Élelmiszerjelölés: az uniós rendelet-tervezetre vonatkozó tárgyalások aktuális kérdései

1. Élelmiszerjelölés: az uniós rendelet-tervezetre vonatkozó tárgyalások aktuális kérdései

3. A tárgyalások állása A Bizottság (COM) 2008 januárjában nyújtotta be javaslatát a tagországok (a Tanács) és az Európai Parlament számára Tanácsi munkacsoportban: immár a negyedik (svéd) elnökség vezetésével zajlanak a megbeszéléséek EP: első olvasat (szavazás: áttolódott az új parlamenti ciklusra;parlamenti és tanácsi együttdöntési eljárás = kompromisszum-keresés = hosszadalmasfolyamat!) Hatálybalépés: 2010 vége, 2011? A Bizottság javaslata „támadások kereszttüzében”

4. A változó közösségi szabályozás indokai • A jelölésen megjelenő információk meghatározó szerepe a fogyasztók döntésében • Világos, egyértelmű szabályozás, olvasható, érthető jelölés szükséges • A fogyasztói elvárásoknak fokozott megfelelés • A javaslat: • Biztosítja a legfontosabb információkat könnyen érthető és megtalálható, olvasható módon • Tükrözi a fogyasztó egészségvédelmének prioritását, az egészséges étrend elősegítésének fontosságát • Flexibilis a piaci változásokra, nem gátolja az innovációt

5. Összefoglalás a tervezetről • Bizottság javaslata a fogyasztók számára az élelmiszereken feltüntetendő információkról • 2008.01.30. – ezt megelőzően széleskörű, több éves konzultáció az érintettekkel • Változások • Irányelv helyett rendelet (Parlament és Tanács) • A 2000/13 és 90/496 irányelv egybeépítése + 87/250EK, 94/54/EK, 1999/10/EK, 2002/67, 2004/77/EK • Hatály: végső fogyasztó, vendéglátó (beleértve a vendéglátás által kiszállított élelmiszereket) a vendéglátáshoz kerülő élelmiszerekre. Távkereskedelemre is vonatkozik. • Egyértelmű felelősség meghatározás • Kötelező és ajánlott elemek • Nemzeti szabályozás korlátozott lehetősége • Hatályba lépés azonnal, betűméretre 3 év, tápérték jelölésre 3 év, mikro-vállalkozások esetében 5 év

6. A tervezetben szereplő alapvető változások: A korábbi rendelkezések érvényben maradnak; DE: Az új előírások célja a fogyasztók fokozott védelmének biztosítása Ennek érdekében: előírt minimális betűnagyság, kötelező tápértékjelölés, az önkéntes tápértékjelölési rendszerek várható „keretek közé szorítása”, az önkéntes származásjelölési szabályok szigorodása

7. A tervezetben szereplő, csak magyar vonatkozású változás: Jogilag nem lehetséges a magyar dátumjelölési jogszabályok fenntartása a rendelet-tervezet hatályba lépését követően! MEGOLDÁS: 2011 júliusától át kell térni a nap/hónap/év jelölési sorrendre, a szöveges sorrend-magyarázat önkéntesen továbbra is alkalmazható lesz.

8. Főbb vitás kérdések Kötelező minimális betűnagyság Jelölési hibákért felróható felelősség Kötelező/önkéntes tápértékjelölés, ezek elemei, elhelyezésük Nem előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó szabályozás 100 ml/100 g kontra adag/referencia mennyiség Allergénjelölés Nemzeti jogszabályok lehetősége Nemzeti rendszerek lehetősége Alkoholos italok Átmeneti idők Származási hely Kivételek Egyéb COM „utólagos hatásköre”

9. Betűnagyság, kontraszt Bizottság: 3 mm = „font size”; x = 1,2 mm (ua.?), megfelelő kontraszt (mi legyen a többi, az olvashatóságot befolyásoló tényezővel, legyen-e uniós útmutató?) Tagállamok: legyen kötelező minimális betűnagyság, elfogadják az x=1,2 mm értéket; legyen uniós útmutató, gyakorlati megvalósítás nehézsége (egyéb ötletek, nincs még kompromisszumos megoldási javaslat), mekkora legyen a kivételt biztosító felület EP: nem megvalósítható a 3 mm (több okból sem); ha az önkéntes jelölésekre is alkalmazni kell a kötelezőkre vonatkozó megjelenítési előírásokat, akkor az előállítókat ez az önkéntes információk elhagyására ösztönzi és a fogyasztók a jelenleginél kevesebb információt kapnak

10. Betűnagyság: mitértünkalatta

11. Felelősség Ki vonható felelősségre a jelölési hibákért? (avagy mit bizonyít a „Lidl-ügy”?) COM: első közösségi forgalombahozó + kiegészítő szabályok Tagállamok: többféle álláspont (abban mind egyetértenek, hogy az eredeti javaslat nem jó), maradjon a status quo EP: abban egyetértenek, hogy az eredeti javaslat nem jó Tanács Jogi Szolgálat: politikai döntés kérdése, jogi értelemben nem szükséges a jelenlegi szabályozáson változtatni

