Az Európai Unió intézményrendszere és az EU gyógyszerszabályozása

1. Az Európai Unió intézményrendszereés azEU gyógyszerszabályozása Dr. Kontor Csaba Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

2. Történeti áttekintés: Az Alapító szerződések 1951 Párizsi Szerződés – Európai Szén és Acélközösség (Franciaország, Németország, Olaszország, BENELUX) 1957 Római Szerződés Európai Gazdasági Közösségről Áruk, személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgása , Euratom Szerződés(Franciaország, Németország, Olaszország, BENELUX) 1986 Egységes Európai Okmány (Franciaország, Németország, Olaszország, BENELUX. Egyesült Királyság, Írország, Dánia (’73), Görögország (’81), Spanyolország, Portugália (‘86)

3. Alapító szerződések II. 1992. Maastrichti Szerződés az Európai Unióról 3 pillér = 1. Európai Közösségek (többségi döntéshozatal) 2. Közös Kül- és Biztonságpolitika (kormányközi együttműködés) 3. Bel és Igazságügyi Együttműködés (pl. Schengen) (kormányközi együttműködés) Megjelenik az Uniós állampolgárság / EURO bevezetésének ütemezése 1994. EGT szerződés. EGT=EK+egyes EFTA országok (NO, IC, LI kivéve Svájc) 1997. Amszterdami Szerződés - Átrendeződés a pillérek között (a közösségi pillér erősödése a harmadik pillér rovására pl Schengen átkerül) 2000. Nizzai Szerződés – a bővítés intézményi előkészítése (2004. Tíz új tagállam: HU, PL, CZ, SK, SI, EE, LT, LV, MT, CY) (EU-s alkotmányozási kísérlet bukása) 2009. Lisszaboni Szerződés (ratifikáció csak második nekifutásra…) – az Európai Unió működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatai módosításával. Nemzeti Parlementek szerepe megnő, lehetőség állampolgári kezdeményezésre, ki lehet lépni az EU-ból.

4. Az EU Bővülése - A tagállamok • 1958. Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország és Olaszország • 1973. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (első bővítés). • 1981. Görögország (második bővítés). • 1985. Grönland a hat évvel korábban Dániától kapott önrendelkezési jogával élve népszavazást követően kilépett az EK-ból • 1986. Spanyolország és Portugália (harmadik bővítés). • 1990. Németország újraegyesült, ezzel a volt NDK területe és lakossága is uniós taggá vált. • 1995. Ausztria, Finnország és Svédország (negyedik bővítés). • 2004. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia (ötödik bővítés, első rész) • 2007. Bulgária és Románia (ötödik bővítés, második rész)

5. Tagjelöltek • Horvátország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, folynak a tárgyalások. Csatlakozása 2010-2011-re várható • Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban jelentős ellenállás van Törökország tagságával szemben. • Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. óta, azonban a csatlakozási tárgyalásokat nem indították meg, mivel az ország még nem tudta teljesíteni a koppenhágai kritériumokat (demokratikus intézményrendszer, piacgazdaság, tagságból eredő feladatok teljesítésének képessége.

6. Csatlakozási kérelmüket beadták • Izland2009-ben döntött szűk többséggel a csatlakozási kérelem benyújtásáról, amelyre július 23-án került sor. A csatlakozási tárgyalások ezt követően 2010 februárjában kezdődhetnek meg. Reálisan nézve 2013-ra válhat az unió tagjává. • Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Tagságának megítélése azonban a jelenlegi tagországokban nem egységes, és a legoptimistább forgatókönyvek szerint is még legalább négy évnek kell eltelnie a kérelem benyújtásától a csatlakozásig.

7. SCHENGENI EGYEZMÉNY (1985)Nem írta alá: UK, IE, Aláírta de nem alkalmazza: RO, BG, CYAláírta bár nem EU tagállam: IS, NO, CH

8. INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉS I. • Az Európai Unió intézményei a következők: • Európai Bizottság (European Commission) (részletes bemutatása lentebb) • Európai Parlament (European Parliament) (részletes bemutatása lentebb) • Az Európai Unió Tanácsa[1] (közismertebb nevén a Tanács) (Council of the European Union) (részletes bemutatása lentebb) • [1] Nem tévesztendő össze az Európa Tanáccsal (Council of Europe), amely egy nemzetközi, alapjában véve emberi jogi ügyekkel foglalkozó szervezet, strasbourgi székhellyel.

9. INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉS II. Az Európai Unió Bírósága (the Court of Justice of the European Union), • - eljár az uniós jogsértési (infringement) ügyekben az Európai Bizottság indítványára, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós irányelvet vagy nem teljesít más jogi követelményt. • - eljár az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos keresetekben • - eljár az tagállamok egymás közötti vitás ügyeiben. • - kérésre tájékoztatást nyújt a tagállamok nemzeti bíróságainak az uniós jog értelmezéséről (előzetes döntéshozatali eljárás). Székhelye: Luxembourg

10. INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉS III. • Az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors) feladata ellenőrizni az Európai Unió intézményeinek pénzügyeit, valamint az európai forrásokból részesedő, illetve azokat kezelő szervezetek pénzügyeit és gazdálkodását. Emellett tanácsadó szerepet is betölt, mivel részt vesz a költségvetés előkészítésében, illetve az évente kiadott jelentése alapján dönt az Európai Parlament és a Tanács a költségvetés végrehajtásának elfogadásáról. • Székhelye: Luxembourg

11. INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉS IV. Európai Központi Bank (European Central Bank) az Európai Unió, pontosabban az eurozóna közös valutájának, az eurónak a központi bankja. Székhelye: Frankfurt am Main Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Commission) Véleményező szerv gazdasági és szociális ügyekben. Az uniós jogalkotási eljárás során főszabály szerint kötelező konzultációs kötelezettség áll fenn e testülettel. Székhelye: Brüsszel Régiók Bizottsága (Committee of Regions) Az unió régióit képviselő véleményező szerv. Az uniós jogalkotási eljárás során főszabály szerint kötelező konzultációs kötelezettség áll fenn e testülettel. Székhelye: Brüsszel

12. Az Európai Unió fő tisztviselői • Az Európai Unió elnöke (Herman van Rompuy – belga). Feladata az Európai Unió képviselete és megjelenítése Az elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek döntéshozó testülete, az Európai Tanács üléseit szervezi és vezeti. Főleg technikai jellegű befolyása van a Tanács munkájára, de ő képviselni az Uniót a világpolitikában. • Az Európai Unió magas szintű külügyi és biztonság politikai főképviselője (Catherine Ashton - brit) • Az európai ombudsman: Nikoforos Diamandouros -görög

13. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG • Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve, amely a jogalkotás kezdeményezéséért és az unió napi működtetéséért felelős. Székhelye: Brüsszel Korlátlan jogalkotás-kezdeményezési hatáskörrel bír. (Rajta kívül a tagállamok, az EP és az állampolgárok csak korlátozottan javasolhatnak jogszabályt.) • Politikai vezetését az Európai Bizottság elnöke és a biztosok látják el (szűk értelemben vett Európai Bizottság). • Rendszeres ülés: a biztosok kollégiuma, hetente egyszer, szerdánként ülésezik. • Jelenleg 27 (minden tagállamból egy) biztosból áll, akik különböző szakterületeket felügyelnek.

14. „Fontos” biztosok • José Manuel Barroso (portugál)- Elnök • John Dalli (máltai) egészségügy és fogyasztópolitika • Andor László (magyar) Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás

15. Bizottsági főigazgatóságok Az Európai Bizottság (mint tágabb értelemben vett intézmény) igazgatási szempontból főigazgatóságokra (Directorate General - DG) tagolódik. Élükön a szakmai igazgatási irányítás első emberei a főigazgatók (Director General) állnak. Gyógyszerekért felelős főigazgatóság: • DG SANCO (egészségügy és fogyasztóvédelem) – főigazgató: Paola Testori Coggi

16. AZ EURÓPAI PARLAMENT • Az Európai Parlament (EP) az uniós jogalkotás egyik szereplője, népképviseleti elven működő intézmény. • Hivatali székhelye: Brüsszel, plenáris ülések helyszíne: Strasbourg • Jelenleg 736 képviselője van, akiket 27 tagállamban választottak meg 5 évre. Magyarország 22 képviselőt választ. A képviselők azonban nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás alapján, az alábbi európai parlamenti frakciók szerint csoportosulnak az intézményben • Döntéshozatal, a leadott szavazatok többségével

