Pedagógiai kutatás -kötelező tantárgy II. év, távoktatás

1. Pedagógiai kutatás-kötelező tantárgyII. év, távoktatás Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi szabothnoemi@yahoo.com Tel: 0722 550443

2. Mire jó a kutatás? • Hallgatónak: lehetséges szakdolgozat téma. • Tanítónak: különböző problémahelyzetek feltárására, kutatására, kísérletek lebonyolítására.

3. A pedagógiai kutatás tárgya • A személyiség fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek feltárása.

4. A pedagógiai kutatás célja • Az oktatás eredményessé tétele

5. A pedagógiai jelenségek nehezen mérhetők, mert: • Komplexek, bonyolultak • Nehezen figyelhetők meg • Állandóan változik, módosul a pedagógiai konstelláció • Nehezen ismételhetőek meg.

6. A pedagógiai kutatás folyamata • A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása. • A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése. • A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása. • Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása. • A vizsgálni kívánt minta kiválasztása • A kutatás végrehajtása. • Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása. • A kutatás eredményeinek publikálása.

7. A kutatási probléma • Egy olyan kérdés, melyre a kutatás során választ keresünk.

8. A kutatási probléma kiválasztása • Spontán felmerülés: a gyakorlatban merül fel egy nehézség. • A kutató választja ki: • A gyakorlati munkából (pl. egy jelenség okainak vizsgálata) • Elméleti tételek (pl. hogyan alkalmazzam a megerősítést a nevelés folyamatában). • Szakirodalom (nyitva hagyott kérdések, ellentmondó eredmények vizsgálata).

9. A kutatási probléma értékelése • Hozzájárul-e a pedagógiai elmélet ismeretanyagához? • Van-e gyakorlati haszna? • Fejlődik-e a kutatás metodikája? • Vezet-e újabb kutatásokhoz? • Időszerű-e a téma? • Kutatható-e a probléma? • Megfelel-e a téma a kutatónak?

10. A kutatási probléma megfogalmazása • Kérdés, mely a változók helyzetének, állapotának, illetve két vagy több változó kapcsolatának, összefüggésének feltárására irányul. • Tartalmazza a populációt, melyre kiterjesztjük a kutatást. • Ne legyen se túl tág, se túl szűk.

11. Változó: a pedagógiai folyamat különböző összetevőinek jellemzői A – miben fejezzük ki? • Kategorikus (minőségi) (pl. nem: nő/férfi) • Mért (mennyiségi): értékeket kapcsolunk hozzá (pl. életkor) B – mire vonatkoznak? • Személyes változók (az emberek tulajdonságaira vonatkozik) • Szituatív változók (a környezetre vonatkoznak) C – kutatásban betöltött szerepük szerint: • Független – a kutató választja ki • Függő -a független változó hat az alakulására • Külsődleges változó (konstans változók) – hatásukat ki kell szűrni. D – a pedagógiai folyamatban betöltött helyük alapján • Előzményváltozók (pl. nem, felkészültség, stb.) • Folyamatváltozók (a vizsgált folyamat sajátosságai, pl. a tanárok eszközei) • Eredményváltozók (a folyamat eredményei)

12. 2. Szakirodalom áttekintése • Folyamat: • Tájékozódás • Jegyzetelés • Az olvasottak kritikus elemzése • Közben: bibliográfia összeállítása Pl. Szerző neve, kiadás éve: Könyv/tanulmány címe, Kiadó neve, kiadás helye

13. 3.Hipotézisek megfogalmazása • A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan. • A kutatás megkezdése előtt fogalmazzuk meg őket, hiszen vezérfonal a kutatás során.

14. A jó hipotézissel szemben támasztható követelmények: • Magyarázó erővel kell rendelkeznie. • A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában. • Egyértelműen igazolható, vagy elvethető • Igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat, technikákat igényeljen. • Világos, egyértelmű, operatív terminusokban legyen megfogalmazva (ne használjunk túl általános megfogalmazásokat) • Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre. • A lehető legegyszerűbben, legtömörebben fogalmazzuk meg őket. He túl bonyolult lenne a hipotézis, alhipotéziseket fogalmazunk meg. • A hipotézisek összességének választ kell adnia a kiinduló problémára.

