480 likes | 971 Views
Munkaerőpiaci ismeretek. Szemző Gáborné. Foglalkoztatottság. Az EU-ban uralkodó álláspont: egy ország legfontosabb tőkéje lakosságának munkaereje. A cél, hogy a munkaképes korú lakosság minél nagyobb része dolgozzon. A magyar foglalkoztatáspolitika kihívásai.
E N D
Munkaerőpiaci ismeretek Szemző Gáborné
Foglalkoztatottság • Az EU-ban uralkodó álláspont: egy ország legfontosabb tőkéje lakosságának munkaereje. • A cél, hogy a munkaképes korú lakosság minél nagyobb része dolgozzon
A magyar foglalkoztatáspolitika kihívásai Alacsony foglalkoztatás és alacsony munkanélküliség: • magas a munkaerőpiacról tartósan távolmaradók aránya • alacsony az álláskeresési aktivitás Jelentős területi különbségek – munkaerő-keresleti és -kínálati oldalon egyaránt
Foglalkoztatottsági ésmunkanélküliségi ráta 15-64 éves népesség (%) 2005
A foglalkoztatottak összetétele (2005) az összes foglalkoztatott %-ban
A magyar foglalkoztatáspolitika céljai Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése (Cél a teljes foglalkoztatás – kb. 70 %-os foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korosztályban) • Jobb munkahelyek • A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető az aktivitás területi különbségeinek csökkentése
Mit kell tenni a gazdaság fejlődése, a versenyképesség javítása érdekében? • Beruházások ösztönzése • Foglalkoztatás bővítése • Humán tőke minőségének javítása • Fizikai tőke minőségének javítása (innováció, K+F, infrastruktúra)
Magyarország:alacsony foglalkoztatás + alacsony munkanélküliség = magas inaktivitás
Foglalkoztatási (Fr) és munkanélküliségi ráták (MNr) iskolázottsági szintenként, 2003-ban
A munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője • Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre • Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővült, utána csökken) • Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) • Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)
További munkaerő-piaci jellemzők • Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban • Relatíve alacsony bérek • Relatíve magas munkaerőköltségek • Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú • 1,9 millió aktív korú nincs jelen a munkaerő-piacon és nem tanul • Aggodalomra okot adó egészségügyi állapot
Olcsó, de mégis drága munkaerő Munkaerőköltség /fő, hó, Euro, 2002
A csatlakozás hatásai • Folytatódó, sőt felerősödő szerkezetváltás (csökkenő foglalkoztatás az iparban, mezőgazdaságban, növekvő a szolgáltatásban; csökkenő mértékű a segéd- és betanított munka, növekvő a kvalifikált szakmunka) • Verseny • Fokozatosanmegnyíló európai munkaerőpiac • Összehasonlítható információk, bővülő szolgáltatás (EURES) • Alacsony szintű migráció • Bérfelzárkózás • Foglalkoztatás bővülése
Képzéselérés* (a képzésben résztvevők az összes foglalkoztatott arányában), % (EU, HU)* = a képzésben részt vevők aránya az összes foglalkoztatottak létszámához
1991. évi IV.trv. a fogl.elősegítéséről és a mn.-ek ellátásáról • fejezet: rögzíti az állam, önkormányzatok, munkaadók, munkavállalók szerepét • A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezeti keretei: OÉT, MAT, RMT-ok • Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások
Foglalkoztatási törvény/2 Szolgáltatások: - m.e.piaci és szolg. információk nyújtása - munka, pálya, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadás -munkaközvetítés Szabályozza a szolgáltatások igénybevételé- nek feltételeit
Flt/3 IV. a létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályozása V. álláskeresők támogatása: járadék, segély, költségtérítés
Flt./4 VI. A mn. ellátások és a fogl. elősegítő támogatások fedezete: MPA - szolidaritási alaprész (járadék, segély, költ ségtérítés, előnyugdíj, ny. előtti mn.-i seg.) - jöv. pótló tám. „ - foglalkoztatási „ - bérgarancia „ - képzési „ - rehabilitációs „ - működési „ - vállalkozói „
Flt./5 Munkaerőpiaci Alap forrásai: 1. m.adói járulék 2. m.vállalói járulék 3. vállalkozói járulék 4. rehab.hozzájárulás 5. szakképzési hozzájár. 6. kp.-ktgv.-i hozzájár. 7. privatizációból származó bev. 8. egyéb bev.
