A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata

1. A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László

2. Vázlat • A munkaerő-kölcsönzés meghatározása, elterjedtsége • A munkaerő-kölcsönzéshez fűződő munkáltatói és munkavállalói érdekek • A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi trendjei • A kollektív szerződéses szabályozása (EUországok) • A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozása • Az EU intézmények szerepe • A 2008/104/EK irányelv • A magyar munkajogi szabályozás és annak fejlődése  • A magyarországi kollektív szerződéses szabályozás esélyei  • Statisztikai adatok a magyarországi munkaerő-kölcsönzésről  • Tapasztalatok a magyarországi munkaerő-kölcsönzés gyakorlatáról • A kölcsönzés változó szerepe a válság során (2008-10) • A 2008-as EU direktíva átvételének módjai és lehetséges hatásai

3. A munkaerő-kölcsönzés meghatározása • Kétoldalú munkaszerződés helyett „háromszög-viszonyrendszer” • Nemzeti jog (variációk) • USA: co-employer státus • ILO 181. számú egyezménye a foglalkoztatási magánügynökségekről (private employment agencies) • 2008/104/EK EU irányelv • Temporary Agency Work = ideiglenes, ügynökségi

7. A kölcsönzés előnyei, hátrányai

11. A CIETT szerint… • A kölcsönzők hozzájárulnak a munkaerőpiac jobb működéséhez: • Csökkentik a munkanélküliséget • Segítik a fiatalok munkaerőpiacra lépését „a stepping stone to the labour market” • Aktív szerep a munkaerő-piaci váltások elősegítésében („transitions in the labour market”) • Segítenek az illegális munka visszaszorításában • Pl. Olaszországban, a korlátozások megszűntetésével csökkent a fekete-szürke foglakoztatás (undeclared work) • Ezért a CIETT sürgeti a korlátok lebontását…

12. Országonként eltérő tartalom (kutatási eredmények) • USA: 2,6 %, főként szolgáltatóipar, magasan képzett, ffi-nő egyformán, 24 % pay gap • Németo: 1,4 %, főként gyáripar, képzetlenek, 75 % ffi, 22-40 % pay gap • De: rövid idejű mindkettőben, USA átlag 12,5 hét • Skandináv tradíció: a kölcsönző állományában tartja a kölcsönzötteket munkahiányos időszakban is (Máshol nem…) • Elméletek: • Keresleti és kínálati oldali magyarázatok • Munkaerőpiaci szabályozás függvénye: Dereguláció erősíti a kölcsönzés szerepét? (Ld. Németország vs. USA) • A munkaügyi kapcsolatrendszer és a munkaerő-kölcsönzés közötti kapcsolat (Európa:ágazati szerződések, Fro.: többletbér…)

20. A kollektív szerződések szintje

21. A „flexicurity” születése: Hollandia munkaerő-piaci reformja (1995-8) • ‘Wassenaar Agreement’ (1982) mérsékelt béremelés, munkahelyteremtés (önkéntes részmunkaidő) kollektív szerződéses keretek között, de minimális állami beavatkozás munkaügyek terén • 1995: bipartit kezdeményezés, majd törvényi szabályozás az elbocsátások és a munkaerő-kölcsönzés szabályozásáról (Flexicurity törvény) • 2004: új egyezmény: • munkavállalói szolidaritás: jövedelem-átcsoportosítás az állandó alkalmazottaktól a kölcsönzöttek felé

22. Rugalmasság: Határozott idejű: 3 év vagy 3 hosszabbítás után (Korábban: 1) Kölcsönzés: nincs időbeli korlát, nem kell regisztrálni 1-4 hónap felmondási idő (Korábban 6) Leépítést nem kell előre jelenteni a Munkaügyi Központ felé Biztonság: Minimum 3 órára bér az ügyeletre (on-call), ügyelet kifizetése biztonságosabb Munkaerő-kölcsönzés munkaviszonynak számít, 26. hétig szűntethető meg Atipikus viszonyok „beszámítanak” … „Flexicurity törvény” 1997

23. Munkaerő-kölcsönzési törvény 2004 • 1. Fázis: az első 78 hétre: • A munkaszerződés megszűnik, amikor a kölcsönvevő igénye megszűnik • 2. Fázis: a 78. hét után: • Csak határozott idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetés • 3. Fázis: 3,5 év után: • Csak határozatlan idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetése • De táppénz jár minden szakaszban