12. Tápértékjelölés Jelenlegi szabály • Csak akkor kötelező ha állítás van • Energia - szénhidrát – fehérje – zsír vagyenergia – szénhidrát - cukor – fehérje – zsír – telített zsírsav –élelmi rost – nátrium Megjegyzés: • Önkéntes INBÉ jelölés: front-of-pack csak az energia

13. Tápértékjelölés COM eredeti javaslata: „front of pack” – főlátómező; Kötelező: energia – zsír – telített zsírsav – szénhidrát – cukor – só Önkéntes: transz zsírsav, egyszeresen telítetlen zsírsav, többszörösen telítetlen zsírsav, poliolok, keményítő, rost, fehérje , vitaminok, ásványi anyagok Irányadó napi beviteli érték (INBÉ – GDA) %-a, ill. RDA % A megadottól eltérő forma, grafika – nemzeti szabályozás Kivételek Tagállamok: egy látómezőben kelljen szerepeltetni kötelező és nem kötelező elemeit; tűrés-referencia táblázatok elkészítésére vonatkozó COM kötelezettség szerepeljen; fehérje legyen kötelező? EP: Közösségi pozitív tápérték szimbólum bevezetését javasolják KKV-k legyenek kivételek Grafikus formában is meg lehessen ismételni a tápértékjelölést; az energia-tartalmat kötelező legyen a főlátómező jobb alsó sarkában 3 mm betűnagysággal, négyzetes keretben feltüntetni;

14. Nem előrecsomagolt élelmiszerek A „kérdések” kérdése: Kell-e definíció? Kell e egyáltalán uniós szabály/útmutató? Információk megadása/rendelkezésre tartása/szóbeli közlése/kiffüggesztése? Allergének jelölése lehetséges/szükséges? Mi legyen a keresztszennyeződéssel? Tagállamok passzív/aktív jogalkotási szerepe?

15. 100 ml/100 g kontra adag/referencia mennyiség COM: 100 g-ra vagy 100 ml-re, kiegészítő lehetőség adagra + néha lehetne csak adagra Irányadó napi beviteli érték (INBÉ – GDA) %-a, ill. RDA % Tagállamok: 100g/ml-re MINDIG kelljen; adagra, „egyéb, a fogyasztó által könnyen azonsíthatóreferencia-mennyiségre” kiegészítésként lehet EP: 100g/ml-re MINDIG kelljen GDA/INBÉ rendszer "nem feltétlenül" tudományos megalapozottságú

16. Allergén-jelölés A nem előrecsomagolt élelmiszerekre is kiterjed majd a kötelezettség hatálya Abban mindenki egyetért, hogy fontos, de vannak veszélyei: mindenhol mindent fel fognak írni (különösen a nem előrecsomagoltnál, végső soron pont az allergiások járhatnak rosszul) a teljes körű allergén jelölés az összes nem előrecsomagolt termékre lehetetlen (bár kívánatos lenne), jelentős többletköltségeket és versenyhátrányt okozna különösen a KKV-knak.; ugyanakkor a KKV-k biztosítják az európai regionális specialitások fennmaradását és diverzitását; a keresztszennyeződés nem mindig megakadályozható; nemzeti rendelkezések ez ügyben se legyenek.; elegendő legyen akár „szóban tájékoztatni a fogyasztót"

17. Nemzeti jogszabályok lehetősége COM: kellő megalapozottsággal elképzelhető ilyenek életbe léptetése, hangsúlyt fektet arra, hogy minden esetben vizsgálatokkal igazolni kell az indokoltságot és csak ott, ahol erre a rendelet kifejezett felhatalmazást ad (közegészségügy, fogyasztóvédelem, származási hely megjelölés, alkohol italok összetevőinek jelölése stb) – notifikáció szabályai érvényesülnek Tagállamok: nem ellenzik (mi szeretnénk) EP: ne legyenek, mert akadályoznák a közös piac működését; akkor sem, ha "bizonyított kapcsolat van az élelmiszer minősége és a származási hely között", mivel az EU-ban forgalmazott valamennyi élelmiszernek meg kell felelnie a közösségi jog előírásainak; ugyanakkor a már meglévő és hatékonynak bizonyult tápértékjelölési rendszereket továbbra is fenn lehessen tartani és tovább lehessen fejleszteni;

18. Nemzeti rendszerek 1. • Ajánlások, útmutatók, szabványok egyéb nem kötelező szabályok formájában a tápértékjelölési formára • Kutatáson, az érintettek konszenzusán alapuljon – „legjobb gyakorlat” • Fogyasztó számára azonosítható legyen • Megfelelőség ellenőrzés hatásmérés • Bizottság tájékoztatása

