310 likes | 486 Views
A pedagógia alapjai I. előadás Bevezetés a pedagógiai alapfogalmak körébe, A pedagógia mint tudomány Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar. TARTALOM 1. A pedagógia alapjai tanegység ismertetése - tanári alapképzés 2. Pedagógiai alapfogalmak tisztázása
E N D
A pedagógia alapjai I. előadásBevezetés a pedagógiai alapfogalmak körébe, A pedagógia mint tudomány Birta-Székely NoémiBBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar
TARTALOM 1. A pedagógia alapjai tanegység ismertetése - tanári alapképzés 2. Pedagógiai alapfogalmak tisztázása 3. A pedagógia mint tudomány
Tanári továbbképzés- véglegesítő vizsga – min. 2 évre, max. 5 évre – kötelező- 2 fokozat- 1 fokozat
A pedagógia alapjai tanegység célja • Korszerű és tudományos pedagógiai műveltség, szemlélet kialakítása. • A nevelés történeti, elméleti és gyakorlati alapjainak a megismertetése
Fejlesztendő kompetenciák • Ismeretek • Attitűdök, szerepvállalás és elkötelezettség • Képességek
Ismeretek, pl. • ismeri a nevelésre és szerepére vonatkozó különböző értelmezéseket, • a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepe
Attitűdök, szerepvállalás és elkötelezettség • demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására, • Minden egyes tanulóra, mint önmagában értékes és értékeket hordozó személyre tekint, törekszik minden tanulóban felfedezni saját értékeit, és igyekszik megérteni egyéni világukat.
Képességek • Saját attitűdöket, nézeteket elemez a tanári szerepekkel kapcsolatosan. • Meggyőzően, átgondoltan képes megfogalmazni: milyen tanár szeretne lenni. • képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni.
Pedagógiai alapfogalmakpedagógia • görög • paidagogosz - gyermekvezető
Pedagógiai alapfogalmakpedagógia Kettős értelemben használt komplex fogalom. neveléstudomány, nevelés gyakorlati megvalósulása Neveléstudomány - vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben.
Pedagógiai alapfogalmakpedagógia • A pedagógia olyan társadalomtudománynak tekinthető, amely a nevelésre irányuló cselekvések értelmező megértésére és hatásaik oksági magyarázatára törekszik.
Pedagógiai alapfogalmakpedagógia pedagógiai elmélet és pedagógiai gyakorlat
Pedagógiai alapfogalmaknevelés • A nevelés az emberi erőforrásokat termelő folyamatok egyike. (Pedagógiai lexikon) • „Nevelés alatt azok a társadalmi cselekvések értendők, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek pszichikai diszpozícióinak rendszerét valamely tekintetben tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megőrizni.” (Brezinka 1974: 95, idézi Kron 2000: 83).
Pedagógiai alapfogalmaknevelés Azt a tudományt, mely a nevelés célját, eszközeit, a nevelői hatásokat vizsgálja, közöttük az okszerűséget megállapítja s az ide vonatkozó fogalmaknak, törvényeknek és utasításoknak rendszeres ismertetését nyújta, neveléstannak nevezik. megállapítván a nevelés lényegét, bizonyítja annak szükségességét és lehetőségét; meghatározza a nevelés célját, korlátait és eszközeit; vizsgálja a nevelés alanyát, a gyermeket és a nevelőt.
Pedagógiai alapfogalmakoktatás • Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, főleg intézményesített átadása. • Oktatáselmélet (Didaktika) • oktatás = tanítás
Pedagógiai alapfogalmakművelődés • olyan maradandó műveltségelemek összességét értjük, amelyek a több ezer éves kultúrák értékeiből tevődnek össze.
Pedagógiai alapfogalmak • permanens nevelés • life-long learning(LLL) • Paul Lengrand(1970) • Kulcskompetenciák
Kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák • Digitális kompetencia • A tanulás tanulása • Személyközi és állampolgári kompetenciák • Vállalkozói kompetencia • Kulturális kompetencia
Háttéranyag Európai Tanács. Lisszaboni Európai Tanács, 2000. március 23–24. Az elnökség következtetései. (European Council. Lisbon European Council 23 and 24 March 2000. Presidency conclusions.) www.oki.hu
A pedagógia mint tudomány • Önállósulás -20. század • 1779, hallei egyetem, C.Trapp – első egyetemi tanszék • 20. sz. eleje analitikus, egymástól elkülönülő irányzatok • 20. sz. Vége irányzatok integrálódása • interdiszciplináris tudomány
Pedagógiai tudományterületek • Pedagógiai antropológia • Neveléstörténet • Iskolapedagógia • Didaktika (Oktatáselmélet) • Tantárgypedagógia (Szakmódszertan) • Gyógypedagógia • Szociálpedagógia • Andragógia • Médiapedagógia • Összehasonlító pedagógia, stb.
A pedagógia kooperációs hálózata • Filozófia • Teológia • Pszichológia • Szociológia • Antropológia • Orvostudomány • Politikatudomány • Etnológia • Biológia
21. Századi elvárások az iskolával szemben • Nem stabil és állandó tudástartalmakat közvetít, hanem a tudásszerzés folyamatosságára helyezi a hangsúlyt. • Olyan képességeket, készségeket alakít ki és fejleszt, amelyek az egész életen át való tanulásra készítenek fel.
21. Századi elvárások az iskolával szemben 3. Tények, adatok tömege helyett, ami a memóriát veszi igénybe, a magas szintű tudásreprezentációkat hozza működésbe, tehát gondolkodni, értékelni és dönteni tanít meg.
21. Századi elvárások az iskolával szemben 4. Teret enged az egyénileg megalapozott tudásnak, megmutatja azokat a tanulási módszereket, amelyek az önálló gondolkodást, az információk értékelését és hatékony felhasználását lehetővé teszik (Bárdossy és mtsi. 2002. 98.).
A modern pedagógiai kutatás és elméletalkotás • A társadalmi befolyásoló tényezők által irányított szociális cselekvés makroszociális szintje. • Az interperszonális kölcsönhatások mikroszociális szintje. • A cselekvő egyénben kialakuló szabálytudat intraperszonálisszintje (Kron 2000).