15. A hipotézis megfogalmazásának módja: • Null-hipotézis: nincs összefüggés a változók között • Alternatív, irány nélküli hipotézis: összefüggést feltételezünk a változók között, de nem adjuk meg az irányt. • Alternatív, irányt is jelölő hipotézis: megjelöljük a változók feltételezett kapcsolatának irányát is.

16. 4. Kutatási stratégiák • Deduktív: meglévő tudományos tapasztalatokból indulunk ki • Induktív: a valóságból indulunk ki • Leíró (a pedagógiai valóság egy területét írjuk le) • Összefüggésfeltáró (különböző tényezők egymásrahatását vizsgáljuk) • Kísérleti (a független változókat mi idézzük elő, mi változtatjuk meg)

17. A kutatás módszerei, eszközei • Feltáró módszerek: Eszközei: • Dokumentumelemzés • Megfigyelés szempontrendszer • Kikérdezés • Szóbeli interjúterv • Írásbeli kérdőív, attitűdskála • Szociometriai felmérés • Tudásmérés • Pszichológiai vizsgáló eljárások • Feldolgozó módszerek: • Statisztikai módszerek • Minőségi elemzés • Metapedagógiai eljárások

18. 5. Minta és mintavétel • Alapsokaság = Populáció: • közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyek, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit. • Minta: • Az alapsokaság alcsoportja. • Kellően nagy. • Főbb tulajdonságaiban tükröznie kell a populáció tulajdonságait.

19. Reprezentatív minta kiválasztása • Pontosan körülhatároljuk a populációt. • Leírjuk a populáció főbb tulajdonságait. • Kiválasztjuk a főbb reprezentatív egységeket. • Kiválasztjuk a megfelelő nagyságú mintát.

20. A minta nagysága függ: • Az eredmények fontosságától. • A vizsgált tényezők erősségétől (pl. új tananyag). • A populáció sajátosságaitól (homogén – kisebb minta, heterogén – nagyobb minta) • Az elemzett változók számától. • A kutatás módszereinek sajátosságaitól. • Gazdasági szempont (a még megfelelő legkisebb mintát választjuk ki).

21. Mintavételi eljárások • Véletlen mintavétel • Egyszerű – mindenkinek egyforma esélye van bekerülni a mintába. • Csoportosított véletlen mintavétel (a csoportot és azon belül az egyéneket véletlenül választjuk ki). • Mechanikus – pl. minden 5. személy. • Rétegzett mintavétel • Ismerjük a populáció jellemzőit és a lényeges szempontokat (pl. foglalkozás, nem szerint és azon belül véletlenül választjuk ki a vizsgálati személyeket.

22. A kutatások típusai • Alapkutatás – új ismeretek szerzése a meglévő elméletek továbbfejlesztése érdekében, • Alkalmazott kutatás – elméleti tételek gyakorlatban való vizsgálata (pl. oktatási módszerek kipróbálása) • Akciókutatás – egy konkrét probléma megoldása egy adott közegben (pl. iskolakísérletek) • Tantervi program, vagy értékelés (pl. tankönyvcsomagok hatékonyságának vizsgálata) • Mérés – teljesítménytesztek, „monitor” vizsgálatok.

23. A kutatás etikai kérdéseia kutatás résztvevőivel szemben: • A résztvevők kockázatát minimálisra csökkenteni. • Óvja a résztvevők biztonságát, jogait (anonimitás) • Rendszeresen felülvizsgálja a kísérlet hatásait. • Előzetesen megszerezni a résztvevők tudatos egyetértését. • Őszinte kapcsolat a résztvevőkkel. • Takarékoskodni a résztvevők idejével.

24. Vétségek a tudós társadalommal szemben • Más szellemi értékeinek eltulajdonítása. • Kutatási adatok torzítása, az adatok hamis értelmezése. • Hipotézisek utólagos megfogalmazása. • Káros gyakorlatra vonatkozó terhelő adatok elhallgatása. • Az adatok félreértelmezésének elősegítése.

25. Feladat! • Saját pedagógiai kutatás elvégzése, amennyiben megoldható, párban. Jó munkát és kutakodást kívánok! Elérhetőségem: szabothnoemi@yahoo.com Tel: 0722-550 443

26. Köszönöm a figyelmet!