DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

1. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2. 3. tétel A Föld népességének eloszlása, az eltérések földrajzi magyarázata, az oikumené határai • Kovács Z. 2002: A népesség térbeli eloszlása • In: Népesség- és településföldrajz • ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 28-36 • Tóth J. 2001: A népesség térbeli eloszlása • In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.). • Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 415-420 • Sárfalvi B. 1999: A világnépesség növekedése • In: Humánökológia (szerk. Nánási I.) • Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. pp. 313-322

3. A népesség térbeli eloszlása A népesség eloszlása a Föld felszínén már ősidők óta roppant egyenlőtlen, túlzsúfolt térségek állnak szemben, gyéren vagy ritkán lakott területekkel. Az emberré válás időszakától kezdve megfigyelhető, hogy az Óvilág (különösen Ázsia) alacsonyabb földrajzi szélességű övei korán és sűrűn benépesültek, míg az Újvilág (Amerika és Ausztrália) rendkívül gyéren lakott maradt. A korai emberiség fejlődésének centrumai (a domesztikáció színterei), valamint az első nagy mezőgazdasági kultúrák is Ázsia, Afrika és részben Európa földjén alakultak ki. Itt születtek az első városok, az első magasan szervezett ókori társadalmak és itt jöttek létre az első nagyobb népességtömörülések is.

4. A népesség térbeli eloszlásának modellje A népesség térbeli eloszlásának szabályszerűségei már régóta felkeltették a népességföldrajz kutatóinak figyelmét. Boustedt (1975) modelljében a népesség térbeli eloszlásának két lehetséges alapformáját különbözteti meg. Forrás: N. de Lange,1991 • Szórt népesség: ideális esetben teljesen egyenletesen oszlik el a térben, ez azonban rendkívül ritka és csak tökéletesen homogén térszín esetén elképzelhető. A valóságban sokkal gyakoribb eloszlási minta a véletlenszerű térbeli eloszlás, amely főként a domborzati és a vízrajzi különbségek eredménye. • Koncentrált népesség: a népesség fokozott koncentrációja főként az ipari forradalom megjelenésével, a nyersanyaglelőhelyek, a közlekedési csomópontok stb. szerepének felértékelődésével indult meg. Két sémája ismert, egyrészt egy pont köré rendeződve, erősen centralizált módon, és kiegyenlítettebben a tér több pontja körül tömörülve, decentralizált módon.

5. A népesség térbeli eloszlásának szabályszerűségei a Földön • Az emberiség településhatára (az oikumene) a modern közlekedési, hírközlési és építészeti technológiák jóvoltából a Földön állandóan tágul, ugyanakkor vannak olyan térségek amelyek ennek ellenére továbbra is igen ritkán lakottak. • A Föld 149 millió km2-t kitevő szárazulatainak egy része még a mai technikai-civilizációs szint mellett sem nyújt kedvező terepet tartós emberi letelepedésre. • Szembetűnő hatása van a tengerszint feletti magasságnak és a tengertől való távolságnaka népesség eloszlására. • Ritkán lakott területek: sarkvidéki-, sivatagi területek, trópusi esőerdők nehezen járható övezete és a magashegységek vidéke.

6. A Föld népsűrűsége • Népsűrűség: a népesség térbeli eloszlásának mérésére szolgál. Egy adott földrajzi egység (ország, megye stb.) 1 négyzetkilométerére jutó népesség átlagos száma. Földünkön az átlagos népsűrűség 45 fő/km2.

7. Hol élnek a legtöbben? * A Szovjetunió ** A Szovjetunióval együtt

9. A népesség parttávolság és zónák szerinti eloszlásának modellje A Föld népességének 90%-a az északi féltekén él, mivel a szárazföldek 80%-a az Egyen-lítőtől északra található. Összefüggő nagy tömböket (Eurázsia, É-Amerika) alkot-nak abban a mérsékelt övezet-ben, amely az emberiség szá-mára letelepedésére és gaz-dálkodásra a legalkalmasabb. A sűrűn lakott területek (200 fő/km2 felett) a Föld felszínének alig 1%-át teszik ki.

10. A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatósága szerint

11. A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint

12. A világ népességének megoszlása kontinensek szerint napjainkban (ezer fő) Az adatok forrása: ENSZ

13. A Föld legnépesebb országainak népesedési mutatói Forrás: http://www.InternetWorldStats.com

14. A „második tíz” ország népességszáma Forrás: http://www.InternetWorldStats.com

15. A Föld legnépesebb országai 2050-ben (becslés) Forrás: Population Reference Bureau, 2004; http://www.prb.org

16. A Föld népessége kontinensenként (2007) Forrás: http://www.InternetWorldStats.com

17. Internethasználók száma és aránya az egyes kontinenseken

18. A Föld felszínének felosztása az emberi életfeltételek alapján Oikumené, para-oikumené, an-oikumené Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

19. Összefoglalás • A népesség térbeli eloszlása • A népesség térbeli eloszlásának modellje • A népesség térbeli eloszlásának szabályszerűségei a Földön • A Föld népsűrűsége • Hol élnek a legtöbben? • A népesség parttávolság és zónák szerinti eloszlásának • modellje • A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által • meghatározott hasznosíthatósága szerint • A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai • szerint • A Világ népességének megoszlása kontinensek szerint • napjainkban • A Föld legnépesebb országainak népesedési mutatói • A „második tíz” ország népességszáma • A Föld legnépesebb országai 2050-ben (becslés) • A Föld népessége kontinensenként (2007) • A Föld felszínének felosztása az emberi életfeltétetelek • alapján; Oikumené, para-oikumené, an-oikumené

20. Köszönöm a figyelmet!