A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései

1. A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24.

2. A validáció fogalma • Az új tőkeszabályozás átültetése a hazai szabályozásba • Validációs és prevalidációs tapasztalatok

3. A Validáció fogalma 1) Szűkebb értelmezés CRD 84.cikk 2a: „ a hitelintézet minősítési rendszerei biztosítják az adósok és ügyletek jellegzetességeinek érdemi minősítését, az érdemi kockázat megkülönböztetést, valamint a pontos és következetes mennyiségi kockázatbecsléseket” • Megkülönböztető képesség: a minősítések megfelelően differenciálják-e a kockázatokat • Kalibrálás a kockázati tényezők (PD, LGD, EAD) becslései megfelelően írják-e le a tényleges kockázatokat • Előretekintő megközelítés, előrejelző képesség

4. A Validáció fogalma (2) 2) Tágabb értelmezés A validáció, mint általános megfelelőségi vizsgálat A validációnak ki kell terjednie a kvalitatív vizsgálatokra is: A minősítési rendszer elemeinek (adatok, modellek, stb.) értékelése, pl. o az input adatok minősége (pontosság, teljesség, megfelelőség), o a modell/minősítési eljárás minősége (az alkalmazott módszerek megfelelősége, a feltételezések elfogadhatósága, gyenge pontok), o az implementálás (az IT-t is beleértve) minősége, • az intézményi folyamatokba való beépülés vizsgálata (use test), • a kontrol folyamatok és az irányítás értékelése, • a dokumentáció megfelelősége és minősége.

5. A Validáció fogalma (3) 3)Felügyeleti validáció – Engedélyezés/Felülvizsgálat CRD 84.cikk 2: „Engedélyezésre csak akkor kerülhet sor, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a hitelintézetnek a hitelkockázat-, kitettség-kezelési és - minősítési rendszerei megbízhatóak, teljes körben alkalmazottak és teljesítik különösképp a következő sztenderdeket a VII. melléklet 4. részével összhangban” A validációért elsődlegesen az intézmény a felelős,a végrehajtás szempontjából ez a legfontosabb alapelv. A validációt az intézmény végzi, de a Felügyelet felelőssége is megjelenik abban a pillanatban, amikor a validációt jóváhagyja.

6. A Validáció fogalma (4) 4) Pre-validáció A felkészülés szintjének megítélését célzó nem hivatalos konzultációs eljárás Célja: • A hazai piac szempontjából meghatározó csoportoknál az intézmények felkészültségének felmérése; • A felügyeleti elvárások közvetítése; • A home, illetve host felügyeletekkel történő együttműködés alátámasztása, a validálások előkészítése; • A CRD implementálásával kapcsolatos általánosítható tapasztalatok összegyűjtése és feldolgozása annak érdekében, hogy azok hasznosíthatóak legyenek a hazai szabályozás kialakításában, fejlesztésében

7. A Validáció fogalma (5) • A validáció egy sokféleképpen végrehajtható folyamat, nincs egyetlen, kizárólagos validációs módszer. • A validáció egy állandóan ismétlődő folyamat. Mindig változni fognak a piaci, illetve egyáltalán az intézmény működési feltételei és maguk a validációs eszközök is.

8. Statutory auditor External auditor Internal auditor Internal independent unit (risk management function) Independent external party Validation Review (periodic, annual, independent) Audit Verification Ki végzi az intézményen belül a validációt?A Direktíva és a CEBS GL 10 különböző fogalmakat használ és nem „előíró”

9. Az új tőkeszabályozás átültetése a hazai szabályozásba • Törvényi szint: Hpt., Tpt., Pszáf tv – jelenleg a Parlament előtt, várható hatályba lépés 2007. júl. 1. (értékpapírosítás nélkül!) • Kormányrendelet (külön hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra): jelenleg PM egyeztetési folyamat, tervezett hatályba lépés 2007. júl. 1. • hitelezési kockázat • működési kockázat • kereskedési könyv (244/2000. módosítása) • partnerkockázat • közzétételi kötelezettségek • PM rendelet: tervezett hatályba lépés 2007. júl. 1. • minősítési rendelet (14/2001. módosítása) • összevont alap, konglomerátum TMM rendelet (23/2003. és 36/2005. módosítása) • új adatszolgáltatási rendeletek

10. A szabályozási egyeztetések nehézségei • Terjedelmes joganyag • Az irányelv fordítására alapozott szövegtervezet • Új fogalmi rendszer kialakítása • Rugalmas szabályozás – konkrét tartalom • Háttérjogszabályok illeszkedése • Nemzeti diszkréciók

