810 likes | 977 Views
Mellékhatás jelentés. Dr. Zajzon Gergely. Semmelweis Egyetem, ÁOK Egészségügyi Informatikai, Fejlesztő és Továbbképző Intézet. Farmakovigilancia. Vigilancia = éberség A farmakovigilancia a mellékhatások bejentésének figyelő rendszere. A farmakovigilancia célja.
E N D
Mellékhatás jelentés Dr. Zajzon Gergely Semmelweis Egyetem, ÁOKEgészségügyi Informatikai, Fejlesztő és Továbbképző Intézet
Farmakovigilancia • Vigilancia = éberség • A farmakovigilancia a mellékhatások bejentésének figyelő rendszere
A farmakovigilancia célja • A korábban fel nem ismert gyógyszer-mellékhatások felismerése, előfordulási gyakoriságának meghatározása • Azoknak a betegcsoportoknak a meghatározása, amelyek kiemelt veszélynek vannak kitéve (kor, nem, kísérőbetegségek) • A gyógyszer előny-kockázati profiljának folyamatos ellenőrzése • Az alkalmazási hibák (pl. adagolás, interakciók) felismerése
A farmakovigilancia célja • A terápiás csoportra jellemző mellékhatás-profil vizsgálata • A gyógyszer farmakológiai és toxikológiai jellemzőinek hatásmechanizmusának tisztázása • A gyógyszerinterakciók folyamatos figyelése • Az egészségügyi szakemberek felé a lehető legteljesebb gyógyszerbiztonsági információ továbbítása
Nemkívánatos esemény (adverseevent, AE) • kedvezőtlen változás a beteg egészségi állapotában, de nem ismert a gyógyszerrel való ok-okozati összefüggés
Mellékhatás(adversereaction, AR) • a gyógyszer nem kívánatos hatása • a gyógyszer alkalmazásából következő káros, nem kívánt hatás • a gyógyszer alkalmazási előírásában – vizsgálati készítmény esetén a vizsgálati tájékoztatóban – meghatározott szokásos adagokban történő alkalmazásakor következik be 2012-től új definíció
Jogszabályváltozások • 2010. december: • új EU rendelet és direktíva elfogadása • EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1235/2010/EU RENDELETE • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/84/EU IRÁNYELVE => alkalmazandó 2012 júniusától, egyes részei fokozatosan 2015-ig kerülnek bevezetésre
Mellékhatásnak tekintendő: • nem csak a gyógyszer szokásos adagolása mellett, engedélyezett alkalmazásából eredő, • hanem a gyógyszerelési hibákból, valamint a forg. engedélyben nem szereplő felhasználásból eredő káros, nem kívánt hatások is, beleértve a gyógyszer helytelen használatát és az azzal való visszaélést is.
Tehát mellékhatásként kezelendő az új jogszabály hatására: • Túladagolás • Gyógyszerelési hiba • Helytelen gyógyszerhasználat • Off-label use (nem megengedett indikációban történő használat) során fellépő nem kívánatos hatás • Gyógyszerrel való visszaélés
Jogszabályváltozások • szigorúbb Farmakovigilancia követelmények • Központosított nyilvántartás és monitoring: • EudraVigilance adatbázis szerepe nő • Európai Gyógyszerügynökségen (EMA) belül Farmakovigilancia és Kockázat Értékelő Bizottság (PRAC)
A gyógyszer okozta mellékhatások jelentősége: • „Az elmúlt 20 év alatt a gyógyszerek 4%-át gyógyszerbiztonsági okok, azaz gyógyszer-mellékhatások miatt vonták ki a forgalomból” (Jefferys, 1998) • Az USA 300 millió lakosából évente a kórházi betegek közül kb. 2 millió esetben lép fel súlyos mellékhatás és 100 ezer-re tehető a végzetes kimenetelű, súlyos mellékhatás.