17. EP frakciók • - Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport (EPP) • - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) • - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) • - Zöldek–Európai Szabad Szövetség(G-EFA) • - Egységes Európai Baloldal–Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) • - Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) + független (frakcióba nem tartozó) képviselők

18. EP szakbizottságok Az EP döntés előkészítő szervei az egyes szakbizottságok, ahol az egyes kérdésekről azelőtt szavaznak, hogy azt a plenáris ülés elé terjesztenék: Gyógyszerügyekért főfelelős szakbizottság: ENVI - Környezeti, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság magyar ENVI képviselők: • főtag: Áder János (EPP), • póttagok: Tabajdi Csaba (S&D) és Kovács Béla (független)

19. A Tanács • A TANÁCS • A Tanács az Unió legfőbb döntéshozó testülete, a tagállamok (vagyis a tagállami kormányok) fóruma. Hierarchikus tagozódás szerint a tanács három fórum-szinten ülésezik: • Székhelye: Brüsszel • - állam-/kormányfői Tanács (Csúcs) és miniszteri Tanács • - Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) – nagyköveti szint • - tanácsi munkacsoportok - szakértői szint (pl. gyógyszerészeti és orvostechnikai munkacsoport)

20. Döntéshozatal a Tanácsban • A gyógyszerügyekben a Tanács (az Európai Parlamenttel együttműködve) rendes jogalkotási eljárás keretében jár el, és ennek megfelelően főszabály szerint minősített többséggel határoz. • Egy javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az unió lakosságának legalább 65%-át képviselő tagállamok összesen legalább 190 szavazattal támogatják azt. Ebben az esetben is kérheti valamely tagállam, hogy vegyék figyelembe, a tagállamok többsége támogatja-e a javaslatot.

22. Az Európai Tanács elnöksége • A Tanács elnöksége • A Tanács soros elnökségét félévente más és más ország tölti be, azaz minden uniós tagállam saját turnusában felelős a Tanács napirendjéért, 6 hónapig elnököl annak ülésein, támogatja a jogalkotási és politikai döntéseket, és tárgyal a tagállamok közötti kompromisszumokról. • Magyar elnökség: 2011 első félév • Trió elnökség: ES-BE-HU A trió három soros elnökség szorosabb együttműködése. 18 hónapos tervezés.

23. Az EU joga Elsődleges jogforrások Például: • - Az Európai Unióról szóló Szerződés, • - Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés, • - Csatlakozási egyezmények, stb.

24. Az EU joga Másodlagos jogforrások • Rendelet (regulation) - a tagállamokban közvetlenül hatályos, átültetést nem igénylő jogszabályok • Irányelv (directive) – közvetlenül a tagállamok számára kötelezettségeket előirányzó jogszabály, amelyet át kell ültetni a nemzeti jogba • Határozat (decision) - egy meghatározott, konkrét ügy vonatkozásában született jogi aktus, amely teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl

25. Jogalkotási eljárásRendesdöntés-hozatali eljárásforrás:http://ec.europa.eu/codecision/images/codecision-flowchart_en.gif

26. Jogalkotás a Bizottság által Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogszabályok (vagyis alap jogi aktusok) nem lényeges fontosságú elmeit (pl. mellékletekben szereplő műszaki szabályok, határértékek, felsorolások, definíciók műszaki tartalmi elemei stb.) az Európai Bizottság fogadja el. • Lisszabon előtt:komitológia eljárás. Tagállami szakértők szavaznak a tervezetről, és Tanács/EP jóváhagyja vagy elutasítja azt bizonyos okok alapján. • Lisszabon után: A tagállami szakértők nem szavaznak, de Tanács/EP bármilyen okból elutasíthat. • Felhatalmazáson alapuló (delegált) aktusok – a Bizottságra delegált hatáskörön belül • végrehajtási aktusok – egy jogszabály egységes végrehajtása érdekében.

