Recreation Theory and Methods: Past, Present, and Future Trends in International Organizations

1. SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 13-16. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2. 13-16. óra A rekreáció jelene, jövője Szakemberképzés

3. A rekreáció nemzetközi szervezetei • A szervezetek kis része kormányzati meghatározottságú, a többsége civil szervezettségű. • A szervezetek kiemelt célkitűzései: a (test)kulturális hagyományok ápolása, a 3. generáció (idősek) és a család, azon belül is a nők szabadidő-kultúrájának és rekreációjának segítése. • NOB Sport for All albizottság - Az olimpizmus eszméjének tömegesítését tűzte célul, a visszatérést az olimpiai mozgalom eredeti üzenetéhez (A részvétel a fontos!) napjaink szlogenjétől: Győzni mindenáron! • ICSSPE (Internatinal Counsil of Sport Science and Physical Education - Nemzetközi Sporttudományos és Testnevelési Tanács) A testkulturális szakemberek legnagyobb nemzetközi szervezete, mintegy 150 tagországgal. Rendszeresen szervez szakmai és tudományos konferenciákat. Az Európa Tanács kérésére ez a Bizottság készítette el a Sport for All alapdokumentumát.

4. A rekreáció nemzetközi szervezetei • Sport for All - Az egyik legjelentősebb sport-rekreációs nemzetközi szervezet napjainkban. A szervezet alapdokumentumát az Európa Tanács 1975-ben Brüsszelben tette közzé Europen Sport for All Charter címen, amiben a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának, sportolásának fontosságát rögzítették. A Nemzetközi Sport for All Szövetség 1982-ben alakult meg Strassbourgban, hazánk 1992-től tagja. Programjában kiemelten szerepel a szakemberképzés. • TAFISA (Trimm and Fitnes - Sport for All Association) - 1990-ben, Torontóban alakult meg. Kormányzati és civil tagjai egyaránt vannak. • WLRA (Word Leisure and Recreation Association - Világ Szabadidő és Rekreácció Szövetség) - Az 1956-os Eisenhoweri kezdeményezésből alakult az USA-ban, 1973-tól szerepel ezen a néven. Elsődleges célkitűzése az emberek életmódjának, életminőségének jobbítása a rekreációval, a leisure-rel.

5. A rekreáció nemzetközi szervezetei • ELRA (European Leisure and Recreation Association - Európai Szabadidő és Rekreáció Szövetség) - 1972-ben alakult 23 tagország részvételével. A Szövetség az alábbi területekkel foglalkozik: szabadidő kultúra, -tervezés, -politika, -kutatás, szakemberképzés.

6. Hazai helyzet • Napjaink „szabadidős szervezetei” • Közelmúlt: A szocialista országokban az állam „leadta” a szabadidő szervezés, a kultúrálódás, az üdültetés és a táboroztatás jogát, feladatát. • - Magyar Úttörő Szövetség - kisdobos, úttörő • - KISz (Kommunista Ifjúsági Szövetség) – középiskola, felsőoktatás • - Szakszervezetek - munkások • - MHSz (Magyar Honvédelmi- és Sport Szövetség) • - MTSz (Magyar Természetbarát Szövetség)

7. Hazai helyzet • Napjaink „szabadidős szervezetei” • A rendszerváltás környékén (1987-1992) jelentős átrendeződések történtek: • - Iskolások - Magyar Diáksport Szövetség (MDSz) és a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) • - Lakosság - Magyar Szabadidősport Szövetség (MSzSz) és néhány, rendezvényszervezésre szakosodott üzleti vállalkozás (Budapest Sportiroda, Maratón Klub, stb.) További szövetségek alakulása: Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége (MKTSz), Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. • - MHSz szerepének átvételére jött létre a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége (MTTOSz). • A 2000. évi Sporttörvény XI. fejezetében rendelkezett a Nemzeti Szabadidősport Szövetség létrehozásáról. Legnagyobb gond, hogy a létrehozott Szövetség nem képes a szabadidősport (rekreációs sport) teljes vertikumát lefedni, továbbá az, hogy több szervezetben is keveredik a magas szintű versenysport a szabadidősporttal.

