat, a források felhasználása pazarló. Ezen a helyzeten változtatni szükséges. Törvényalkotással meg kell teremteni a komplex társadalmi-gazdasági tervezés jogi, elméleti-módszertani és gyakorlati feltételrendszerét. Mindezt lehetőleg egy, integrált fejlesztéspolitikai törvényben kell megtenni.

27. Javaslatok 2. Meg kell határozni az ágazatokat átfogó nemzeti szintű, az ágazati és a területi hatályú tervezési szintek hatásköreit, intézményrendszerét, munkafolyamatait és finanszírozását.

28. Nemzeti Koncepcionális Fejlesztési szint A fejlesztéspolitikák kapcsolata Területfejlesztés Társadalomfejlesztés Település-, területrendezés Egyeztetés, véleményezés, területi aspektusok meghatározása Államigazgatás fejlesztés Település és városfejlesztés Gazdaságfejlesztés Infrastruktúra fejlesztés ETE tervezés és értékelés Határon átnyúló fejlesztések Vidékfejlesztés Agrárfejlesztés

29. Javaslatok 3. A komplex környezeti-, társadalmi-, gazdasági fejlesztés érdekében a feladatok csoportosítása: • tervezés (intézményesített, több szinten, koordinált), • fejlesztő beavatkozások (szabályozás, projekt-generálás, -fejlesztés, programcsomag), • végrehajtás (támogatási rendszer működtetése, tárgyalásos projektkiválasztás - pályázat), • monitoring-értékelés. 4. Mindegyik feladathoz megfelelő kapacitást kell rendelni.

30. Fejlesztéspolitika Mediátor központ (Megyék, RFÜ-k?) Helyi Felelős Szervezet Helyi Felelős Szervezet Helyi Felelős Szervezet Potenciális Pályázó, Helyi közösség Potenciális Pályázó, Helyi közösség Potenciális Pályázó, Helyi közösség

31. Javaslatok 5. Nincs értelme olyan szinteken terveket készíteni, ahol a megvalósításra a terv elfogadójának nem áll rendelkezésére megfelelő mértékű megvalósítási hatáskör, saját forrás és nem kapcsolódik az eredményesség eléréséhez felelősség. Másképp fogalmazva a különböző szintű tervek döntési szintjeihez gondoskodni kell a végrehajtáshoz szükséges hatáskörről, forrásokról és felelősségvállalásról.

32. Javaslatok 6. A tervek végrehajthatósága érdekében a közforrások igénybevétele nélkül megvalósuló fejlesztésekre is befolyással kell lennie a fejlesztéspolitika intézményrendszerének.

33. Programcsomag alapú fejlesztés Cél: „Olyan térségfejlesztési programok kidolgozása és megvalósításának támogatása, melyek mérhető és tartós pozitív eredményeket tudnak felmutatni az érintett térségben élő emberek gazdasági, társadalmi és természeti életkörülményeiben „

34. Programcsomagok • Lehetőséget biztosítani egy célterületi stratégia oly módon történő megvalósítására, hogy a különböző tématerületekbe sorolható tematikus fejlesztési elemek együtt kerülnek megtervezésre és kivitelezésre. • Előre elkészített moduláris rendszerű fejlesztési elemek „forrásimmun” pályáztatása. • A fejlesztési források egy részének biztos lekötése.

35. A módszertan főbb tartalmai elemei Vezérelvek (David Korten) Környezeti fenntarthatóság: A megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a környezet újratermelési ütemét. A nem megújuló erőforrások felhasználási üteme nem lehet nagyobb, mint helyettesítésük üteme megújuló erőforrásokkal. A környezetszennyezés üteme nem haladhatja meg a környezet feldolgozó-képességét. Gazdasági igazságosság: Aki többet tesz a társadalomért, többet is kapjon, ha az alapvető szükségleteit már mindenki kielégítheti, a jövendő nemzedékek választási lehetőségei nem szűkülnek be, és a gazdasági hatalom elosztása nem fenyegeti a többieket. Biológiai és kulturális változatosság: Ez az evolúciós képesség alapja, a jövőbeli kihívásokra adható válaszok tartaléka.

36. A módszertan főbb tartalmai elemei Vezérelvek (David Korten) Felelősség: Bármely egyéni, vállalati vagy politikai közösségi döntés összes költségeit a döntéshozóknak kell viselniük, vagyis semmiféle költség nem externalizálható. Ez csak helyi gazdasági rendszerekben valósítható meg. Közös örökség: A Föld természeti erőforrásai és fajai minden ember közös öröksége, ezért ezek monopolizálása, vagy ésszerűtlen felhasználása jogtalan. Gondoskodó családok és közösségek: Az emberi faj fönnmaradásának legalább olyan fontos feltétele a csoporthoz tartozás és az együttműködés, mint a versengés. Az ember képes a gyűlöletre, az erőszakra, a versengésre és az önzésre, de képes a szeretetre, az együttműködésre, és a nagyvonalúságra is. Rajtunk fordul, hogy az általunk épített társadalomban melyik magatartást követjük.

