Nemzeti Egészségügyi Számlák

1. Nemzeti Egészségügyi Számlák Gárdos Éva Központi Statisztikai Hivatal Munkacsoport: Orosz Éva, Goschiné Mannó Mária, Hajdú Mihályné Gazdasági kihívások az egészségiparban Budapest, 2003. május 29.

2. Miért van szükség a NESZ-re? • Az egészségpolitika megalapozása, • a közpénzek transzparens, a döntéshozók és állampolgárok számára átlátható felhasználása, • a megbízható tájékoztatás a hazai és nemzetközi tendenciákról. • Az egészségügyi rendszer alapvetően átalakult: vegyes finanszírozás és vegyes szolgáltatási szektor, közületi és magánszektorbeli szereplők

3. Mi a NESZ? Az egészségügy pénzügyi és naturális (humánés tárgyi) erőforrásai keletkezésének és azok felhasználásának elemzésére, valamint az ehhez szükséges adatok gyűjtésére, rendszerezésére és közzétételére szolgáló statisztikai rendszer. Törekszik az ellátás iránti szükséglet számszerűsítésére is - ezáltal tartalmaz az egészségi állapotra vonatkozó adatokat is. A NESZ első szintje azonban csak az értékbeli (pénzügyi) adatokat veszi számba.

4. NESZ-módszertan, a NESZ első szintje • OECD által kidolgozott „System of Health Accounts” (SHA) adaptálása. • Első fázis, három dimenzió: • egészségügyi funkciók (szolgáltatások, áruk) • szolgáltató szervezetek (+tulajdonosi forma) • finanszírozó szervezetek • Második fázis, további két dimenzió: • a finanszírozás forrásai (jövedelemtulajdonosok) • a szolgáltató szervezetek ráfordításainak (költségeinek) típusai • Továbbá fenti dimenziók szerinti adatok: • területi egységek (megyék, régiók) és • társadalmi csoportok szerinti bontása

5. Adatforrások • Közkiadások: • Költségvetési intézmények éves beszámolója • OEP finanszírozási adatai • Magánkiadások: • Háztartások kiadása – nemzeti számlák • Háztartáson kívüli kiadások – magánfinanszírozók: egészségpénztárak, biztosítok, non-profit szervezetek

6. A finanszírozás jellege Társadalombiztosítás: 66-63% • Fekvőbeteg-ellátás • Egészségügyi termékek • Járóbeteg-ellátás Egyéb kormányzati: 13-12% • Kiegészítő szolgáltatások – mentők, vérellátás • Egészségügyi termékek • Prevenció, népegészségügy Magánkiadások : 20-24% • Egészségügyi termékek • Járóbeteg-ellátás • Hálapénz • Prevenció

7. Egészségügyi kiadás folyóáron (1) milliárd Ft

8. Egészségügyi kiadás folyóáron (2) milliárd Ft

9. Egy főre jutó egészségügyi kiadás folyóáron Ft

10. Egy főre jutó egészségügyi kiadás reálértéken, 1998-2000 • A folyó közkiadások reálértéküket megőrizték • A folyó magánkiadások 27%-kal emelkedtek • Közkiadásból fedezett beruházások 20%-kal csökkentek • Magánkiadásból fedezett beruházások 85%-kal csökkentek

11. Egészségügyi kiadás a GDP-ből %

12. Az összes egészségügyi kiadás a szolgáltatások jellege szerint

13. Az egészségügyi közkiadások a szolgáltatások jellege szerint

14. Az egészségügyi magánkiadások a szolgáltatások jellege szerint

15. Az összes egészségügyi kiadás a szolgáltatók szerint

16. Az egészségügyi közkiadások a szolgáltatók szerint

17. Az egészségügyi magánkiadások a szolgáltatók szerint

18. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A MAGYAR NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI SZÁMLÁK (NESZ), 1998-2000 BUDAPEST, 2002

19. VÉGE Köszönöm a figyelmet!