A feladat megoldása a WAM módszer segítségével

1. A feladat megoldása a WAM módszer segítségével Készítette: Huzdik Katalin Józsa Anikó

2. Feladat A munkanélküliségi ráta, illetve a fogyasztói árindex (infláció) várható értékeinek a meghatározása az elmúlt tíz év (1992-től 2002-ig) negyedéves adataiból.

3. A fő kérdés A várható értékek a kvartilisekkel felosztott tartományok melyikébe esnek 2002 utolsó negyedévében, az előző tíz év negyedéves adatai alapján az előző negyedévhez képest?

4. Források • leventene.varadi@office.ksh.hu • judit.fozo@office.ksh.hu • http://www.mnb.hu (Menü/Statisztika/Statisztikai adatok,idősorok/II.Árak-fogyasztói árindex)

5. Módszer A feladat megoldása a WAM (Weights and Activities Model) módszerrel, Excel segítségével készült. A WAM az új generációs eljárásokon belül a generátor-modellek közé sorolt módszer, amely az előrejelzési feladatok megoldásában az elérhető maximális pontosságot közelíti. Ezt úgy éri el, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján véletlenszerűen meghatározott súlyokat alkalmaz, valamint az elemzést 1000-szer futtatja le.

6. Az oszlopok értékeinek magyarázata I. A küszöbérték: Az adatsorban található maximum értékkel szorzunk meg egy véletlenszerű értéket, és hozzáadjuk az adatsor minimum értékét. A minimum és maximum súlyok: Minden vizsgált évben a felhasznált adatok maximum és minimum értéke. Ezekre azért van szükség, hogy megvizsgálhassuk a különböző negyedévek adatai milyen mértékben befolyásolhatják az összegzést. Ugyanis, ha a küszöbérték az intervallumon kívülre kerül, akkor egyes változók hatását kizárhatjuk, ami több változó esetén nem kívánatos.

7. Az oszlopok képleteinek magyarázata II. Az előjel:Az eltérő előjellel lehet jelezni, hogy a vizsgált értékek, azaz a munkanélküliség, illetve az infláció a kvartilisekkel felosztott tartományok melyikében helyezkednek el. Erre azért van szükség, mert nem tudható, hogy melyik X érték (negyedév) mennyireés milyen irányba befolyásolja az Y-t, ezért a hatás szimulálására véletlen számot használunk. Az összegzés:A megfelelő mátrixnak a megfelelő negyedévi X attribútum értékeit összeadjuk. A végeredmény az, hogy az előző tíz év negyedéves adataiból valamilyen módszerrel egy összesített adatot kapunk. A cél az, hogy ennek segítségével minél pontosabb becslést kapjunk. A nem megfelelő eredmény esetén ezen oszlop képletén változtatva lehet befolyásolni a végeredményt.

8. Az oszlopok képleteinek magyarázata III. A bináris oszlop:Ebben az oszlopban az vizsgáljuk meg, hogy az összegzés oszlopban kapott értékek a kvartilisekkel felosztott tartományok melyikébe esnek. Ha a vizsgált érték az első kvartilis tartományában helyezkedik el, akkor 1-est; ha a második kvartilisbe esik, akkor 2-est; ha a harmadik kvartilisbe esik, akkor 3-ast írjon; ha pedig egyik tartományban sem szerepel, akkor írjon 4-est. Az összehasonlítás: Megvizsgáljuk, hogy a függő változó, azaz az Y értéke a kvarilisekkel felbontott mely tartományokba esik. Ha az Y értéke az első kvartilisbe esik, akkor 1-gyel; ha a medián által kijelölt tartományba esik, akkor 2-vel; ha a harmadik kvartilisbe esik, akkor 3-mal jelölje; ha pedig egyik feltétel sem teljesül, akkor írjon 4-est. A teszt, illetve a tanulás: Ebben a két oszlopban az összegzés és a bináris oszlop értékeit hasonlítottuk össze. Ha a két érték megegyezik, akkor mindkét oszlopba 1-est írunk; ha pedig eltérőek, akkor 0-val jelöljük. Az eredmény hitelessége szempontjából kb. 1/3 tesztet, illetve kb. 2/3 tanulást vizsgáltunk.

9. Eredmények A feladatban szereplő konkrét megoldás eredménye a munkanélküliségre vonatkozóan 35,9%, az infláció esetében pedig 31,5%. A tanulás és a teszt eredménye a munkanélküliségnél: 100% és 89,47%. Az inflációnál az eredmény: 24,1% és 93,75%. Ez a megoldás 1000 futtatás eredményeként keletkezett, amely a Result munkalapon található.