8. Hazai helyzet • A Nemzeti Szabadidősport Szövetség törvényi feladatai: • állami támogatások felosztása a tagok között. • képviseli a szabadidő-, a gyermek-és ifjúsági sport, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának érdekeit. • koordinálja a sportszövetségek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére. • véleményt nyilvánít a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági, valamint más rétegsportokat, továbbá a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben. • részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében. • együttműködik az államtitkárral, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében.

9. Hazai helyzet • Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FoNeSz) • 2001. februárjában alakult meg, mint kiemelkedően közhasznú szervezet. • Alapító tagjai: - Magyar Paralimpiai Bizottság • - Magyar Siketek Sportszövetsége • - Magyar Speciális Olimpiai Szövetség • - Magyar Szervátültetettek Szövetsége • Elsődleges célja: - a fogyatékosok sportjának egységes képviselete, egységes arculat kialakítása - egybehangolni az eddig egymástól függetlenül működő szervezetek tevékenységét. (támogatások ésszerűsítése) • Kiemelt feladata: részvétel a Paralimpián, és a Speciális Világjátékokon, nemzetközi versenyeken szereplés, illetve azok le- bonyolítása. • Utánpótlás-nevelés, speciális szakemberek képzése. • Esélyegyenlőség Napja (május 6.), Fogyatékosok Világnapja (december 3.).

10. Hazai helyzet • Magyar Diáksport Szövetség (MDSz) • 1987-ben alakult a közoktatásban és felsőoktatásban működő diáksport szervezetek országos érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezeteként. • A közoktatási törvény - sportkör működtetési kötelezettséget ír elő az iskolák számára. Az iskolai sportegyesületek (DSE, DSK) így automatikusan az MDSz-hez tartoznak. - Ez eredményezte a 90%-os szervezettséget. • Hármas foglalkoztatási- és versenyrendszer nyújt bekapcsolódási lehetőséget a diáksport szervezetek és iskolák számára: • Alapfokú, vagy általános sportfoglalkoztatás. (Helyi, területi szinten megyei döntőkig bezárólag). • Diákolimpiai versenyprogram. Hat korcsoportban, 13 sportágban vannak felmenő rendszerű versenyek. A sportági szakszövetségekkel közösen 39 sportágban került kiírásra diákolimpiai verseny. A diákolimpiai versenyrendszerben mintegy 300 ezer diák vesz részt. • 3.A szabadidős rendezvények - a régiókban szervezett turisztikai és torna, stb. bemutatók.

11. Hazai helyzet • Magyar Diáksport Szövetség (MDSz) • A nemzetközi diáksport tevékenységben az ISF (Nemzetközi Iskolai Sportszövetség) tagjaként vesz részt. • Az MDSz országos szervezettségű - egy-egy körzet iskolai sportköreit a város és vonzáskörzetének diáksport bizottságai fogják össze. Ezek képviselői alkotják a megyei, fővárosi diákport tanácsokat, szövetségeket, amelyek szervezik és irányítják a megyei diáksport életet, rendezik az alapfokú versenyeket, szervezik a szabadidős programokat. • Az MDSz-t 21 tagú országos elnökség irányítja. Munkáját szakmai munkabizottságok, többek között a Verseny- és Programbizottság segíti. Az MDSZ tagszervezeti körében nagy az érdeklődés a nemzetközi sportrendezvények részvétele iránt. AZ ISF kétévente sportági Világjátékokat, négyévente Gimnasiadet rendez. Világjátékokat már az MDSZ is rendezett (2004. kézilabda).