27. Az EU „puha” jogi aktusai Nem kötelező erejű „puha” jogi aktusok • Iránymutatások (guidelines) : Az Európai Bizottság dolgozza ki, technikai jellegű szabályokat tartalmaz: pl. gyógyszerek helyes kereskedelmi gyakorlata (GDP) • Ajánlások, amelyek végrehajtása a nem kötelező, ugyanakkor javasolt az egyes politikai célkitűzések megvalósításához. Pl: • A TANÁCS AJÁNLÁSA (2009. június 9.) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról (következő előadás!!!) • Tanácsi következtetések/EP állásfoglalások: olyan dokumentum, amely rendszerint a tanács szakpolitikai tartalmú üzeneteit fogalmazza meg pl.: Tanácsi következtetések az antimikrobiális rezisztenciáról • Vélemények stb.

28. A gyógyszerek szabályozása azEurópai Unióban

29. A Gyógyszerkódex Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználású gyógyszerek közösségi kódexéről Átfogó szabályozási keret, amely kiterjed az alábbi területekre - Forgalomba hozatal Gyártás és import Címke és betegtájékoztató Gyógyszerek osztályozása nagykereskedelem Reklámozás és tájékoztatás Farmakovigilancia Felügyelet és szankciók

30. A gyógyszerkódex irányelv Az Irányelv – olyan unió jogszabály, amely tagállamokat valamilyen cél elérésére kötelezi anélkül, hogy az eszközt meghatározná. (ellentétben a rendelettelamely közvetlenül hatályos a tagállamokban) Tehát az irányelvek végrehajtásához (implementációjához) további jogalkotásra van szükség a tagállamok vagy az Európai Bizottság részéről Az implementáló jogszabályok - Európai Parlament és a Tanács 726/2007/EKrendelete az unió által engedélyezett gyógyszerekről és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról - 2005. évi XCV. törvényaz emberi felhasználású gyógyszerekről… - 2006. évi XCVIII. Törvény - a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól - végrehajtó miniszteri rendeletek

31. Forgalomba hozatal engedélyezése Különböző engedélyezési eljárások Központosított eljárás: meghatározott gyógyszereket az Európai Gyógyszerügynökség általi értékelést követően az Európai Bizottság engedélyez az EUteljes területére (eljárás hossza: max 210 nap) Nemzeti eljárás:a gyógyszert a tagállami gyógyszerhatóság (Mo-n OGYI)engedélyezi (max. 2010 nap) az adott ország területére Kölcsönös leismerési eljárás:más tagállami gyógyszerhatóság által kiadott forgalomba hozatali engedély elismerése(max 90 nap) Decentralizált eljárás:egyidejű engedélyezés több tagállambanegy referencia tagállami hatóság általi értékelést követően ( max120 a ref. tagállamnak / max 90 nap a többi hatóságnak)

32. Forgalomba hozatal szempontjából privilegizált gyógyszerek Egyszerűsített eljárás alkalmazandó az alábbi gyógyszerekre Generikumok (ha letelt az originális gyógyszer 8+2+1 éves adatkizárólagossága!) Jól megalapozott használat ( min. 10 év) Homeopátiás gyógyszerek Tradicionális növényi gyógyszerek Hagyományos=15 év az EU-banés 30 évaz EU-n kívül

33. Gyártás és behozatal Gyógyszergyártás: a tagállami hatóság engedélye szükséges. Gyártási engedély szükséges még: Exportra szánt gyógyszerek esetében, Teljes és részleges gyártásra, Készletek elosztásakor, csomagolásakor vagy kiszerelésekor Harmadik országból való behozatal esetén Részletes követelményeketa helyes gyártási gyakorlatról szóló 2003/94 sz. bizottsági irányelv tartalmaz.

34. Gyógyszerek osztályozása A forgalomba hozatali engedély kiállításakor az illetékes hatóságok a gyógyszer besorolását a következők szerint határozzák meg: — orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer, — orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszer. Azoknak a gyógyszereknek az esetében, amelyek csak orvosi rendelvényre kaphatók, az illetékes hatóságok alkategóriákat is meghatározhatnak. a) megújítható, illetve meg nem újítható orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek; b) gyógyszerek különleges orvosi rendelvény alapján; c) kizárólag egyes specializált területeken felhasználható, „korlátozott” orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek.