24. Flexicurity: rugalmasság és stabilitás közötti alku (trade-off, nexus)

25. Kísérlet a munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozására Az EU intézmények szerepe • EU ágazati párbeszéd bizottság a munkaerő-kölcsönzésre • EU szintű szociális partnerek (EuroCIETT, UNI-Europa, magyar részvétellel) • Lassan készülő EU direktíva • 1995: A Bizottság konzultációt kezdeményez… • Egyenlő bér, juttatások mint kritikus pont • 2008 június: miniszterek megállapodása: egyenlő bér az első naptól. CIETT: de juttatások nem! • Háttér: angol kompromisszum: összekötve a munkaidő direktíva felülvizsgálatával (opt-out)

28. Az EU 2008/104/EK Irányelve • EU Bizottság: nincs egyetértés a szociális partnerek közt • Cél: korlátozások, tilalmak felülvizsgálata (rugalmasítás) és a munkavállaló igényeihez való alkalmazkodás • Egyenlő bánásmód alapelve • Bér, munkaidő, pihenőidő, túlóra, szabadság (az első naptól!) • Szociális létesítményekhez és képzéshez való azonos hozzáférés • Tájékoztatás a kölcsönbevevő üres állásairól • Korlátozott időtartamra, ideiglenes foglalkoztatás • Képviseleti küszöbökbe való beszámítás, tájékoztatás • Eltérés: állandó szerződés esetén, vagy kollektív szerződéssel vagy országos megállapodással • Nemzeti átvételek: 2011. december 5.-ig

29. És Magyarországon?

30. Jogfejlődés I. • Kilencvenes évek: magán munkaközvetítők végezték • 2001:Mt módosítás, új cím a munkaerő-kölcsönzésről • Kötelező regisztráció és adatszolgáltatás (ÁFSZ statisztika) • ‘Háromszög elv’: jogok és kötelezettségek • A munkaviszony különleges formája, amely felfüggeszti az Mt. rendelkezéseit a munkaviszony megszüntetése, a határozott idejű szerződés ismétlése, munkahelyi képzés, stb. vonatkozásában • Törvényes felmondási idő határozatlan idejű szerződés esetén 15 vagy 30 nap a munkaviszony hosszától függően, illetve a szerződés végéig határozott idejű munkaviszonynál • Nincsenek korlátozások (pl. ágazat, időtartam, indoklási kötelezettség), de tilos sztrájk idején • A kölcsönbevevő kötelessége informálni az üzemi tanácsot a kölcsönzöttek számáról legalább évente

31. Jogfejlődés II. • 2006: az Mt. jelentős módosítása • Célja az illegális gyakorlatok megszűntetése, az egyenlő bér elvének pontos szabályozása • Az ügynökség köteles bizonyítani a kölcsönbevevőnek a jogszerű foglalkoztatást. Ennek hiányában kölcsönbevevőnél létrejött határozatlan munkaviszonynak tekinthető. • Felügyelet szerepének megerősítése.(2003 és 2006) • Egyenlő bér 6 hónap után, azonos juttatások 1 év után határozatlan idejű szerződésnél, 2 év után határozottnál • A határozott idejű szerződés felmondásakor csak a hátralévő idő kétharmadát kell kifizetni.. • 2007: Alkalmi munkavállaló könyvvel tilos…

32. A kölcsönző és kölcsönbevevő cégek 2002 és 2007 között háromszoros növekedés mindkettőben 2009: csökkenés mindkettőben Koncentráció: Top-10: 28% (BBJ) Nemzetköziesedés, listavezető cégek: Trenkwalder, Adecco, and Manpower (BBJ)

33. A kölcsönzöttek és teljesítményük • 2002-2006: folyamatos növekedés • 2007: kis csökkenés (2.5%) a számukban, de jelentős a teljesítményben (28%), feltehetően az AMK tilalom miatt • 2009: 30-35% visszaesés, a gazdasági válság, a (GDP) csökkenésének következménye

36. Képzettség szerinti megoszlás (%) • Többség (60-70%) képzetlen, 11-25% szellemi (enyhén növekvő, 2008-ban különösen) • Alacsony iskolázottság (13% érettségi, 5% felsőfok) • 31% fiatal (25 alatt) and 13% idősebb (50 felett) • 45 - 51 % a nők aránya

