Összehasonlító neveléstudomány

1. Összehasonlító neveléstudomány Fókusz: A globalizáció hatása Alapszakirodalom: Kozma Tamás: Az összehasonlító neveléstudomány alapjai Új Mandátum Kiadó, Budapest 2006

2. A kurzus végén elvárt ismeretek Az összehasonlító neveléstudomány módszerei A globalizáció hatása az oktatás gazdasági és társadalmi környezetére Demográfia és oktatás: társadalmi-demográfiai trendek Európában (család, migráció) Az oktatási expanzió (tömegesedés) jelensége, jellemzői A szakképzés változásai Az oktatáspolitika szereplői A felnőttoktatás szerepe és formái Az átalakuló felsőoktatás Oktatási rendszerek és típusok Az Európai Unió oktatáspolitikája

3. Az összehasonlítás szükségessége • Globalizálódó gazdaság • A nemzeti oktatáspolitikák nemzetközi erőtérben (Európai Unió, OECD) való működése (EUROSTAT, OECD indikátorok) • Hasonló közoktatási és felsőoktatási folyamatok  • Hasonló problémák, konfliktusok • A nemzetközi szakértelem növekvő exportja, importja, valamint cseréje (tudáscsere) • A kölcsönös tanulás igénye • Az európai támogatási források elvárásai, felhasználásának közös céljai (pl. az EU 2000-2010; 2010-2020 program közös céljai, indikátorai)

4. NÉHÁNY PÉLDA • A Nemzeti alaptantervben (2007) közös európai (uniós) kulcs-kompetenciaterületek mint fejlesztési célok • Az idegennyelvtudás közös európai referenciakerete (KER) • OECD PISA tudásmérési, eredményességi program (2000-2015); IEA tudásmérési program • Európai Képesítési Keretrendszer (kidolgozása  alkalmazása) • A felsőoktatási Bologna-folyamat • ERASMUS, TEMPUS, SZOKRATESZ, Leonardo program • ECDL vizsga (az informatikai tudás nemzetközi vizsgastandardja) • Közoktatási és felsőoktatási statisztikai rendszerek kompatibilitása • Az EU 2010-2020 program közös céljai, indikátorai • OECD TALIS Nemzetközi Pedagógus kutatás

5. Az összehasonlítás módszereiből • Kutatások azonos vizsgálati-adatfelvételi, adatelemzési módszerekkel • Kompatibilis statisztikai rendszerek létrehozása, fenntartása • Probléma, jelenség oktatási tartalom dokumentumainak elemzése (szabályozók, intézkedések, tantervek, követelmények stb.) Például: korai iskolaelhagyás, felnőttképzés, kisgyerekkori nevelés, hátrányos helyzet; környezeti nevelés, fenntarthatóság, média, matematika)

6. Világgazdaság, oktatásügy, oktatáspolitika Globalizálódó gazdaság = technológiák átvitele, átvétele • nemzetközi szabványosítás, azonos berendezéssel azonos képzés, • tudások és készségek azonossá válása hasonló alapképzettség, hasonló szakképzés (pl. idegen nyelv, informatika, elektronika, biotechnológiák, környezetvédelem, energetika)

7. Szabványosodó oktatás • Szabványosodó képzettségi kívánalmak • Végzettségek szabványosodása (ekvivalencia, végzettségek kölcsönös elismertetése, elismerése) • Az oktatási rendszerek szabványosodása • A nemzeti oktatáspolitikák közeledése: célokban, eszközökben, nyelvezetben (pl. EU-kompetenciák, OECD nemzetközi mérések)

8. Társadalmi fogadtatás: hatás és ellenhatás Hatás: információdömping, kapcsolati hálók (R. Safranski: Mennyi globalizációt bír ki az ember? Mérleg sorozat, Európa Kiadó 2004) Lehetséges ellenhatások: - elzárkózás, ellenállás, védekezés - felkészítés (pl. globális nevelés)

9. A globalizálódás leheteséges társadalmi hatásának modellje • A kettős hatás modellje: Etzioni (1968): • folytonos változás • stabilizáló és mobilizáló erők a társadalomban

10. A globalizáció társadalmi fogadtatásának modellje

11. Változások (a modell szerint) • Szunnyadó változások, szunnyadó stagnálás • Kihívás - a változások képviselői erősebbek, felbomlasztják a közösségeket • A stabilitás képviselői erősebbek – a merev, a változni nem tudó állapot marad tartós • Harmadik út feltételezése: a változás és a stabilitás erői egyensúlyban maradnak