12. Hazai helyzet • Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) • 1907. március 25-én alakult meg a jelenleg működő MEFS jogelődje. A rendszerváltást követően 1991-ben alakult újjá 5 egyetemi - főiskolai intézmény szándéknyilatkozata alapján. • A MEFS a Magyar Köztársaságban működő, a felsőoktatási intézményekben sporttevékenységet folytató jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét hangolja össze, mint önkormányzati elven alapuló közhasznú szervezet. • A MEFS szervezi és bonyolítja a felsőoktatási intézmények - intézményi kereteit meghaladó – sportját. • Tanévenként 16 sportágban MEFOB • Támogat intézményi sportrendezvényeket • Képviseli hazánkat a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségben (FISU) • Universiádék (páratlan évek) – szakmai és gazdasági feladatok • Főiskolai Világbajnokságok (páros évek)

13. Hazai helyzet • Magyar Szabadidősport Szövetség(MSZSz) • 1989-ben alakult, 1999 óta közhasznú szervezetként működik. • Működési célja: A lakosság testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése, testkultúrális igényük képviselete, érdekvédelme. • A szövetség 1996-tól tagja a szabadidősport nemzetközi világszervezetének, a TAFISA-nak. • A szövetséget Földesiné dr. Szabó Gyöngyi (a TAFISA Igazgatótanácsának tagja és egyben alelnöke) képviseli. A szövetség a TAFISA-tól elnyert jog alapján évente rendezi az Európai Sport for All Akadémiát. • A szövetség éves rendszerességgel megrendezett rendezvényei: • - A Kihívás Napja (május utolsó szerdája), Kihívás Kupa, a Legsportosabb Települések sporttalálkozója, Országos Női Sportfesztivál, Világ Gyalogló Nap, Országos Marketing Konferencia. • A tagszervezetek által szervezett országos hírű rendezvények: • - Balaton-átúszás, kispályás labdarúgó bajnokságok, Népi és Sport játék fesztiválok, hegyi maraton és futóversenyek, vízi táborok és sportnapok, egészségvédő napok és fittségi felmérések.

14. Hazai helyzet • Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége (MTTOSz) • 1990-ben alakult - a Szövetség 28 tagszervezete, 817 klubjának 2239 szakosztályában több mint 100.000 fős taglétszámával szinte az ország majd minden településén jelen van. • Tevékenységét évi 40-45 országos, a tagszervezetek által szervezett területi rendezvények, s mintegy 3000 változatos, sokszínű program fémjelzi. • - lövészet különböző formái, tekézés, csúszókorongozás, kispályás labdarúgás, íjászat, falunapok (pl. Magyarország Legerősebb Faluja),

15. Hazai helyzet • Magyar Természetbarát Szövetség (MTSz) • 1987-ben alakult újjá az 1957-ben létrehozott, ugyanilyen nevű szervezet jogutódjaként. • A Szövetség közel 37.000 fős szervezett tagságát az Elnökség irányításával a szakági bizottságok (barlangász, gyalogos, hegymászó, kerékpáros, síző és vízitúrázó) látják el. • A Szövetség célja: a természetjárás útján elősegítse az egészséges életmód kialakítását és elterjesztését, a természet védelmét és az ezekhez szükséges feltételeket biztosítsa. • Feladata: a természetbarátok érdekképviselete, a természetjárás szakmai fejlesztése; a környezet- és természetvédelem szervezése, támogatása, ezzel összefüggésben a természettudatos gondolkodás és szemlélet fejlesztése. Képezze szakembereit (túravezetők) , gondozza a turistaút-hálózatot és vegyen részt a turista szakirodalom létrehozásában és terjesztésében. • Az MTSz végzi a nemzetközi turistautak hazánkat átszelő szakaszainak gondozását, s további 11.000 km jelzett turistaút fenntartását, a jelzések festését, az utak karbantartását.

