Kormányzásfonológia 2.

1. Kormányzásfonológia 2. Szótagelmélet

2. A GP szótagelméletének alapvetései • Nincs kóda (szótagzárlat), mivel • A konstituensek mindig elágazóak és a kóda nem tud elágazni, mivel a második hang mindig a következő szótag elejére fog kerülni. • Nincs szótag (σ), mivel • Nincs olyan nyelvi folyamat, ami a szótagra, mint konstituensre érzékeny volna • A kormányzás iránya nem megfelelő

3. A klasszikus GP konstituens-rendszere és a kormányzás (KLV90) • Egy szótagösszetevő egy kormányzási tartomány, amiben a kormányzási kapcsolat • Szigorúan lokális (csak szomszédos elemek között lép fel a megfelelő projekción) • Szigorúan direkcionális (mindig a fej kormányoz) (-> balról-jobbra) • Minden konstituens maximálisan bináris (Maximal Binarity Principle)

4. Mit jelent ez nekünk? • Kilőve: a bal fej nem tudja kormányozni a jobb bővítményt(megsérti a szigorú lokalitást) • Kilőve: ugyanez, csak vissza(megsérti a szigorú lokalitást) • Kilőve: megsérti a szigorú direkcionalitást

5. Tehát • A szillabikus konstituensek kimerítő listája a következő: • (O és R nem áll össze szótaggá)

6. És még • Ilyen rím nincs, mert hiába bináris, a szigorú lokalitás elvét megsérti • (megjegyzés: ez az egyik alapvető probléma, amely mentén megszületik a GP 2.0)

7. A szonoritástól a hangkomplexitásig • A régi elméletekben a hangokhoz szonoritást párosítottak, minél szonorúsabb a hang, annál hangosabb • Vegyük észre, hogy ez durván fonetikai alapú megközelítés • A GP-ben ezt az elemelmélet logikáját követve egy fonológiai alapú megközelítés váltja fel: a hangkomplexitás • Egy hang minél több elemet tartalmaz, annál komplexebb lesz, annál nehezebb lesz kiejteni, és egyre kevésbé lesz szonorús

8. Hangkomplexitás, illusztráció • szonoritási skála: mgh. > félmgh. > likvida > nazális > frikatíva > affrikáta ~ felpattanó

9. Interkonstituens kormányzás • Az interkonstituens (vagy összetevők közötti) kormányzás két szomszédos konstituens között fog létrejönni, a konstituens kormányzással ellentétes irányban (jobbról balra) • A komplexebb elem kormányozza a kevésbé komplex elemet • Ez jólformált szótag definícióját az emelkedő-csökkenő szonoritástól a csökkenő-emelkedő komplexitás felé mozdítja el • Összetettségi feltétel: egy semleges hang kormányozhat egy másik hangot, ha annál összetettebb

10. Konstituens kormányzás, illusztráció • a. onseten (kezdeten) belüli • b. nucleuson (magon) belüli • c. rímen belüli (a mag kormányozza a posztnukleáris tengelypozíciót [„kóda”])

11. Interkonstituens kormányzás, illusztráció • a. a kezdet kormányozza az azt megelőző „kódát” • b. a mag kormányozza a kezdetet

12. A jogosítás elve • Egy tartományban a tartomány fején kívül minden pozíciónak jogosítja kell lennie. • Nyitány jogosítás: egy nyitány fejét egy magpozíciónak kell jogosítania • „Kóda”-jogosítás: egy posztnukleáris pozíciót („kódát”) egy kezdetnek kell jogosítania • > VC1C2 esetén C1 „kóda”, míg VC esetén C kezdet lesz

13. Üres kategórák elve • Noam Chomsky Empty Category Principle-je (ECP) az alapos (vagy szoros) kormányzásban nyilvánul meg (szintaxisból átemelve) • Az alapos kormányzás szabályai: • α magpozíció alaposan kormányozza β magpozíciót ha • α és β szomszédosak a megfelelő vetületen • α maga nincs jogosítva • α-t és β-t nem választja el kormányzási tartomány