12. Lehetséges eredmények • Fokozódó adaptálódás, előre menekülés, ideológiák, jelszavak, gyakorlatok stb. erőszakos átvétele – az önfeladásig • Fokozódó elzárkózás a kihívástól – fundamentalizmusok • Gyorsuló globalizálódás, fokozódó stabilitás Feltételei: a civil társadalom ereje, autonómia-igények érvényesülése, együttműködés az eltérő értékcsoportok között: a változás és a hagyományőrzés erői újra és újra kialakítják az (ad hoc) együttműködés témáit és eljárásait

13. Társadalmi kihívások • Az oktatás tömegesedése (abszolút növekedés és relatív növekedés) • Az iskolalátogatási ráta emelkedése • A lemorzsolódási ráta csökkenése • Új oktatási szintek megjelenése (pl. O (nyelvi) évfolyam, felsőfokú szakképzés, doktori iskola, élethosszig tartó tanulás)

14. Összehasonlítási szempontok • Az iskolás kor előtti (kisgyermekkori) nevelés és változatai • Finanszírozás (állami, illetve megosztott kötelezettségvállalások) • Kisebbségek, SNI (sajátos nevelési igényű tanulók) • Tankötelezettség, iskolaszerkezet és változatai • Iskolaválasztási jogok • Képzési idő (tanév, tagolódás, óraszámok) • Kimeneti követelmények (mikor, ki szabja meg) • Az iskola és a munka világa • Szakképzés • Képzési programok • Értékelési rendszer • Felsőoktatás (képzési szintek, irányok, követelmények) • Felnőttoktatás, LLL programok érvényesítése • Migránsok oktatása

15. A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolábaAusztria „Jobb oktatást” program – az ipar és az oktatás kapcsolatainak javításaDánia Partnerségek kialakítása a munkahelyi képzés és a kötelező oktatás közöttAusztrália Jó képességű, fenntartható és innovatív munkaerő képzéseAusztrália Az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok területénDánia, Norvégia Az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez történő igazításaLengyelország, Kanada, Norvégia A munkaerő szakmai képzettségének fejlesztése, különösen néhány felnőtt esetében az alapképzettségekéEgyesült Királyság Képességekkel összhangban lévő képesítések, melyek lehetővé teszik a munkavállalást és a munkaerőpiacon maradástKanada, A főiskolák és képzési intézmények jobban vegyék figyelembe a munkaadók és a tanulók szükségleteitEgyesült Királyság Közösségi alapú, munkához kapcsolódó oktatás a tanulásban kevésbé sikeres diákoknakEgyesült Királyság A munka humán dimenziójának hangsúlyozásaPortugália Munkához kapcsolódó tantervekNémetország, Spanyolország A mindenkori társadalmi-gazdasági tényezőkön alapuló tantervfejlesztésCiprus Felkészítés a munka világáraCiprus

16. A fejlesztési irányok és stratégiák összehasonlító áttekintése 1Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása 1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése 1.2. A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése 1.3. Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára 1.4. A tudományos és műszaki tanulmányokat folytató diákok számának emelése 1.5. Az erőforrások legjobb kihasználása 2.Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára 2.1. Nyitott tanulási környezet 2.2. A tanulás vonzóbbá tétele 2.3. Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása 3.Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé 3.1. A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában 3.2. A vállalkozó szellem fejlesztése 3.3. Az idegennyelv-tanulás fejlesztése 3.4. A mobilitás erősítése 3.5. Az európai együttműködés erősítése

17. Nemek szerinti specifikus képzés és karrierkilátások. Ezzel kapcsolatban különböző kezdeményezések születtek: specifikus oktatási tanácsadás; iskola- és minőségfejlesztés; az iskolai autonómia szabályozása. Idegennyelv-oktatás az osztrák iskolákban. Kiemelt területek – alapfokú iskolák, alsó középfokú iskolák és a szakmai képzés előtti évfolyam, középfokú iskolák, részmunkaidős szakképző iskolák; műszaki középiskolák és főiskolák; technikumok és szakképző iskolák, főiskolák, tanárképzés, idegen nyelv mint a tanítás nyelve, kelet- és délkelet-európai nyelvek. Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába. Két tannyelvű oktatási pilot projektek – Graz, Innsbruck, Salzburg és Karintia. ·„Jobb oktatást”3 program – ennek főbb elemi: a természettudományos oktatás elemzése és modernizálása, az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása, a tanárképzés javítása és tananyagfejlesztés ·Felnőttoktatás – prioritásai: formális, nem formális és informális formái; az élethosszig tartó tanulás lehetőségei; a foglalkoztathatósághoz, alkalmazkodáshoz szükséges készségek kialakítása; az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok kérdésében · Ausztria és Dánia oktatásfejlesztési prioritásai – az európai együttműködés mindkettőben