16. Hazai helyzet • Nemzeti Szabadidősport Szövetség (NSzSz) • A 2000. évi (CXLV) Sporttörvény XI. fejezetében (42., 43. és 92. §) rendelkezett a Szövetség létrehozásáról - 2001. májusában a törvénynek megfelelően létrejött az NSzSz. • A Szövetség célja: • - polgárok, a gyerekek, az ifjúság és a diákok testkultúrájának magasabb színvonalra emelése, testnevelési és testkultúrális igényeik érdekképviselete, érdekvédelme • - a szabadidő, valamint a diák- és rétegsportok területén működő országos szervezetek tevékenységének összehangolása, a működési támogatások szétosztása, valamint a fenti cél megvalósítását szolgáló stratégia kimunkálása. • A Szövetség munkáját 11 tagú Elnökség irányítja. Elnök: Földesiné dr. Szabó Gyöngyi.

17. Teendőink a jelen rekreációjában • Stratégia kidolgozása a rekreációnak az iskola nevelési feladataiba illesztésére. • Stratégia kidolgozása a lakosság egészséges életmódjának befolyásolására, formálására. • Stratégia kidolgozása a lakosság teljesítő- és munkavégző képessége helyreállításának, ill. növelésének támogatására. • Stratégia kidolgozása a hátrányos helyzetűek és idősek egészséges életformálására. • Parkok, játszóterek kerékpárutak építésének szakmai kontrollja • A rekreációs szolgáltatók szakmai kontrolja. • A rekreációs szakemberek foglalkoztatásának szabályozása. (2004-től e területen a szakmai (állami) végzettség kötelező.) • A rekreációs tevékenység szervezésére, tervezésére és irányítására, illetve vezetésére alkalmas szakemberek képzése. • Szórakoztató és élményparkok, valamint parkerdők létesítése felújítása. • Az egészséges életmód népszerűsítése – hozzálátni a minőségi élet feltételeinek megteremtéséhez.

18. Milyen rekreációs válaszok születtek az Ipari Forradalomtól egészen napjainkig • az urbanizált életmód és az ipari termelés - szociológia • a kényelmesedő élet – orvostan • civilizációs fejlődés okozta nyűgök földolgozása – pszichológia • 1. Szociológiai megközelítés. Az 1900-as évek első fele - városi élet, szabadidő, munkanélküliség – Outdoor. • 2. Biológiai szakasz. A 20. század közepétől, a kényelmesedő élet okozta degradáció, a biológiai állapot romlása (Cooper, Eisenhower) - fitnes, sportági, wellness. • 3. Pszichológiai korszak. A 20 század végének számos hatása: gépies, monoton munkavégzés, a munkahelyféltés, a teljesítménykényszer - élménykereső, stresszoldó.

19. A rekreáció irányzatai Rekreációs irányzat: - azt jelenti, hogy sokan, tömegek végeznek hasonló típusú választevékenységet a civilizációs fejlődés negatívumainak ellensúlyozásául. - nem az eszközök tartoznak az irányzatokba, sokkal inkább a használó célja szerint minősül odatartozóvá. (például a vadvízi evezés tartozhat az outdoor irányzathoz éppúgy, mint az élménykeresőhöz továbbá lehet hangsúlyosan rekreatív, vagy éppen teljesítményelvű a végzése.)

20. A rekreációs irányzatok kortérképe

21. Irányzatok A fizikai rekreáció nemzetközileg három jellegzetes irányba fejlődött: - természetbe vágyódás, (outdoor) - egészség-indíttatás (fitnesz, sportági és wellness) - élménykereső (extrém, fun, kaland) törekvések A hazai helyzet elemzésében nem kerülhetünk meg egy további, jellegzetes (nemzetközileg kevésbé domináns) vonalat, a kuriózum-sportokkal azonosított rekreációt – teljesítményelv.