35. Gyógyszerek osztályozása A gyógyszer vényköteles, ha: — közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelenthet még akkor is, ha helyesen, de orvosi felügyelet nélkül alkalmazzák, vagy — gyakran és igen széles körben használják helytelenül, amelynek következtében az emberi egészség közvetlenül vagy közvetve veszélybe kerülhet, vagy — olyan anyagokat, illetve azok olyan készítményeit tartalmazza, amelyek hatásmechanizmusa és/vagy mellékhatása még további vizsgálatokat igényel, vagy — általában az orvos rendeli parenterális alkalmazásra.

36. Reklámozás és tájékoztatás Vényköteles gyógyszerek reklámozása tilos!

37. Farmakovigilancia Feltételezett mellékhatások nyilvántartásba vétele és jelentése. Farmakovigilanciáért felelős képesített személy – kapcsolattartás a hatóságokkal Súlyos feltételezett mellékhatások (bejelentés 15 napon belül) egyéb feltételezett Mellékhatás 90.nap Időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések (PSUR) Forgalomba hozatali engedély módosítása

38. Külön szabályozott gyógyszerkategóriák I. Ritka betegségek gyógyszerei (141/2001/EK rendelet) a) a termék olyan életveszélyes, vagy súlyosan egészségkárosító betegség diagnosztizálására, megelőzésére vagy kezelésére szolgál, amely tízezerből legfeljebb öt embert érint a Közösségben a kérelem benyújtásakor, vagy a termék az életveszélyes, súlyos egészségkárosító hatású vagy súlyos és krónikus betegségek diagnosztizálására, megelőzésére vagy kezelésére szolgál a Közösségben, és ösztönzők nélkül nem valószínű, hogy a gyógyszer közösségi forgalmazása elegendő bevételt hozna, hogy indokolja a szükséges beruházásokat; és b) nem létezik a Közösségben hivatalosan engedélyezett, megfelelő módszer a kérdéses betegség diagnosztizálására, megelőzésére és kezelésére, vagy, ha ilyen módszer létezik is, akkor a gyógyszer jelentős kedvező hatást gyakorol majd a betegségben szenvedőkre. Ösztönző: 10 év piaci kizárólagosság Engedélyezés központilag, az Európai Bizottság által

39. Külön szabályozott gyógyszerkategóriák II. Gyerekgyógyszerek (1901 és 1902 /2006/EK sz rendeletek) Cél:csökkenteni a gyógyszerek off label használatát Gyógyszergyártó kötelezettsége:pediátriai klinikai vizsgálatok lefolytatása minden új gyógyszer esetében. A klinikai vizsgálati terveket az Európai Gyógyszerügynökség hagyja jóvá, de a klinikai vizsgálat eredményeit a tagállami hatóság hagyja jóvá. Ösztönzők: A kiegészítő oltalmi tanúsítvány 6 hónapos meghosszabbítása (ped. indikációtól függetlenül) Speciális forgalomba hozatali engedélya korában engedélyezett, de pediátriai indikációra utóbb klinikailag bevizsgált gyógyszerek esetében (a ped. indikációra adatkizárlagosság jár)

40. Külön szabályozott gyógyszerkategóriák III. Fejlett terápiás gyógyszerkészítmények 1394/2007/EK rendelet) — génterápiás gyógyszerek, — szomatikus sejtterápiásgyógyszerek, — szöveti sebészeti termékek. Fő rendelkezések: Engedélyezés az Európai Bizottság által. Külön nyomonkövetési rendelkezések Ösztönzők: tudományos tanácsadásaz EMA részéről, nem klinikai adatok tanúsítása, tudományos ajánlások a fejlett terápiás készítmény besorolást illetően, csökkentett díjak a KKV-k részére.

41. Klinikai Vizsgálatok - 2001/20/EK irányelv Az irányelv célkitűzései többek között: • a klinikai vizsgálatok gyógyszerhatóságok és etikai bizottságok általi engedélyezésének összehangolása • a klinikai vizsgálatok harmonizált követelményei, ideértve a klinikai vizsgálati alanyok védelmét • nem kívánatos események jelentése, különösen a feltételezett nem várt súlyos mellékhatások jelentése; • vizsgálati készítmények gyártása, behozatalaés címkézése; • klinikai vizsgálati helyszínek inspekciója. DE: nem rendelkezik arról, hogy a klinikai vizsgálatok eredményeit hogyan lehet felhasználni.