18. Törökország – oktatásfejlesztési prioritások az 1997-ben kezdődött, a diákközpontú oktatást célzó oktatási reform az átlagos iskoláztatási idő 5 évről legalább 8 évre emelése a fiúk és lányok, vidékiek és városiak oktatási szintjének kiegyenlítése az EU indikátorok szintjének elérése minden szinten a diákok tanulmányi sikereinek növelése minden szinten tankönyvfejlesztés a források hatékonyabb felhasználása beruházásokra és folyó kiadásokra specializációs szolgáltatások lehetőségeinek megteremtése minden szinten idegennyelv-tanulás – legalább egy nyelvet tanuljon minden diák, ha lehetséges, kettőt Nyitott Alapfokú Iskola13 – mindazoknak, akik már nem tanköteles korúak, de nem fejezték be az alapfokú tanulmányokat tehetséggondozás kisgyermekkortól kezdve oktatási és tanulási lehetőségek biztosítása mindenkinek, minden helyen és időben az információs központokban távoktatás a tanárhiány enyhítésére több tanár képzése rossz klimatikus és közlekedési viszonyok között élőknek iskolabuszok

19. Hasonló társadalmi-iskoláztatási trendek • Az alapfokú képzés teljes körűvé válása • A középfokú képzés arányának jelentős növekedése (expanzió) • A felsőoktatási képzésben részt vevők arányának növekedése • Mindezzel párhuzamosan a nők iskolázottságának növekedése

20. Az expanzió (az oktatás tömegesedésének) kutatása • Statisztika: logisztikus S görbe (a tömegesedés „életciklusai”) Első szakasz: nyújtott bevezető, törésponttal zárulva Második szakasz: gyorsuló növekedés, második törésponttal Oktatás-gazdaságtani magyarázatok Oktatáspolitikai magyarázatok

21. Demográfiai kihívások • Világhelyzet, a fejlődő világ és a fejlett világ demográfiai trendjeinek eltérése, feszültségekkel (pl. Európa részesedése a világ népességéből az 1950-es évek óta csökken) • Emigráció (kereszténység terjesztése, szabadpiac, népi felszabadítás, jólét elterjesztése) • Immigráció (pl. vidékről a városba, a határvidékek felől a központ felé, a kontinens peremvidékéről a belseje felé) • Migráció (pl. a Kárpát-medence esete)

22. Migráció és oktatás • Kétnyelvűség (tradicionális, nemzetállami, föderális, jóléti modell) • Multikulturalizmus (beszivárgás, invázió, elkülönülés: autonómiák) • Interkulturális nevelés (jelszó: méltányosság, gyakorlat pl. kooperatív oktatási módszerek)

23. Oktatáspolitikai válaszok • A közoktatás általánossá válása • A szakképzés kitolódása (16, 18 éves korra és későbbre) • Az oktatási rendszerek nemzetközi osztályozása (International Standard Classification of Education= ISCED) ISCED szintek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

24. Az oktatási rendszerek általánossá válása: ISCED szintek ISCED1 alapfokú oktatás • ISCED2 alsó középfokú oktatás • ISCED3 felső középfokú oktatás (záróvizsga) • ISCED4 középfokú oktatást követő (szak)képzések • ISCED5 harmadfokú képzés alapszintje • ISCED6 a harmadfokú képzés harmadik szakasza • ISCED7 a harmadfokú képzés utáni posztdoktori szintjei • ISCED8 negyedfokú képzés (pl. felnőttkori továbbképzések, LLL)