A gyógyszer okozta mellékhatások jelentősége: • A fejlett országokban a leggyakoribb halálokok között szerepelnek • A mellékhatások és szövődményeik kezelése: a kórházi kezelési keretösszeg 15 - 25%-a • A gyógyszer-mellékhatások a kórházi felvételek 5 -15%-áért okolhatók (USA, NO, UK, F) • Kb. minden 5-10. betegnél meghosszabbítják a hospitalizáció időtartamát
Mellékhatás miatt forgalomból kivont vagy korlátozott gyógyszerek DR. ZAJZON GERGELY
Thalidomid (Contergan) • Az 1950 évek végén és 60-as évek elején számos várandós édesanya szedte az 1957-ben forgalomba hozott nyugtatószert, a Contergan tablettát reggeli rosszulléteik enyhítésére. • 4 éven keresztül vény nélküli; nem volt ellenjavallat, sőt kismamák részére kifejezetten ajánlották kellemetlen tüneteik enyhítésére. • 1958 második felétől ugrásszerűen megnőtt a halva, vagy embrionális fejlődési rendellenességgel született csecsemők száma. Több 10 ezer gyermek jött világra elcsökevényesedett, vagy teljesen hiányzó végtagokkal, és kimagasló volt azon rendellenes szülések száma, ahol az anya a terhesség 27-30. napja között is szedett a gyógyszerből. • Napjainkban közel tízezer, immár 40 év feletti ún. „Contergan-bébi” él Németországban. DR. ZAJZON GERGELY
Thalidomid (Contergan) DR. ZAJZON GERGELY
Thalidomid (Contergan) • 1961-ben röviddel a gyógyszer vénykötelessé tétele után dr. Widukind Lenz orvos-genetikus nyilvánosságra hozta annak káros hatását, melyet állatkísérleteivel is igazolni tudott. Még ebben az évben nyomozást rendeltek el és a gyógyszert betiltották. A tudósok hosszú időn át nem tudtak rájönni, hogy melyik vegyületcsoport és hogy legfőképp miért okozott ilyen mellékhatásokat. • Az Aberdeeni Egyetem kutatócsoportja 50 évvel később megoldotta a talányt, miszerint a Contergan hatóanyaga a talidomid, megakadályozza az új erek képződését a fejlődő magzatban. A kismamák legfőképpen az 5. és 9. hét között szedték a tablettát rosszulléteik enyhítésére. A magzat fejlődése szempontjából ez különösen fontos időszak, hiszen ekkor fejlődnek ki a végtagjaik és az érintett területen futó erek még nagyon fejletlenek, nagyon gyorsan változnak és növekednek. DR. ZAJZON GERGELY
ThalidomidCelgene Milyen betegségek esetén alkalmazható a Thalidomide Celgene? • A Thalidomide Celgene-t melfalánnal és prednizonnal (rák elleni gyógyszerekkel) kombinációban, multiplex mielóma (a csontvelő daganatos elváltozása) kezelésére alkalmazzák olyan betegeknél, akik a multiplex mielómára korábban nem kaptak kezelést. 65 év feletti betegeknél alkalmazzák, illetve fiatalabb betegeknél, ha nagy dózisú kemoterápiával (rák elleni kezeléssel) nem kezelhetők. • A Thalidomide Celgene-t egy különleges program keretében kell felírni és kiadni, amelynek célja annak megakadályozása, hogy a magzat vagy embrió a gyógyszerrel érintkezzen. • Mivel a multiplex mielómában szenvedő betegek száma alacsony, a betegség ritkának minősül, ezért a Thalidomide Celgene 2001. november 20-i dátummal megkapta a „ritka betegségek gyógyszere” minősítést. • A gyógyszer csak receptre kapható. DR. ZAJZON GERGELY
ThalidomidCelgene A Thalidomide Celgene soha nem alkalmazható az alábbi csoportokban: • várandós nők; • fogamzóképes nők, kivéve, ha az összes szükséges lépést megteszik annak biztosítása érdekében, hogy a kezelés előtt ne legyenek várandósak, illetve a kezelés alatt és közvetlenül azt követően ne essenek teherbe; • olyan betegek, akik nem tudják követni vagy betartani a fogamzásgátlók használatára vonatkozó követelményt DR. ZAJZON GERGELY