19. Nemzeti rendszerek2. COM: „azért ellenzik, mert nem értik” „3 lehetőség” (tiltás; önszabályozás; önszabályozás+külső kontroll) Tagállamok: eddig a döntő többség ellenezte (mi nem) EP: A külön nemzeti szabályok csak látszólag nem lennének kötelezőek, igazából nagy lenne a nyomás e speciális szabályoknak történő megfelelésre és ez a helyzet természetesen nem felelne meg az egységes közös piac elveinek;

20. Alkoholos italok COM: borok, sörök, szeszek kivételt képezzenek (konzisztencia problémákat kiküszöböli) a kevert alkoholos italok (pl. alcopops) összetevőit fel kell tüntetni; az 1,2 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú italok összetevőinek feltüntetésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat hatályban maradhatnak; öt éven belül megvizsgálja a teendőket és lehetőségeket; Tagállamok: Az energiatartalmat fel kelljen tüntetni EP: Minden alkoholos italra vonatkozzon a kivétel, viszont az energiatartalmat fel kelljen tüntetni

21. Átmeneti idők COM: majd a végén kell meghatározni, amikor már minden eldőlt Tagállamok: legyen egységes EP: Körültekintéssel kell meghatározni, minél kevesebb átfedéssel (figyelembe véve például azon csomagolási anyagok életciklusát, amelyet a gyártók nagy mennyiségben szereztek be); A hatályba lépés előtt forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejártáig vagy a hatályba lépést követő öt évig hozhatóak forgalomba (amelyik a kettő közül hamarabb bekövetkezik)

22. Eredet vagy származási hely COM javaslat: továbbra is önkéntes jelölés • Alapszabály nem változik:feltüntetése akkor kötelező, ha hiánya megtévesztheti a fogyasztót • Önkéntes jelölés esetén: ha az eredet vagy a származási hely nem azonos a meghatározó összetevővel/összetevőkkel, akkor meg kell adni a fő összetevő(k) eredetét vagy származási helyét. • Húsok eredete egy hely csak akkor, ha születés-tartás-vágás helye azonos Jelenlegi szabály • Feltüntetése akkor kötelező, ha hiánya megtévesztheti a fogyasztót • Nincs definícó, nincs összetevők származására vonatkozó kötelezettség

23. Származási hely feltüntetése Tagállamok: a nem feldolgozott élelmiszereken legyen kötelező (vita) EP: Felmérések bizonyítják, hogy a fogyasztók tudni szeretnék a feldolgozatlan élelmiszerek származási helyét, illetve azt, hogy az élelmiszer EU vagy nem EU származású a whisky esetében mindig kötelezően fel kellene tüntetni a származási helyet a baromfi esetében is szükségesek az eredet feltüntetésére vonatkozó előírások (botrányok nyomán csökkent a fogyasztói bizalom ezen termékek iránt, lényeges plussz információt adna ez a fogyasztók számára); a friss zöldségek és gyümölcsök esetében a termőhely lehessen származási országként feltüntetve;

24. Kivételi javaslatok EP: Újra felhasználható üvegekre vonatkozó kötelezettségez (17. cikk 1.) 15 év átmeneti időt javasol; a hatályba lépés előtt forgalomba hozott készletek értékesíthetőek korlátlan ideig kis- és "kézműves jellegű" vállalkozók tápértékjelölési kötelezettség alóli mentességét bizonyos élelmiszerkategóriák esetében ki kell dolgozni (ahol ezt más jogszabály nem írja elő és ahol a fogyasztói döntésben a tápértékjelölés nem játszik szerepet) A tápértékjelölés alól képezzenek kivételt az azonnali fogyasztásra szánt nem előrecsomagolt élelmiszerek (beleértve a vendéglátást is); szintén kivételt képezzenek a tápértékjelölési kötelezettség alól az ünnepekre szánt édesipari termékek (cukor és csokoládé figurák)

25. EgyébEP javaslatok EP: "Hidrogénezett" jelző mindig kerüljön feltüntetésre adott esetben reference intakes: hangsúlyozottan indikatív jellegű, EFSA-nak kellene vizsgálnia A COM készítsen jelentést a mesterséges transzzsírsavak közösségi betiltásának lehetőségéről, addig amíg ez elkészül, azok feltüntetése legyen kötelező; akkor lenne igazán egyszerűesítés, ha elkészülne egy közösségi gyűjtemény a különféle egyéb vertikális és horizontális jogszabályokban található jelölési előírásokról és felülvizsgálatra kerülne ezek konzisztenciája az általános előírásokkal; javasolja, hogy a gyümölcsök és zöldségek utólagos felületkezelésének jelzése legyen kötelező (a fogyasztók nincsenek jelenleg ezzel tisztában); Oktatás!

26. COM utólagos módosítási lehetőségei COM: A rugalmassághoz elengedhetetlen, hogy megkapja a hatásköröket (különben minden változtatás hosszú időt venne igénybe) EP: Nem elfogadható a COM saját maga számára biztosított hatásköre Tagállamok: Jól át kell gondolni Jogi Szolgálat: nem tartja megfelelőnek a javaslatban szereplő megoldást

27. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!