25. A közoktatási rendszer válaszai • A közoktatás funkciójának megváltozása (pl. a klasszikus középiskola átalakulása) • Megváltozik az intézmények világa (pl. az iskolai kultúra, a szabályok, a tanári szerepek ) • Megváltoznak a tantervek (pl. többszintű szabályozás, új fejlesztési célok, más képzési tartalmak) • Változnak a tankönyvek, módszerek, oktatásszervezés, tanulásszervezés pedagógusok • Erősödik a kimeneti szabályozás (a vizsgák szerepe) • Kitüntetett kutatási téma lesz az ifjúságkutatás, a képességek hatékony fejlesztése, az eredményesség, a minőség, a hatékonyság

26. Az oktatáspolitika változásai • Irányítás (decentralizáció, a regionális, a helyi szint szerepe növekszik, inputok, outputok, vizsgák, statisztikák, nyilvántartások stb.) • Fenntartás (többféle fenntartó, költséghatékonysági szempont) • Finanszírozás (többforrású finanszírozás, a finanszírozás mint irányítási eszköz)

27. Az EKKR-szintek indikatív összefoglalásaForrás: Towards a European Qualification Framework, 2005 Az 1. szint képesítései elismerik az alapszintű tudást és készségeket, valamint az egyszerű feladatok elvállalásának képességét közvetlen felügyelet alatt egy strukturált környezetben. A tanulási készségek fejlesztése strukturált támogatást igényel. Ezek a képesítések nem foglalkoztatás-specifikusak, és általában a képesítés nélküliek veszik igénybe őket.

28. EKKR: 2. szint A 2. szint képesítései korlátozott mértékű tudást, készségeket és tágabban értelmezett kompetenciát ismernek el, amelyek főként konkrétak és általános jellegűek. A készségeket felügyelet alatt alkalmazzák egy ellenőrzött környezetben. A tanulók korlátozott felelősséget vállalnak saját tanulásukkal kapcsolatban. E képesítések közül néhány foglalkoztatásspecifikus, de a legtöbbje általános felkészítést ad a munkára és a tanulásra.

29. EKKR: 3. szint A 3. szint képesítései széles körű általános tudást és területspecifikus gyakorlati és alapszintű elméleti tudást ismernek el, valamint a feladatok irányítás mellett történő elvégzésének képességét. A tanulók felelősséget vállalnak saját tanulásukért, és korlátozott gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a munka vagy a tanulás egy bizonyos szempontjából.

30. EKKR: 4. szint A 4. szint képesítései jelentős területspecifikus gyakorlati és elméleti tudást és készségeket ismernek el. Elismerik a szaktudás, készségek és kompetenciák alkalmazására, valamint az önálló problémamegoldásra és mások ellenőrzésére vonatkozó képességeket is. A tanulók egyéni tanulásszervezéssel élnek, és gyakorlati munka- vagy tanulási tapasztalattal rendelkeznek megszokott és kivételes helyzetekben.

31. EKKR: 5. szint Az 5. szint képesítései széles körű elméleti és gyakorlati tudást ismernek el, beleértve a tanulás vagy foglalkoztatás egy bizonyos területére vonatkozó tudást. Elismerik a tudás és készség alkalmazásának képességét stratégiai megoldások kidolgozásában, jól meghatározott absztrakt és konkrét problémák esetében. A tanulási készségek alapul szolgálnak az autonóm tanuláshoz, és a képesítések a munkában vagy a tanulásban a működési kölcsönhatás során szerzett tapasztalatra építenek, beleértve az emberek és projektek irányítását

32. EKKR: 6. szint A 6. szint képesítései a tanulás vagy munka egy területéhez kapcsolódó, részletes elméleti és gyakorlati tudást, készséget és kompetenciát ismerik el, amelyek némelyike az adott terület csúcsát képviseli. Ezek a képesítések elismerik a tudás alkalmazását az érvek kialakításában és fenntartásában, a problémák megoldásában és olyan vélemények megalkotásában, amelyek figyelembe veszik a szociális és etikai kérdéseket. E szint képesítései magukban foglalnak olyan kimeneteket, amelyek megfelelnek egy összetett környezet szakmai megközelítésének

33. EKKR: 7. szint A 7. szint képesítései önállóan szervezett, elméleti és gyakorlati tanulást ismernek el, amelynek egy része egy szakterület legmagasabb szintű tudását jelenti, ami az eredetiség alapja az ötletek kialakításában és/vagy alkalmazásában, gyakran kutatási összefüggésben. Ezek a képesítések elismerik a tudás integrálásának és olyan vélemények megalkotásának képességét, amelyek figyelembe veszik a szociális, etikai kérdéseket és felelősségeket, valamint tükrözik a változás kezelésének tapasztalatát egy összetett környezetben

