Tartalom

1. Magyar Közgazdasági Társaság 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger2008. június 26-28.Makroökonómia szekció

2. Tartalom • Az elemzés fogalmi kerete • Kemény István emléke • A könyv fő állítása • A koraszülött jóléti állam két dolgot jelent • Nem „válság”, hanem általános elégedetlenség… • A feladatok makroökonómiai megfogalmazása • „Előbb fosztogatni kell, hogy osztogatni lehessen” (Liska T.) • A sikeres reform nem főszabály, hanem ritka kivétel! • Mi a teendő? • Minimum-program Függelék: Összehasonlítás az Oriens-csoport reform-javaslataival

3. 1. Az elemzés fogalmi kerete Eddig nem tudtunk kihátrálni a szocializmus történelmi zsákutcájából. A haladás sebessége túl lassú, és nem túl gyors, mint a mostani kormány gondolja. Ez három szempontból is fontos magyarázó elem • 1990 körül alulbecsültük a feladatot. Ld. Szabó Lőrinc mottó. • Miért olyan nagy a magyar közvélemény ellenállása? Mert a szocializmus tényleges „vívmányainak” feladásáról van szó. • Miért sikeresebbek mások (pl. észtek, szlovákok, oroszok, kínaiak)? Mert náluk a nagy rendszerek összeomlottak, az egész államot újjá kellett szervezni.

4. Egy szellemes politikai idézet a közelmúltból: „Az MSZP-bázis jó része máig azt hiszi, hogy a szociáldemokrácia kvázi az államszocializmus folytatása más eszközökkel.” Seres László, www.hirszerzo.hu, 2008. 06.16.

5. 2. Kemény István emléke A könyvet Kemény Istvánnak ajánlottam, aki a 90-es évek elején már azt hangsúlyozta, hogy • „A piacgazdaságra való átmenet kulcskérdése a szociális kérdés és ezen belül a társadalom-biztosítás és a nagy elosztó rendszerek kérdése.” • a magyar munkaerőpiac fő problémája a tanulatlan munkaerő újratermelődése. (1925-2008)

6. 3. A könyv fő állítása A tb-rendszer reformja minden reform kulcskérdése. Ez egyszerre makroökonómiai, politikai és erkölcsi kérdés. Ezt nem könnyű belátni, a demagógia könnyen utat tör magának. Elengedhetetlen, hogy a felnőtt népesség túlnyomó része adó- és járulékfizető legyen. E nélkül nincs demokrácia. • A mai rendszer nem a szolidaritás, hanem a fekete gazdaság, a potyautas-viselkedés és a csalás melegágya. • Végeredményben a felső- és a középosztály rövidtávú érdekeit szolgálja (hangsúlyozottan ideértve a jó vagyoni és jövedelemi helyzetben élő nyugdíjasok nagy csoportját is!) A feladat a nyugdíj- és az egészségbiztosítás • államtalanítása, • depolitizálása és • az EU logikájának megfelelő portabilitás megteremtése.

7. Egy csomó jó szándékú ember tényleg nem érti….

8. 4. Mit jelent a koraszülött jóléti állam? • Magasak az adó- és járulékterhek (centralizációs ráta > 50%) • A vállalatok működését befolyásoló szabályozók egy nálunk 2-3-szor gazdagabb ország csoport lehetőségeihez vannak kalibrálva (pl. munka világának szabályai, környezetvédelem, munkavédelem).  Ebből a szempontból az EU-csatlakozás ártott.  Önmagában a járulék-csökkentés akkor sem lenne megoldás, ha ennek fedezete „mannaként” ingyen hullana az égből. Az élőmunka terheinek csökkentése önmagában csak minimális mértékben növelné a tényleges foglalkoztatást.

9. A koraszülött jóléti állam Kornai (1992): „Posztszocialista átmenet és az állam. Gondolatok fiskális problémákról”, Közgazdasági Szemle, 6. sz.

10. … és még van más baj is! A mindenkori államháztartási bevételek és kiadások között sincs egyensúly. Ezt nevezi Szalai (2007) állami túlelosztásnak.