Flt./6 VII. Állami Foglalkoztatási Szolgálat - Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - Regionális Munkaügyi Központok - munkaerőfejlesztő és képző központok VIII. Eljárási szabályok
Az aktív munkaerőpiaci eszközök • céljaik, hogy támogatásokkal, szolgáltatásokkal, illetve azok kombinációjával javítsák az álláskeresők munkaerőpiaci pozícióját, segítsék elhelyezkedésüket, vagy nyújtsanak segítséget a veszélyeztetett munkavállalóknak munkahelyük megtartásában.
Az aktív munkaerőpiaci eszközök A foglalkoztatási támogatások rendszere a közelmúltban változásokon ment át.Ezen változtatások okai:- a közösségi joggal történő további harmonizáció,- a támogatási rendszer áttekinthetősége, - a párhuzamos támogatások megszüntetése, - a foglalkoztatási támogatások eredményességének javítása
Az aktív munkaerőpiaci eszközök Képzési támogatás • Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások • Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások • Közhasznú munkavégzés támogatása • Munkahelyteremtés és munkahely- megőrzés támogatása
Az aktív munkaerőpiaci eszközök/2 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása • Munkaerő-piaci programok támogatása • A helyközi utazás támogatása
Képzések elősegítése Nyújtható támogatások: - keresetpótló, vagy kiegészítő támogatás - a képzési költség támogatás - a képzéshez kapcsolódó szállás költség (+ élelmezés költsége) - helyi, ill. helyközi utazás költsége
Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások A támogatás célja: a vállalkozó készség, hajlandóság előmozdítása az álláskeresők ösztönzése saját vállalkozás indítására, vállalkozói tevékenység beindítására
Az álláskeresők vállalkozóváválását elősegítő támogatások Nyújtható támogatások: a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A bértámogatás célja: elősegítse a hátrányos helyzetűszemélyekfoglalkoztatását Hátrányos helyzetű az aki, álláskereső, és 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3. 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 4. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónap alatt legalább 12 hónapig, 25. életévét be nem töltött, pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 8 hónap során 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva,vagy
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 5. a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy 6. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, • a) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke - az OOSZI- szakvéleménye szerint - legalább a 40 százalékot eléri, vagy • b) aki a munkaképesség-csökkenésének mértékéről az OOSZI igazolásával nem rendelkezik, de - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. A bértámogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi központhoz benyújtani.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A munkaadó részére hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai 50 %-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60 %-ig terjedő bértámogatás állapítható meg 12 hónapra.
Közhasznú munkavégzés támogatása A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha - lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátására kéri, - kiközvetített álláskereső, mv.-ban történő foglalkoztatása valósul meg, - statisztikai létszámát ezzel a foglalkoztatással növeli, - más szervtől díjazásban nem részesül.
Munkaerő-piaci programok támogatása A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak
A helyközi utazás támogatása A munkaadó, valamint a munkavállaló részére, kérelmére, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek az őt terhelő része. A helyközi utazás támogatása mind a munkaadó, mind a munkavállaló részére legfeljebb egy évre adható.
Közhasznú munkavégzés támogatása A támogatást önkormányzatok és azok intézményei, civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, köztestületek, egyesülések, társadalmi szervezetek igényelhetik.
Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez
Regionális kirendeltségekre lebontott decFa Győr 821 611,0 Szombathely 795 500,0 Zalaegerszeg 681 677,8 Nagykanizsa 314 514,2
Speciális helyzetű rétegek a munkaerőpiacon • Nők • Tartósan munkanélküliek • Csökkent munkaképességűek • Cigány származásuak • Pályakezdő fiatalok • 50 év felettiek
Munkaügyi kapcsolatok Munkavállalók, munkáltatók egymás közötti, valamint a kormányzati szervekkel való intézményes együttműködése. Alapvető célja az együttműködés, a konfliktusok megelőzése és kezelése és megoldása. Szabályozás: • Munka Törvénykönye (1992.évi XXII.trv.) - érdekegyeztetés,szakszervezetek, KSZ-ek, m.v.-ók részvételi jogai, esélyegyenlőségi terv, munkaügyi viták szabályozása
Munkaügyi kapcsolatok /2 • Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. trv. • Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. trv.
Munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere • Makroszintű konzultáció és párbeszéd a közszférában és a versenyszférában • Ágazati szociális párbeszéd • Kollektív tárgyalások és szerződések rendszere • Munkavállalói részvétel intézményei(participáció) • Munkaügyi viták és rendezésük intézményei • Inviduális munkaügyi kapcsolatok • Az EU szintjén megvalósuló szociális párbeszéd