11. A szabályozási egyeztetések kérdései • KKV mérethatár (lakossági-vállalati kitettség) • Közszektorbeli intézmény (public sector entity, PSE) fogalma • Lakóingatlan fogalma • Önálló zálogjog kezelése • Fedezetek elismerhetősége: követelések, mérlegen belüli nettósítás, egyéb dologi biztosíték • Hitelintézetekkel ekvivalens pénzügyi vállalkozások • Default definíció • Fokozatos bevezetés, tartós mentesítés számszerű feltételei • Működési kockázat: releváns/irányadó mutató számítás • Működési kockázat sztenderdizált módszere is engedélyköteles, ASA feltételei (magas PD)

12. Kapcsolódó CEBS anyagok • GL 10 Validációról • GL 09 Home-host együttműködésről • GL 07 Külső hitelminősítő intézetekről (ECAIs) • GL 05 Felügyeleti közzététel • GL 03 Pillér 2 + GL 11 -12 • GL 04 COREP, • GL 06 FINREP • GL 02 Kiszervezésről http://www.c-ebs.org/

13. Validációs, pre-validációs tapasztalatok • Felügyelet – felügyelt intézmény közötti együttműködés • Home-host és EU-szintű együttműködés • Felügyelet: szemléletváltás, módszertan és eljárásrendek

14. PSZÁF- felügyelt intézmény 1. • A bankok többségének felkészültsége időarányosan megfelelő (feszített, de teljesíthető ütemtervek) • Az intézmények többsége tényleges kockázatkezelési (+ kockázat tudatosság) és üzleti előnyöket (is) remélve fejleszti az IRB-s rendszereket • A validálás az intézmény feladata - Önértékelés • Felkészültség/rendszerek átfogó bemutatása szükséges („top-down approach”) • Az engedély csoportszintű (magyarországi csoport szintjén is) – a kockázatok lefedettsége is (CRD hatálya) • Roll-out terv és tartós mentesítés

15. Minősítési rendszer Szegmentálás Tőkefüggvény Tőkekövetelmény PSZÁF- felügyelt intézmény 2. • Dokumentáltság • Belső szabályzatok és a követelmények (CRD/hazai jogszabályok) összhangja • Belső szabályzatok és banki folyamatok összhangja • A fentiek összhangja a kérelemben foglaltakkal + tartalom • Minősítési rendszerek fogalma  experience teszt terjedelme • CRM – együtt alkalmazható módszerek • Szegmentálás • 2. pillér - ICCAP (belső tőkeszükséglet számítás)

16. PSZÁF- felügyelt intézmény 3. Kvalitatív kritériumok • Use- és experience teszt • IG szempontok, különösen • Banki vezetés szerepe • Független felülvizsgálat /belső ellenőrzés szerepe a felkészülésben és a bevezetést követő folyamatos monitoring során • Kontrolling terület bevonása

17. Home-host együttműködés • CRD szerinti engedélyezési eljárás  felügyeleti együttműködés elengedhetetlen, de a folyamatot a banknak is támogatnia kell (host szempontok figyelembe vétele, kezdeményező szerep) • Gyakorlat vs CRD-előírások (rövid validálási időszak, több-szintű jóváhagyási folyamat) • Az együttműködés formái (egységesülő gyakorlat) • Az együttműködés tartalma • Nemzeti diszkréciók terén fennálló különbségek • Eltérő együttműködési hajlandóság • Lokálisan jelentős leányvállalatok lokális rendszereivel kapcsolatban a home felügyeletek általában elfogadják a host felügyelet véleményét • Ütemezés • Eltérő home felügyeleti szigor az előírásoknak való megfelelés tekintetében • A kérelem tartalmát érintő értelmezési döntések

18. Szemléletváltás • Alap-elveken alapuló szabályozás - felelősség (principle based supervision) • Kockázat alapú felügyelés (risk based supervision) • Nincs egyetlen jó módszer (one size fits all) - a folyamatok értékelése és elemezése történik és kevésbé az egyedi megoldásoké • Arányosság elve és gyakorlata (proportionality) • Lényegesség (materiality) – súlyozás a vizsgálatban • Home/host szerepkör – koordinálás, érdek-érvényesítés

19. Felügyeleti módszertani anyagok a honlapon • Validációs Kézikönyv I-III. kötete • ICAAP útmutató • Felügyeleti ajánlások (pl. belső védelmi vonalakról) • Sztenderd módszerre – Gyakran feltett kérdések (FAQ) • Supervisory Disclosure (CEBS)