22. Irányzatok Outdoor Természethez, szabadlevegőhöz kapcsolt irányzat. Kialakulását az egykoron természethez, majd természet-közelséghez kötött életmódunk iránti nosztalgia, valamint az egyre inkább urbanizálódó lakóhelyünkből menekülés egyaránt késztette - rendkívül népszerű. - Jellemzői: - természethez, szabadlevegőhöz (hegy, víz, erdő, mező, kert) kapcsolt irányzat. - Eszközei: - hegyi-erdei, téli sízés, hódeszkázás (snowboard), korcsolyázás, vízi. légi, nem sport-típusú (nem megélhetési jelleggel) - Célközönség: - a tevékenység jellegének megfelelően változva

23. Irányzatok Egészség-célzatú - preventív, regeneratív, kompenzációs és rehabilitációs irányzat - fontosságát a civilizációs ártalmak, betegségek felerősödése, a lakosság egészségi állapotának drasztikus romlása, a népesség fogyása egyaránt indokolja, felerősíti. - az egyre rosszabb statisztikai mutatókért nem a rekreációs szakma, még csak nem is az egyén személyesen felelős - önállóan és kizárólagosan megoldani képtelenek vagyunk – ÁLLAMI FELADAT. - Alrendszerei: fittségi, sportági és a wellness irányzat. (A korábban tanultak felhasználása)

24. Irányzatok • Élménykereső tevékenységek • - A résztvevők számára kisebb-nagyobb kihívást jelent, valódi vagy vélt veszélyeket kínál (adrenalin, extrém, kaland stb.). • - Nevezhetnénk élmény-habzsolónak is. Stressz-oldó, élménynyújtó. • - népszerűségét, tömegesedését a teljesítménykényszerből munkamániából, a monoton munka és a gépiesen-élés-világából szabadulni igyekvők sokasága okozza. • Célközönség: … • Eszközei: a játék, a fun-, kaland- és extrémportok. • A játék az egyik legősibb szórakoztató, rekreatív tevékenység - élményhordozó, magas érzelmi töltésű tevékenység. • A fun-sportok a megszállottak, a fanatikusok kötődése egy sportághoz, és/vagy annak egy kitűnő sportolójához, illetve csapatához. • A kalandsportok a hétköznapitól, a szokványostól a tevékenység mérsékelten tér el. Csak az egyén megszokott, hétköznapi életviteléhez mérten ítélhető meg, ahhoz viszonyítva kap értelmet. (Sátorban aludni, bográcsban főzni, éjszakai túrán részt venni, búvárkodni).

25. Irányzatok Élménykereső tevékenységek - extrémitás: a hétköznapitól, a szokványostól jelentős mértékében eltérés, különbözőség. Ez megjelenhet: az energiafelhasználásban (szupermaratón, iron man), veszély mértékében (rafting), mindkettőben (Mount Everest expedíciók, Föld körüli vitorlázás).

26. Irányzatok • Teljesítményelvű rekreáció • A teljesítményelvű irányzat kissé egyoldalú megjelenését és eluralkodását hazánkban a fals történelmi fejlődés, valamint a nem kellő szakmai felkészültség okozta. • Jellemző tünete: országosan és szervezetileg is csak az ún. teljesítmény elvű szabadidősportokban gondolkodott a sportirányítás, ennek szellemében készültek a pályázatok és szervezések is. • Figyelmen kívül hagyták, hogy csak a fiatal felnőttnél (30-35 éves korig) dominálhat a teljesítményelvűség. • Hazai viszonylatban ilyen a Balaton-átúszás, nemzetközileg például a New- York maraton. • Eszközei: tömegfutóversenyek, az extrémitás területéhez (is) tartozó rendkívüli távolságok leküzdése (szupermaraton, kontinens futás), amennyiben azon jól felkészültek indulnak. • Célközönsége: ifjak és fiatal-felnőttek, valamint egykor sportoló középkorú- felnőttek

27. Jövő… Napjaink kihívásai – a jövő válaszai

28. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!