ThalidomidCelgene Milyen intézkedéseket hoztak a Thalidomide Celgene biztonságos használatának biztosítása céljából? • A Thalidomide Celgene-t gyártó vállalat minden tagállamban terhességmegelőző programot fog létrehozni. Az egészségügyi dolgozók számára levelet és oktatócsomagot, a betegek számára pedig brosúrákat fog biztosítani, a gyógyszer biztonságos használata érdekében megteendő lépések részletes leírásával. A betegeket kártyákkal is el fogja látni annak biztosítása érdekében, hogy minden beteg megtegye az összes megfelelő biztonsági intézkedést. Az egyes tagállamok ugyancsak gondoskodni fognak arról, hogy az oktatóanyagokat és betegkártyákat a szükséges módon eljuttassák a gyógyszert felíró személyeknek és a betegeknek. • A vállalat arról is információt fog gyűjteni, hogy a gyógyszert használják-e az engedélyezett javallaton kívüli esetekben. A Thalidomide Celgene kapszulákat tartalmazó dobozokon figyelmeztetés fog szerepelni arra vonatkozóan, hogy a talidomid káros az embrióra vagy magzatra nézve. DR. ZAJZON GERGELY
Risk Management - Kockázat kezelés • A veszélyek korai / proaktív felismerése, effektív kezelése • Nyílt és következetes kommunikáció • Forg. Eng. Jogosult dolgozói számára • Hatóságok felé • egészségügyi szakemberek valamint a betegek felé DR. ZAJZON GERGELY
Risk Management - Kockázat kezelés Farmakovigilancia tevékenységek és beavatkozások összessége, amelyek célja az adott gyógyszerrel összefüggő kockázatok: • azonosítása, • jellemzése, • megelőzése, • minimalizálása, • ezen intézkedések hatékonyságának értékelése felmérése DR. ZAJZON GERGELY
Mellékhatások megismerése • Preklinikai vizsgálatok • A kockázati tényezők, a nem kívánatos hatások megismerése sokirányú és hosszadalmas állatkísérletekkel kezdődik • emberen történő vizsgálatok csak akkor kezdődhetnek, ha az állatkísérletek alapján kizárható a komoly károsítás lehetősége.
Mellékhatások megismerése • Klinikai vizsgálatok – Fázis I. • Célja: tolerabilitás megismerése • tízes nagyságrendű populáción • Klinikai vizsgálatok – Fázis II/III. • Célja: az optimális dózisok, a hatás szűkebb, majd szélesebb körű megismerése, megerősítése • Százas, illetve ezres nagyságrendű populáció
Mellékhatások megismerése Az új gyógyszer csak akkor léphet magasabb vizsgálati fázisba: • ha a tolerabilitást, az adott fázishoz tartozó biztonságos alkalmazás feltételeit sikerült kellőképpen megismerni. • a folyamat szigorú hatósági és minőségbiztosítási ellenőrzés alatt áll, melynek végén megtörténhet a törzskönyvezés, majd megkezdődhet a forgalmazás.
Mellékhatások megismerése • Post-marketing vizsgálatok (Fázis IV) • Mellékhatás-jelentés: a gyógyszer kiterjedt forgalmazása, alkalmazása során • ICSR = IndividualCaseSafetyReport • Egyéni esetekre vonatkozó biztonságossági jelentés • Irodalom-figyelésből is származhat • PSUR = PeriodicSafety Update Report • Időszakos Gyógyszerbiztonsági Jelentés
Mellékhatás felismerése és teendők a gyakorló orvos szempontjából
Hogyan ismerhetőek fel a mellékhatások? 1. Ellenőrizzük, hogy a felírt és a betegnél levő gyógyszer ugyanaz-e, és azt, hogy a beteg a megadott adagban szedi-e a gyógyszert! 2. Ellenőrizzük, hogy a feltételezett mellékhatás a gyógyszer alkalmazása után (és nem előtte) következett-e be!
Hogyan ismerhetőek fel a mellékhatások? 3. Határozzuk meg a kezelés megkezdése és az esemény jelentkezése között eltelt időt! 4. Rendeljük el a kezelés felfüggesztését, vagy az adag csökkentését, és figyeljük a beteg állapotát. Amennyiben lehetséges, kezdjük újra a kezelést a gyanúsított készítménnyel, és figyeljük, hogy jelentkeznek-e a korábbi tünetek!
Hogyan ismerhetőek fel a mellékhatások? 5. Egyéb kiváltó okok: alap- vagy kísérőbetegségek, egyéb gyógyszerek, egyéb vegyszerek vagy élelmiszerek 6. Vessük össze a megfigyeléseket az alkalmazási előírásban foglaltakkal. 7. Mellékhatás gyanúja esetén értesítsük a céget (pl. orvoslátogató útján) vagy a GYEMSZI-OGYI-t.
