1 / 18

Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében

MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet. A kutatás megvalósult a 49065 számú, ''A határ menti városok funkcióinak és vonzáskörzetének átalakulása a határok szerepének megváltozása, ill. az EU bővítés után a Kárpát-medencében'' című OTKA program keretében.

debra-mcintosh
Download Presentation

Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet A kutatás megvalósult a 49065 számú,''A határ menti városok funkcióinak és vonzáskörzetének átalakulása a határok szerepének megváltozása, ill. az EU bővítés után a Kárpát-medencében'' című OTKA program keretében Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf: 420. Tel.: +36 96 516-570 Fax: +36 96 516-579 e-mail: hardit@rkk.hu; web: www.nyuti.rkk.hu

  2. A kutatás alapvető kérdései • A Kárpát-medencében húzott határok, illetve azok mindenkori elválasztó funkciója befolyásolták-e a városállomány, a városhálózat fejlődését? • Emiatt eltér-e a határ menti városok fejlődése a többi városétól? • Beszélhetünk-e egységes kárpát-medencei városhálózatról Trianon előtt? • Hogyan alakult át a kárpát-medencei városállománya a 20. században? • A határok elválasztó funkcióinak leépülése elősegíti-e a határokon átnyúló város-vidék és város-város kapcsolatok fejlődését? • Milyen formában, mértékben képes egy város határon átnyúló funkciókat fenntartani, beszélhetünk-e határon átnyúló vonzáskörzetekről?

  3. Forrás: Kovács 1990.

  4. Volt-e egységes kárpát-medencei városhálózat? • A Kárpát-medence területe 1918-ig is többször megosztott volt. A városhálózat is ehhez alakult. • Tájanként eltérő városi jellemezők (Alföld, Erdély, Dunántúl) • Alacsony városodottsági szint • 1910-ig kialakult regionális egységek Horvátország, Erdély, Bánság • Kárpát-medencei szintű hálózati elemek: fővárosok és regionális központok

  5. A városállomány 20. századi átalakulása • A közigazgatási, hatalmi funkció hozzáalakítása az új államterekhez (Hajdú Zoltán) • Az urbanizáció mindegyik utódállamban lezajlott – általános érvényű folyamat • Az urbanizáció alakításának voltak politikai, ideológiai aspektusai, s ezek országonként némileg eltértek • Etnikai homogenizáció a városi terekben és vonzáskörzeteikben

  6. A városi lakosságszám vizsgálata • A lakosságszám vizsgálata önmagában nem releváns, • De – a lakosságszám adat összehasonlíthatóan hozzá férhető • Kiindulási alap: jelenlegi lakosságszám. A 10 ezer főnél népesebb városokat vizsgáltuk. • A változást vizsgáltuk elsősorban, s e szerint különítettünk el csoportokat. 1910; 1930; 1950; 1970; 1990; 2001

  7. A városállomány nagyság szerinti megoszlása 1910; 2001

  8. Lakosságszám változás 1910-2001

  9. A változás mértéke

  10. Jellegzetes csoportok • A húszéves idő intervallumok változásai alapján elkülöníthető városcsoportok • Az iparosítás települései. Sokan közülük 1910-ben alig érték el a városiasság szintjét, fejlődés 1950 és 1970 között, azóta stagnálás. • A határvonás után gyorsan fejlődő városok • Középvárosok csoportja. • A nagy iparosításból kimaradt kisvárosok

  11. Kialakulhatnak-e napjainkban határon átnyúló funkcionális vonzáskörzetek? • A határok átjárhatóbbakká váltak • Etnikai viszonyok átalakultak • Mentális határ • Eltérő állampolgárság • A városok három köre alakít ki határon átnyúló vonzáskörzetet: • Fővárosok (Bécs, Pozsony, Budapest) • Határ menti dinamikus középvárosok, mint foglalkoztatók (Győr, Arad) • Közvetlenül a határon elhelyezkedő kis-közép városok,speciális esetekben (Komárom, Esztergom)

  12. Forrás: VÁTI 2007.

  13. Fővárosok vonzásterei

  14. Forrás: VÁTI 2007.

  15. Fontosabb tapasztalatok • Az államhatárok elválasztó hatása csak bizonyos speciális esetekben befolyásolta a városok fejlődését. Sokkal fontosabb annál az új hatalmak térszerkezet alakító tevékenysége, az új államterület ténye. • A városállományt elsődlegesen alakító tényező az urbanizáció volt, s az urbanizáció területi jellegzetességeit befolyásoló politikai-ideológiai irányok. • Bizonyos esetekben beszélhetünk határon átnyúló vonzáskörzetekről, agglomerációkról, de ezek kialakulásához sok tényezőnek kell együtt állnia, a határok átjárhatósága csak egy ezek közül. • A korábban kárpát-medencei szintű fejlődési irányba elmozduló fővárosok-nagyvárosok rendszer tört szét a határok megvonásával, valószínűsíthető, hogy emiatt nem tudott kialakulni egy európai léptékű középváros.

  16. Köszönöm a figyelmet! Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf: 420. Tel.: +36 96 516-576 Fax: +36 96 516-579 e-mail: hardit@rkk.hu; web: www.nyuti.rkk.hu

More Related