A radioaktív hulladékok földalatti elhelyezésével kapcsolatos kutatási feladatok

1. A radioaktív hulladékok földalatti elhelyezésével kapcsolatos kutatási feladatok . . Dr. Kereki Ferenc 2013. november 8.

2. A rendszer áttekintése Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása Intézményi kis és közepes radioaktív hulladékok végső elhelyezése Hosszú élettartamú hulladékok átmeneti tárolása Kiégett fűtőelemek végső elhelyezése Működési, leszerelési nagy aktivitású hulladék végső elhelyezése Működési, leszerelési kis és közepes radioaktív hulladék végső elhelyezése Kiégett fűtőelemek végső elhelyezése Hosszú élettartamú hulladékok végső elhelyezése

3. TELEPHELYEK Működőkis és közepes aktivitású hulladékok tárolója RHFT Püspökszilágy MűködőKKÁT Paks Működő és épülő tároló a kis és közepes aktivitású hulladékoknak NRHT Kutatási helyszín a nagy aktivitású hulladékok tárolójának Bátaapáti Boda

4. A püspökszilágyi RHFT • Felszín közeli hulladéktároló, mérnöki gátakkal • Elhelyezési egységek: kamrák, csőkutak • Csomagolás: zsák, doboz, hordó stb. • 100 alkalommal beszállítás, több mint 500 db radioaktív sugárforrás, • 10 m3 hulladék • Biztonságnövelő program • Diszpécserközpont és laborépület felújítása • 2062

5. RHFT

6. RHFT

7. KKÁT

8. KKÁT

9. NRHT

11. A kutatás előzménye, tervezett fázisai • A BAF kutatás Alfa vágat 1996-98/Felszíni kutatás 2003-2004 • A BAF kutatás tervezett fázisai:

12. A 2013–2017 között folyókutatás általános célja • a nagy aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését potenciálisan biztosítani képes BAF formáció átfogó jellemzése, • adatszolgáltatás a helyszínminősítéshez és a következő kutatási fázis területének kijelöléséhez.

13. A kutatás közvetlen célja • földtani adatok, információk összegyűjtése a területrangsorolást megalapozó biztonsági értékeléshez, • a tároló létesítése szempontjából hátrányos tényezők, kizárási kritériumok értékelése és kiszűrése, • a potenciális befogadó képződmény (BAF) jellemzése. A cél azon földtani adatok, információk összegyűjtése, amelyek alapján a jelenlegi, mintegy 87 km2-es kutatási területen belül kiválasztható a további kutatás számára egy szűkebb, mintegy 10 km2-es terület.

14. A kutatás és a tároló létesítés kapcsolata

15. A kutatási módszere: fúrásos kutatás • a BAF településének, belső felépítésének és tulajdon-ságainak pontosítása három – a BAF előfordulás egymástól eltérő kifejlődésű, de a szűkebb területen tipikusnak tekinthető – helyszínen telepített 9 alapfúrás és 3 szerkezeti fúrás mélyítésével és komplex vizsgálatával, • a területet lefedő reflexiós szeizmikus szelvényezés 4–5 km-es hálózatban végzett, mélyfúrásokhoz bekötött méréseivel.

16. A potenciális elhelyezési zóna kijelölés szempontjai 500 m 900 m

17. Kutatási helyszínek

18. A kutatás ütemezése 2014 -2017 terepi kutatás 2016-2018 összegző értékelés, biztonsági elemzés, 2019-tól II. Felszíni kutatási fázis kezdete a kiválasztott területen

19. A program ütemezése 2014 A kutatás újraindítása 2030 Kutatólaboratórium építése 2060 Tároló építésének megkezdése 2068 Tároló üzemeltetésének megkezdése

20. Köszönöm a figyelmüket!