34. EKKR: 8. szint A 8. szint képesítései elismerik a tudás magasan szakosodott területének szisztematikus birtoklását, illetve az új és összetett gondolatok kritikai elemzésének, értékelésének, szintézisének képességét. Elismerik a jelentős kutatási folyamatok megfogalmazásának, megtervezésének, megvalósításának és adaptálásának képességét is. A képesítések elismerik továbbá a vezetési tapasztalatot olyan új és kreatív megközelítések kialakításában, amelyek

35. A szakképzés változásainak okai • A szakmaválasztás korévének kitolódása • Az iskola és a képzési hely viszonya • Konfliktusok a szakképzés rendszerében • A munkaerőpiac átalakulása • Foglalkoztatottsági problémák

36. A szakmatanulás korévének kitolódása • 1963: a 16 éves kor előtti munkavállalás európai tilalma, egyre hosszabb általános képzés, a szakmák egységesülő tartalmai és követelményei (ld. Országos Képzési Jegyzék) • Új intézménytípusok (pl. szakközépiskola, szakiskola, • Harmadfokú képzés: érettségi utáni szakmatanulás

37. Az iskola és a munkahely (képzési hely) viszonyának változása • A céhes képzés • A duális képzés (iskola + munkahely: képző hely) • Vállalati képzési rendszerek (a középfokon végzetteknek)

38. Az átalakulás nehézségei: konfliktusok • Munkaadó és munkavállaló konfliktusa (képzési hely és munkahely viszonya!) • A szakképzési kínálat és a gazdasági igények viszonya (munkaerő tervezés, munkaerőszükséglet, képzettségi szükséglet) • A jóléti állam modellje: a komprehenzív iskola • A neoliberális modell: a szakképzési piacosítása

39. A szakképzés fogalomkészlete • Humán erőforrás • Általános kompetenciák • Munkavállaló: rugalmas, alkalmazkodni képes • Élethosszig tartó tanulás (LLL, TÉT: folyamatos részvételi képesség a vállalati és állami finanszírozású átképzésben, kiképzésben) • Kié a szakképzés? Ki szabja meg a kínálatot és a tartalmakat?

40. A felsőoktatás átalakulása • Az 1990-es évektől folyamatosan nő a felsőoktatásban való részvétel (15%-25%,40-60%) • A tömegesedés előtti szakasz: az elit felsőoktatás (10-15%) Fő jellemzők: szelekció, vizsgák, egyetemi és főiskolai párhuzamos képzés, a végzettség a társadalmi elitbe kerülés feltétele

41. Tömegesedés és demokratizálódás • Általános középiskolázás, a záróvizsga kevésbé vagy nem szelektív • Csökkenő belépési követelmények • A felsőoktatáson belüli szelekció későbbre tolódik • A többcsatornás képzés egységesül • A felsőoktatási végzettség inflálódik

42. Az általános felsőoktatás mint becslés • A felsőoktatás bevezető szakasza általános képzés • Divergens, moduláris rendszer

43. Funkcionális és strukturális változások • Funkcióbővülés (ld. Pl. „olvasásklinika”) • Tartalmi változások (pl. a tudományos képzés helyett professzionális képzés, szakképzés) • A felsőoktatás „iskolássá” válik • Többcsatornás finanszírozás

44. Társadalmi és oktatáspolitikai változások • Hallgatói változások (összetétel, igény, motiváció)  az „ifjúsági társadalom” kialakulása, saját intézményekkel, problémákkal • Oktatói változások (létszám) • Az oktatás tevékenységrendszerének alakulása (tudományművelés, kutatás, oktatás konfliktusai)

45. Az oktatáspolitika változásai • Finanszírozás (állami költségvetés, hallgatói finanszírozás, pályázat, magántőke stb.) • Az állam kivonulása a felsőoktatásból (köztes, puffer szervezetek: pl. rektori konferencia)

46. Reformok • Szervezeti reformok (Bolognai folyamat) • Intézményi reformok (pl. közösségi főiskola, regionális egyetem, alternatív intézmények (pl. magán, kisebbségi, felekezeti felsőoktatás), virtuális felsőoktatás)