38. Fenntartható gazdaság • Programok • Forrás • Krízis • Hálózatok (mentorok) • Jövőkép • Komplex szabályozás • Motiváció • Gondolkodás Fenntartható környezet • Programok • Forrás • Hálózatok (mentorok) • Jövőkép • Terepasztal • Motiváció • Gondolkodás Együttműködés, részvétel • Krízis • Sikerre való éhség • Működő hálózatok • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció Keretek (szabályozás) • Programok • Cselekvési kényszer • Jogi környezet • Komplex szabályozás • Működő hálózatok Kompetencia • Jó gyakorlatok • Túlélő képesség • Bizalom • Működő hálózatok • Gondolkodás Motiváció • Hagyományok • Jó gyakorlatok • Krízis • Sikerre való éhség • Jövőkép • Motiváció • Sikerélmény • Gondolkodás Információ • Jó gyakorlatok • Hálózatok (mentorok) • Tudás, tapasztalat • Kommunikáció • Bizalom • Működő hálózatok • Gondolkodás Innováció • Forrás • Krízis • Tudás tapasztalat • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció • Sikerélmény Résztvevők Projekt menedzs. • Bevonandók • Működtetők • Alanyok • kompetencia Indikátorok Helyi tudásbázis Erőforrások Eredmények • Idő • Pénz • Cél (feladat) • Indikátorok Döntések Visszacsatolás • Sorrend • Arányok • Hasznosulás Koordináció Monitoring • Kompetens • Egyértelmű felelősségek • Bizalom

39. Fenntartható gazdaság • Programok • Forrás • Krízis • Hálózatok (mentorok) • Jövőkép • Komplex szabályozás • Motiváció • Gondolkodás Fenntartható környezet • Programok • Forrás • Hálózatok (mentorok) • Jövőkép • Terepasztal • Motiváció • Gondolkodás Együttműködés, részvétel • Krízis • Sikerre való éhség • Működő hálózatok • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció Keretek (szabályozás) • Programok • Cselekvési kényszer • Jogi környezet • Komplex szabályozás • Működő hálózatok Kompetencia • Jó gyakorlatok • Túlélő képesség • Bizalom • Működő hálózatok • Gondolkodás Motiváció • Hagyományok • Jó gyakorlatok • Krízis • Sikerre való éhség • Jövőkép • Motiváció • Sikerélmény • Gondolkodás Információ • Jó gyakorlatok • Hálózatok (mentorok) • Tudás, tapasztalat • Kommunikáció • Bizalom • Működő hálózatok • Gondolkodás Innováció • Forrás • Krízis • Tudás tapasztalat • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció • Sikerélmény • kiknek az együttműködését igényli a fejlesztés megvalósulása, beleértve a haszonélvezőket és végrehajtókat • Ha „amink van” és „amink nincs” között eltérnek a szereplők a projekt nem lesz önhordó • Ha azonos a projekt önhordóvá válik • A források működését szabályozzák • Ágazati szabályozások Résztvevők Projekt menedzs. • Bevonandók • Működtetők • Alanyok • kompetencia • Szűk kör hozza a döntéseket a forrásokról, • Széles kört érint a megvalósulás és azt eredmény Indikátorok Helyi tudásbázis Erőforrások Eredmények • Idő • Pénz • Cél (feladat) • Indikátorok Döntések Visszacsatolás • Sorrend • Arányok • Hasznosulás Koordináció Monitoring • Kompetens • Egyértelmű felelősségek • Bizalom • térségi, • egyéni, • szervezeti

40. A tárgyalásos projektkiválasztás Olyan szelekciós mechanizmus, melyben a forrást biztosító szakmai intézményrendszer és a projektgazdák közös párbeszédén alapulva kell eljutni a projektek azonosításáig. A rendszer a projektgeneráláson és gyűjtésen túl a megfelelő projektfejlesztést is magában foglalja.

41. Tárgyalásos eljárás folyamata • . Akcióterv, támogatási konstrukciók kidolgozása • . Projektgenerálás 2. Projektjavaslat (koncepció) kiválasztása I. körös döntés 3. Projektfejlesztés 4. Kidolgozott projektek kiválasztása II. körös döntés 5. Támogatási szerződés megkötése, projekt megvalósítása 6. A megvalósult projektek monitoringja 7. Program monitoring, értékelés

43. A tárgyalásos projektkiválasztás előnyei • az érdemi, tartalmi szempontú projektkiválasztásra helyezi a hangsúlyt, • alkalmazásával tényleges projektfejlesztés valósulhat meg, • lehetőség kínálkozik arra, hogy a valóban indokolt és releváns projektek támogathatóprojektekkéfejleszthetők legyenek, • a módszer egyértelműen segíti a hátrányos helyzetű térségek forrásabszorpcióját, valamint a jelentős térségi hatású, komplex projektek kifejlesztését,

44. A tárgyalásos projektkiválasztás előnyei • a projektgazdák szintjén segít megerősíteni a stratégiai szemléletet az éppen megjelenő pályázati kiírásokra való ad-hoc reakciókkal szemben, • világos és egyértelmű munkamegosztás van a politikai döntéshozás és a szakmai előkészítés, projektfejlesztés között, • a rendszer biztosítja a politikának a döntéshozás, a szakmai oldalnak pedig a szakmai koordináció lehetőségét, • jelentőshatékonyság-növelési potenciált hordoz magában, versenyhelyzet nélkül

45. A kérdés, hogy az elmaradott térségek változásához milyen külső keretek és támogatás szükséges /Varga Péter/

46. „Ma csak pénzügyi tervezés van Magyarországon, mert ezt kérik számon a pénzpiaci intézmények, az IMF és az EU. Ez jó, de alatta még nem épült ki a reálgazdasági tervezés, ezért a pénzügyi tervezés is féllábas. Legsürgetőbb feladatunk, hogy a nemzetgazdasági szintű tervezést és koordinálást vertikálisan és horizontálisan és területileg egyaránt kiépítsük. Ezen múlik a kormány és az ország gazdaságpolitikájának sikere.” – mondta kormányzása első évének értékelésekor Orbán Viktor miniszterelnök.

47. Köszönöm a figyelmet!