42. Transzparencia irányelv A Tanács 89/105/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról Célja: átláthatóvá tenni a gyógyszerek tb. Befogadására, delistázására, stb. vonatkozó döntéshozatalt.

43. Gyógyszerszabályozás jelenlegi és várható felülvizsgálata Farmakovigilancia Legális kereskedelmi lánc védelme a hamis gyógyszerekkel szemben Tájékoztatás a vényköteles gyógyszerekre vonatkozóan Hamarosan: Transzparencia irányelv felülvizsgálata Klinikai vizsgálati szabályozás felülvizsgálata

44. Gyógyszerészek AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (EGT vonatkozású szöveg)

45. Gyógyszerészek – 2005/36/EK irányelv Célja: - Biztosítani, hogy a fogadó tagállam teljes jogúként elismerje a saját tagállamban kiadott gyógyszerész diplomát - Meghatározni azon minimális tevékenységi kört, amelyet az EU tagállamaiban gyógyszerész képesítést szerzett személyek gyakorolhatnak. Nem vonatkozik: Kiegészítő tevékenységi körökre vonatkozó képesítési követelményekre

46. Gyógyszerészek – 2005/36/EK irányelv Az irányelv nem hangolja össze a gyógyszerészeti tevékenységek megkezdésének és folytatásának valamennyi feltételét. Így, • a gyógyszertárak földrajzi elosztásáról és a gyógyszerek kiadásának monopóliumáról továbbra is a tagállamok döntenek. • Az irányelv nem érinti azokat a nemzeti szabályokat amelyek tiltják vagy feltételekhez kötik bizonyos gyógyszerészeti tevékenységek cégek általi gyakorlását.

47. Gyógyszerészek – 2005/36/EK irányelv Az előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirat legalább ötéves képzés elvégzését tanúsítja, amely legalább a következőket tartalmazza: a) négyéves, teljes idejű elméleti és gyakorlati képzés egyetemen, vagy azzal egyenértékű szintűként elismert, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben; b) hathónapos gyakorlat közforgalmú gyógyszertárban vagy kórházban az adott kórház gyógyszerészeti osztályának felügyelete alatt.

48. Gyógyszerészek – 2005/36/EK irányelv A képzési ciklus tartalma Gyógyszerészek képzési programja — Növény- és állatélettan — Fizika — Általános és szervetlen kémia — Szerves kémia — Analitikai kémia — Gyógyszerkémia, a gyógyszerek vizsgálatát is beleértve — Általános és alkalmazott biokémia (orvosi) — Anatómia és fiziológia; orvosi terminológia — Mikrobiológia — Farmakológia és farmakoterápia — Farmakológiai technológia — Toxikológia — Farmakognózis — Jogi szabályozás és szakmai etika, ahol helyénvaló. Folyamatos frissítés az Európai Bizottság által! (komitológia)

49. Gyógyszerészek – 2005/36/EK irányelv Az elméleti és a gyakorlati képzés közötti egyensúly minden tantárgy esetében úgy alakítandó, hogy az elméleti oktatás elég súlyt kapjon, hogy ezáltal fennmaradjon a képzés egyetemi jellege. Ha a tagállam képesítésen kívül az tevékenység végzését kiegészítő szakmai tapasztalathoz köti, el kell ismerni az érintett személy saját tagállamának illetékes hatóságai által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységet a saját tagállamban hasonló időtartamon keresztül gyakorolta.

50. Gyógyszerészek – 2005/36/EK irányelv A tagállami gyógyszerészképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket: a) a gyógyszerek és a gyógyszergyártás során felhasznált anyagok megfelelő ismerete; b) a gyógyszerészeti technológia és a gyógyszerek fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálatának megfelelő ismerete; c) az anyagcsere, a gyógyszerek és a mérgező anyagok hatásainak és a gyógyszeralkalmazás megfelelő ismerete; d) a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének megfelelő ismerete annak érdekében, hogy ezen ismeret alapján megfelelő tájékoztatást lehessen adni; e) a gyógyszerészet gyakorlásával kapcsolatos jogi és egyéb követelmények megfelelő ismerete.