Farmakovigilancia • Bejelentés módja: • Sárga lap • postai úton • faxon • elektronikusan • Orvoslátogatón keresztül a MAH-nak • CIOMS • EudraVigilance DR. ZAJZON GERGELY
Spontán mellékhatás jelentések száma Magyarországon DR. ZAJZON GERGELY
www.ogyi.hu/bejelentolap DR. ZAJZON GERGELY
EudraVigilance • Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) üzemeltett központi farmakovigilancia adatbázis • Központosított értékelést tesz lehetővé • Elektronikus formában történő jelentés DR. ZAJZON GERGELY
EudraVigilance • E2B – www.ich.org – Efficacy irányelvek => klinikai gyógyszerbiztonság = E1-E2 • E2B fájl: az E2B és M2 irányelvnek megfelelő, XML technológiára épülő formátum • Egyéni gyógyszer-biztonságossági esetek jelentésére (ICSR) szolgál • EuTCT szótárak: egységes jelentéshez DR. ZAJZON GERGELY
E2B fájl formátum • XML - eXtensible Markup Language • Kiterjeszthető leíró nyelv • W3C (World Wide Web Consortium) nyílt szabványa DR. ZAJZON GERGELY
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?> // az xml verziójának rögzítése, és Unicode karakterkészletet feltételez <Recept név="kenyér" elk_idő="5 perc" sütés_idő="3 óra"> <cím>Egyszerű kenyér</cím> // deklaráció <összetevő mennyiség="3" egység="csésze">Liszt</összetevő> //elemek és attribútumok megadása <összetevő mennyiség="10" egység="dekagramm">Élesztő</összetevő> <összetevő mennyiség="1.5" egység="csésze">Meleg víz</összetevő> <összetevő mennyiség="1" egység="teáskanál">Só</összetevő> <Utasítások> <lépés>Keverj össze minden összetevőt, aztán jól gyúrd össze!</lépés> <lépés>Fedd le ruhával és hagyd pihenni egy óráig egy meleg szobában!</lépés> <lépés>Gyúrd össze újra, helyezd bele egy bádog edénybe, aztán süsd meg a sütőben!</lépés> </Utasítások> </Recept> DR. ZAJZON GERGELY
E2B fájl formátumEntities andRelationships DR. ZAJZON GERGELY
A működő farmakovigilancia rendszer alapjai • a beérkező adatok fogadására, feldolgozására mind a hatóságnál, mind a forgalmazónál létre kell hozni egy rendszert, felelős személyekkel, szabályozott feltételekkel, eljárásokkal, adatbázissal, minőségbiztosítással • a rendszert belső és külső ellenőrzésekkel (inspekciókkal) monitorozni kell • megfelelő szakirodalmi háttér
A működő farmakovigilancia rendszer alapjai • a rendszer működését szabvány műveleti eljárásokkal (SZME) kell szabályozni • SOP – Standard Operation Procedure • Főbb szabályozandó területek: • Mellékhatás bejelentések kezelése • Riasztási akcióterv • PSUR készítés • Gyógyszerekkel kapcsolatos panaszok kezelése • Oktatások rendje, archiválás
A működő farmakovigilancia rendszer alapjai • az észlelt és feldolgozott adatokat értékelni kell • Egyedileg -kumulatív módon, • sürgősséggel és - időszakosan • a levont következtetések alapján meghatározandók a szükséges lépések, intézkedések • az eredményekről valamennyi felet (észlelő, feldolgozó, értékelő) tájékoztatni kell.
A működő farmakovigilancia rendszer alapjai Az orvoslátogatók szerepe: • A gyógyszerek ismerete (SPC) • Információszolgáltatás a felhasználóknak • Adatgyűjtés a felhasználóktól • Az adatok továbbítása a QPPV-nek
Farmakovigilancia • Ki köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott mellékhatásokat haladéktalanul bejelenteni? • a forgalomba hozatali engedély jogosultja, • a gyógyszert alkalmazó orvos, • a gyógyszert kiadó gyógyszerész • Mennyi időn belül? 15 nap
Új szabályozás! • A betegektől származó bejelentéseket is figyelembe kell venni! • meg kell könnyíteni a bejelentés módját • Farmakovigilancia portál rendszer kerül kialakításra
Mit kell jelenteni? Jogilag: (52/2005 EüM. rendelet) Minden súlyos és/vagy váratlan mellékhatást