14. Na de asznemmontad hogy van magjogosítás he! • Akkor most mondom! • A nyelvekben parametrikusan jogosítva lehet a tartomány végi üres mag (CVCVFEN) • Ezt végső üres magnak, vagy Final Empty Nucleus-nak (FEN) nevezzük • Ez a FEN, mivel jogosított, alapos kormányzásra képtelen • + az kezdetközi kormányzást tartalmazó elméletekben a közrefogott N engedélyezett • + magic licencing (s+C, p-licencing)

15. PG és FEN, illusztráció + bokor, bokrot, bokorban

16. Szótagtípus paraméterek és fonotaktika

17. Nyelvi paraméterek realizációi • pl. kötelező C kezdet a németben -> ʔ-betoldás V elé (hard attack) • pl. Achtung /ʔaxtʊŋ/ • szó eleji msh. torlódás elkerülése a spanyolban • pl. estudiar

18. Elemek és pozíciók viszonya • Attól függően, hogy egy elem milyen pozícióra kapcsolódik, a kimeneti hang tulajdonságai változhatnak • pl. Egy A elem magpozícióra kapcsolódva [a]-szerű hangként, míg nem-mag (mássalhangzós) pozícióra kapcsolódva [r]-szerű hangként realizálódik

19. A fonológia és morfológia viszonya • szintetikus tartományok, pl. [A B] • analitikus tartományok, pl. [[A][B]] Felfogható úgy, hogy a szintetikus összetétel a hagyományos elméletek + jelének, az analitikus összetétel pedig a # jelnek felel meg (áttetsző-nem áttetsző disztinkció)

20. CVCV, mint az egyetlen szótagstruktúra • Lowenstamm 1996: CV as the only syllable type • Az alap állítás az, hogy akármelyik nyelv attól függetlenül, hogy templatikus, vagy sem, egyetlen szótagtípussal rendelkezik, ami egy mássalhangzós és egy magánhangzós pozícióból áll

21. CVCV, illusztráció Az alapos kormányzás, és a tartományok végzik a dolgukat

22. A kóda újradefiniálása a CVCV-ben • Ségéral & Scheer (1999) – The Coda Mirror • Kódaként interpretáljuk azt a C pozíciót, amelyet együres V pozíció követ (szó végén és heteroszillabikus C előtt) • Kóda-tükörként interpretáljuk azt a C pozíciót, amely előtt egy üres V pozíció van (szó elején és heteroszillabikus C után) (kormányozatlan és engedélyezett) (korm.-zatlan és engedélyezetlen) • Intervokalikus (VCV) msh. = kormányozatlan és engedélyezetlen • A kormányzást romboló, míg az engedélyezést építő erőként értelmezi

23. Kóda-tükör Intervokalikus C Kóda

24. Problémák a klasszikus GP-vel • Nem képes az olyan jelenségeket leírni, mint a lenis msh-k által kiváltott nyúlás • Az elemek kombinációs készsége még leszűkített állapotban is képes túlgenerálni • Az elemek nem univerzálisak, egyes elemek pozícióra vannak korlátozva (pl. ʔ csak nem-nukleáris pozícióban), ami eléggé kilógni látszik a többi közül

25. Megoldás: GP 2.0 • Markus Pöchtrager 2006: The Stucture of Length • Az elemek számát 4-re szűkíti, ami visszaszorítja a felesleges túlgenerálást • A hangoknak a szintaxis frázisszerkezeteihez hasonló szerkezetet feltételez • A zárat és a zörejt, elemek helyett strukturális konfigurációnak feltételezi

26. GP 2.0 illusztráció

27. GP 2.0 illusztráció

28. Források • KLV90 (Kaye-Lowenstamm-Vergnaud: Constituent Structure and Govenment in Phonology (1990)) • Lowenstamm: CV as the only syllable type (1996) • Ségéral & Scheer: The Coda Mirror (1999) • Balogné Bérces Katalin – Fonológia előadás (PPKE-BTK, 2013 tavasz) • Markus Pöchtrager: The Structure of Length (doktori disszertáció) (2006)

29. Köszönöm a figyelmet!