120 likes | 251 Views
Széchenyi István Egyetem Közgazdasági elméletek története Kautz Gyula élete és munkássága. Írta: Kiss Lilla Veronika 2003. december 3. Előadásvázlat. Történeti háttér Kauzt Gyula élete Munkássága. Történeti háttér.
E N D
Széchenyi István Egyetem Közgazdasági elméletek történeteKautz Gyula élete és munkássága Írta: Kiss Lilla Veronika 2003. december 3.
Előadásvázlat • Történeti háttér • Kauzt Gyula élete • Munkássága
Történeti háttér Papírpénz devalvációja • a közgazdaság és államháztartás hiánya • kezdetleges kereskedelmünk • középkorias, hűbérszellemű gazdasági és jogi intézményeink • szakképzettség hiánya • naturál- gazdasági alapokon álló adó éspénzügyi rendszerünkhiteltörvényeink, törvénykezési rendszerünk, magánjogi institúciónk feltűnő hiányossága
Kautz Gyula(1829-1909) Kautz 1829. november 5-én született Győrött. • 1850-ben Pesten jogi szigorlatot tesz.1850/51-es tanévet a berlini, heidelbergi, lipcsei egyetemeken tölti. • 1851-ben kezdi tanári pályáját, majd 1860-ban az Akadémia levelező tagja lesz. • 1865-től parlamenti képviselő, a Deák párthoz csatlakozott. • Az akkori jegybank, az Osztrák-Magyar Bank vezetőségének kötelékébe 1883-ban került, mint magyar alkormányzó. 1892-ben a bank kormányzójává nevezték ki, ahol 1900-ig dolgozott. • 1885-től az átszervezett magyar főrendiház tagja. 1902-ben választották meg a Közgazdasági Társaság elnökének, mely tisztséget hat éven keresztül töltött be. • 1909. március 27-én halt meg rövid betegség után.
Kautz munkássága Kautz Gyula a magyar közgazdasági eszmetörténet-írás nagyhírűmegalapítója, azelső, a közgazdaságtant már professzionalizált szintenművelő olyan magyartudós, aki saját kora korszerűségi kritériumoknakminden tekintetben megfelelt, a kiegyezéskor és századvég gazdasági,gazdaságpolitikai közéletének jelentős alakja, a múlt századi magyarliberalizmus fontos egyénisége. (Bekker Zsuzsa) Világhírre általános elmélettörténeti művén keresztül tett szert. 1858-ban jelent megBécsben közgazdaságtana Die NationalOekonomikals Wissenschaft címen, majd 1860-ban másodikkötetkéntelmélettörténete a Die geschichtliche Entwicklungder NationalOekonomik und ihrer Literatur. Műveinek nagy része habár német nyelven jelentmeg, „a toll volt csak német, ellenben az elmék törekvése,működésük iránya kifejezetten nemzeti”.
Kautz Gyula további művei • Többször kiadott, tankönyvként használt három kötetes „A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere”(Pest, 1862-63.) című műve a kor nemzetközi szinten álló tudósának példaszerű munkája. • Az általa is igen nagyra tartott Széchenyi „Hitel” című munkájának elemzése (1905) és a „Szabadkereskedelem és/vagy védvám. Még egyszer megvitatva és megvilágosítva” című cikke (1881) a mai kutatónak is tartogat meglepetéseket sokoldalú érvelésével és szellemi nagyvonalúságával. • Politika (Pest, 1862; további kiadások is, 1878-ban az MTA nagy jutalmát kapta); • Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika (Pest, 1866); • Jogtudomány és nemzetgazdaságtan (Pest, 1868); • A fémvaluta kérdése (Bp., 1880); • Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei (Bp., 1883).
Munkássága: Gossen Cantillon Marx széleskörű olvasottság, éles szem, jó ítélőképesség…
„A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokraMagyarországon” • A munka nemcsak közgazdasági tanulmány, hanem művelődéstörténeti és közjogi forrásmunka is. • A mű a magyar közgazdasági tudatformálásban alapmű. • Kautz Gyula munkája átfogja tehát a közviszonyok alakulását, a politikai és gazdasági eszmék keletkezését, keletkezésük körülményeinek tárgyalását a korai századoktól a Kautz-i jelenkorig, 1865-ig.
A tárgyalásban a magyar közgazdasági eszmék fejlődését hat periódusra bontja. Korszakolása és fő korszakjellemzése a következő: • A közgazdasági eszmék a 18. sz. elejéig: kezdemények életben és elméletben • 1715–1790: a közgazdasági szervezkedés első kísérletei • 1790–1825: az önálló eszmefejlődés megindulása • 1825–1840: a nagy reformeszmék érlelődése és első vívmányai • 1840–1849: a nemzeties irányú reformtervezetek és küzdelmek • 1850–1865: a közgazdasági eszmekör egyetemesebb színvonalra emelkedése Zárófejezet: eredmények és következtetések
Az emberi történelemben először válik meghatározóvá a történelmi időben való létezés tudatosítása. A történelem immár nem az élet tanítómestere, hanem több annál: "nem puszta példagyűjtemény, hanem saját viszonyaink valódi megismerésének egyetlen útja" -írta Savigny, a történeti jogi iskola egyik főalakja. Kautz mindenekelőtt a nemzetgazdaságtan történetének kiemelkedő fontosságát és szükségességét minden kétség fölé helyezi. A német történeti iskola módszere: Elfogadta Smith és Ricardo fogalomrendszerét, de nem osztotta elméleti alapvetését. kameralista (kincstári) liberalizmus a nemzeti jót a láthatatlan kéz helyett megvalósító kormányzati akarat, gazdaságpolitika szükségességével lehet elérni módszertani probléma: „túlságosan is történeti elbeszélő jelleget ölt". (Kautz) Kautz Gyula és a német történeti iskola
A „Széchenyi kor” Kautz-i méltatása: • A nagy reformeszmék érlelődése elválaszthatatlan Széchenyi tevékenységétől. Munkálkodásának döntő jelentősége miatt Kautz az 1825–1848 közötti aranykort Széchenyi kornak is nevezi. • Ugyanakkor határozottan két alperiódusra osztja ezt az időszakot: 1. Az első részperiódus, a Széchenyi föllépésétől 1840-ig terjedő szakasz, az általános, egyetemes fejlődési irány kora, melyet Széchenyi alkotó reform-tevékenysége jellemez, reformátori nimbusza ekkor alakul ki, s éri el voltaképpen csúcspontját is. Erre a korra esik a főműveknek a megjelenése. (Hitel, 1830; Világ, 1831; Stádium, írta 1831, megjelent 1833). 2. A következő időszakot már inkább a részletezés és a nemzeties jellegű reformirányok jellemzik, s az, hogy Széchenyit már inkább az általa túl gyorsnak ítélt reform-törekvések ellenzői között találjuk. A korszak fő jellemzője a létező intézményi keret és a gazdasági fejlődés érdekeinek szembenállása.
„…hazai tudományosságunk és irodalmunk haladási vívmányait szerény mérvűeknek kell neveznünk, mert nemzetgazdasági nézetkörünk még mindigszámos téveszmét és balfogalmat is rejt magában, s mert, ha nem is irodalmunkban és szakköreinkben, de a nagy tömegekben még mindig igen nagy a hajlam nálunk, nagy hangzású üres szavaknak hódolni s közgazdasági alchymisták és naturálisták állításaira esküdni!" „Magyar tudományról, mint igazi szociális kultúráról még nemszólhatni!” - állapította meg Kautz Gyula 1905-ben. Köszönöm a figyelmet!