11. Szalai Júlia (2007): Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon, Bp.: Osiris Kiadó

12. 5. „Miért beteg a magyar gazdaság?” A fogalmak ide-oda csúsztatása stilisztikailag és PR-okok miatt is csábító – de szükségszerűen félreviszi az elemzőt. Betegség = Válság ???? NEM! Inkább: ÁLTALÁNOS ELÉGEDETLENSÉG (gazdasági + politikai)

13. A kapitalista rendszer csak a népesség kisebb (és csökkenő) hányadának tetszik. Vásárhelyi Mária kutatásait idézi Kornai (2008)

14. A problémák oksági láncolata

15. 6. A feladat a makroökonómia nyelvén • Áht. bevételeinek és kiadásainak egyensúlyba hozása (kb. 1000 Mrd Ft) • Az Áht. bevételi és kiadási szintjének egyidejű csökkentése (további 2000 Mrd Ft) • A GDP-n belül a felhalmozás 5 % pontos emelése a fogyasztás rovására.  ezekben nincs semmi „liberális” vagy „neoliberális”. Ez egyfelől józan paraszti ész, másfelől mainstream közgazdaságtan. (vö. Csaba L., Csillag I., Chikán A., hogy csak a „Cs” betűsöket idézzem).

16. 7. Előbb fosztogatni kell, ahhoz hogy osztogatni lehessen.. Hamis az az érvelés, hogy az állam nem vehet el 1000 Mrd Ft-ot „az emberek”-től. Az államnak nincs saját bevétele. Ez az 1000 Mrd vagy külföldi hitel (és akkor az emberek gyerekeinek kell majd visszafizetni) vagy adóbevétel, de akkor úgy került az államhoz, hogy elvonta „az emberek”-től (pl. áfa formájában). Az állam nem akkor rak terhet az állampolgárokra, amikor csökkenti a kiadásait, hanem akkor, amikor bevételekre tesz szert. Liska Tibor (1925-1994)

17. 8. „If development were easy, we were already all developed.” Sikeres, jól működő, évi 4-5%-os növekedést felmutató gazdaságot csinálni nem egyszerű feladat. Csak kevés országnak sikerült, és általában 4-5 évig tartott (Írország, Portugália, Spanyolország most éppen bajban van). Téves és káros az a közvélekedés, miszerint könnyű lenne itt virágzó gazdaságot csinálni, ha az elit nem lenne stupid, korrupt, idegenbérenc stb.

18. Előzmény Megjelent: 2006 áprilisában, a választás két fordulója között.

19. 9. Mi a teendő? Négy nagy reform-csomag! • A tb-reform kulcskérdése a felbruttósítás, ezzel kell kezdeni. A jelszó: a járulék nem közpénz! • Szektor-semleges adózás (≈ egykulcsos) • Van ahol emelni kell az adóterhet (pl. ingatlanadó, örökösödési adó). Éppen azért, hogy ez ellensúlyozza, az „egykulcsos” adó pro-rich hatásait. • A kisvállalatok számát csökkenteni kell, a hazai magánszektor koncentrációjára van szükség. De ez addig nem fog menni, amíg a tb-rendszeren és az elköltségelés mechanizmusán keresztül minden vállalkozó a titkolózásban érdekelt.

20. 10. Minimál-program 2010-ig • Különadók megszüntetése; • Eü. és nyugdíjjárulék minimum- és maximum határainak markánsabb meghúzása; • Tb-alapok és a központi költségvetés közötti átjárhatóság megszüntetése, csökkentése; • Adózással és járulékfizetéssel kapcsolatos kivételek erőteljes szűkítése; • Kötelező értékalapú ingatlanadó fokozatos bevezetése; • Nagy vagyonok átöröklésének visszterhessé tétele.

21. FÜGGELÉKHasonlóságok és különbségek Mihályi Péter: „Miért beteg a magyar gazdaság?” Oriens – csoport: Kilábalás 2008

22. 1. Megközelítés

23. 2. Diagnózis

24. 3. Terápia

25. 3. Terápia (folyt.)

26. Köszönöm! • Kérdések? • Megjegyzések? • Vita? peter@mihalyi.com