1 / 19

A szakképzés és a gazdaság kapcsolata

A szakképzés és a gazdaság kapcsolata. A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2006. évi vándorgyűlése A városok szerepe a regionális fejlődésben és a versenyképesség erősítésében 1. szekció: A nagy- és középvárosok térszervező funkciói Filep Bálint Szeged, 2006. október 27.

Download Presentation

A szakképzés és a gazdaság kapcsolata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szakképzés és a gazdaság kapcsolata A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2006. évi vándorgyűlése A városok szerepe a regionális fejlődésben és a versenyképesség erősítésében 1. szekció: A nagy- és középvárosok térszervező funkciói Filep Bálint Szeged, 2006. október 27.

  2. Az előadás vázlata • A téma aktualitása • Az alapfogalmak tisztázása - szakképzés - gazdaság – gazdasági fejlettség – területi verseny – térségi versenyképesség • Térségi / települési összehasonlítások  Regionális összehasonlítások  Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye  Győr és Nyíregyháza – térségi szerepkör - demográfiai jellemzők - gazdasági jellemzők - oktatási rendszer • Konklúziók

  3. A téma aktualitása – 2. Nemzeti Fejlesztési Terv, 2007-2013 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2. NFT) két stratégiai célja: - a tartós növekedés elősegítése és - a foglalkoztatás bővítése. E célok elérésének fő tényezői: • a munkaerő-piaci környezet fejlesztése: az oktatás és a képzés szerkezetének és tartalmának rugalmas alkalmazkodása a gazdasági szereplők igényeihez; • a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információk elérhetőségének biztosítása.

  4. Szakképzés • szakiskolákban, • speciális szakiskolákban, • szakközépiskolákban folyó nappali és felnőttoktatás, melynek keretében Magyarországon 461 OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakmát oktattak 2004-ben.

  5. Területi verseny „Egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon.” (Lengyel-Rechnitzer, 2000)

  6. Versenyképesség „ …a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve” (OECD – Lengyel, 1999)

  7. Gazdaság – gazdasági fejlettség Fő mutatók: • GDP/fő • foglalkoztatottsági szint / munkanélküliség • gazdasági szerkezet • a külföldi tőke aránya • KKV – sűrűség • a diplomások aránya/megoszlás szakok szerint • az idegen nyelvtudással rendelkezők aránya • internet ellátottság • a bankfiókok száma …

  8. Regionális összehasonlítások a GDP/fő és az iskolai végzettség tekintetében (1)

  9. Regionális összehasonlítások a GDP/Fő és az iskolai végzettség tekintetében (2) • 1994 és 2003 között a hat „vidéki” régió közül az egy főre jutó GDP változása a legkedvezőbb a Nyugat-Dunántúli régióban volt; a két legkisebb értéket produkáló régió Észak-Magyarország, valamint Észak-Alföld – közülük a nagyobb mértékű romlás az Észak-Alföldön következett be; • relatíve a legkevesebb iskolázatlan/alacsony iskolázottságú ugyancsak a Nyugat-Dunántúlon él, a legtöbb pedig az Észak-Alföldön, míg a diplomások tekintetében éppen fordított a helyzet.

  10. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Gazdasági növekedés Az egy főre jutó GDP alakulása 1994 és 2004 között, ezer Ft (Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

  11. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A lakosság iskolai végzettsége 2001. évben (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

  12. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: GDP, munkanélküliség, foglalkoztatási szint

  13. Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A szakképzésben tanulók száma és aránya, 2003/2004

  14. Győr – Nyíregyháza (1): Népesség

  15. Győr – Nyíregyháza (1): Iskolai végzettség, 1990

  16. Győr – Nyíregyháza (2): Iskolai végzettség, 2001

  17. Győr – Nyíregyháza: Térszervező erő, 2004

  18. Konklúziók I.Gazdaság és szakképzés • A gazdaság és a szakképzési struktúra közötti kapcsolat bonyolult, további vizsgálatokat igényel. • A szakképzési struktúra változásának hatása vélhetőleg csak hosszú távon jelentkezik a gazdaságban. II.A városok térszervező funkciója • A megyék (térségek) és a megyeszékhelyek (térségi központok) közti fejlettségbeli különbségek eltérők: pl. Gy.-M.-S. és Sz.-Sz,-B. a társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében a skála két eltérő végén szerepel, míg a 2 megyeszékhely között minimális az eltérés. • Az egyes térségi központok (városok, köztük megyeszékhelyek) térszervező ereje különböző: van, ahol a centrum-periféria kapcsolatrendszerben inkább a kiterjesztő (spread), máshol az elszívó (backwash) hatás érvényesül (ld. Győr – Nyíregyháza) – ennek részletes elemzése további vizsgálódásokat tesz szükségessé.

  19. Köszönöm a figyelmüket! filep.balint@sze.hu

More Related