37. A munkaviszony típusa nem, állománycsoport szerint (2008)

38. A ledolgozott munkanapok átlagos hossza (2008)

39. A kölcsönzési esetek ágazati megoszlása (2007 és 2009, %) • A teljesítményről nincs jó ágazati adat. • A feldolgozóipar vezet, de a válság miatt csökkenés mind a cégek és esetek számában • Külföldi összeszerelő üzemek a legnagyobb kliensek (pl. számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat) • Kereskedelem és építőipar: esetek csökkennek 2009-re

40. Amit a statisztika nem tud… • Mindent tud a kölcsönzési esetszámról, de keveset a teljesített órákról (pl. nincs ágazati megoszlás) • A kölcsönzői piac jellemzői (árbevétel, koncentráció, tőkeösszetétel) ? • Teljes munkaidős ekvivalens ? • Több kölcsönzőnél együtt eltöltött idő? • Honnan jönnek? Munkanélküliek? ( a kölcsönzés „munkaerő-piaci teljesítménye”) • Mi lesz velük? Átveszi a kölcsönbevevő? • Képzés? • Egyenlő bérek, juttatások?

41. A „Munkahelyi fogalakoztatási viszonyok -2010” felmérés a kölcsönzésről I.

43. A „Munkahelyi fogalakoztatási viszonyok -2010” felmérés a kölcsönzésről II.

44. A „Munkahelyi fogalakoztatási viszonyok -2010” felmérés a kölcsönzésről III.

45. Magyar sajátosságok? • Hosszú távú kölcsönzés, kevés ‘projektmunka’ • (elektronikai ipar, IBM esete) • Drágább, de a kimutatott létszám csökkentése is az indokok között (főleg multiknál) • Betanított munka túlsúlya, bár lassan nő a szellemiek aránya • Egyenlő bér rendelkezés gyenge, kijátszható • A kollektív szerződéses szabályozás teljes hiánya • Szakszervezetek: gyakorlatilag nincs tagságuk a kölcsönzöttek között („nem szervezhetőek”) • Kivétel: egy-két alulról szerveződő szakszervezet, sikertelen ágazati próbálkozás

46. A kölcsönzés változó szerepe a válság során A kölcsönzött munkaerő arányának változása az összes foglalkoztatott százalékában (2007-9) Válság elején: csökkenés, minden fajra sérülékeny munkaerő leépítése Válságból kilábalás: új felvétel határozott időre, vagy kölcsönzöttként, a megrendelések időtartamának megfelelően. A képzetlenek, fiatalok, elbocsátottak esélyei romlanak, a terheket Aránytalanul nagy mértékben a munkaerőpiacon kívüliek viselik

47. Szociális párbeszéd • 2005: Ágazati párbeszéd bizottságok a korlátozásért (kohászat, vendéglátóipar, vegyipar) • 2005: Sikeres lobbi szervezet (SZTMSZ) • 2008: Konzultációk az új direktíváról az OÉT-ben • „Saját jogán” nem elismert ágazat, nincs ÁPB se • Az új direktíva átvétele esetleg létrehozza ? • Európai képviseletnek nincs visszahatása • Szakszervezetek: a kölcsönbevevő munkavállalóit képviselik (munkáskonkurencia?) • Saját tagság nélkül nem megy… • Kihívás: EU direktív a átvétele. Lesz-e kollektív szerződés, országos megállapodás a derogációról?

48. A 2008-as EU direktíva átvételének módjai I.(Kártyás Gábor cikke nyomán) • Hogyan ültethető át az ideiglenességi szabály? • Az Mt.-ben általánosságban időbeli korlát vagy munkaviszony csak meghatározott időtartamra (most gyakoribb a határozatlan idejű szerződés) • Az alkalmazás okainak felsorolása (túl szigorú) • Egy kikölcsönzés időtartamának korlátozása (pl. 1 év reálisnak tűnik)

49. A 2008-as EU direktíva átvételének módjai II. • Egyenlő bér elve a gyakorlatban • Ma: jelentős kereseti hátrány, az átvétel indokolt • Alternatív megoldás: tartós kölcsönzési viszonyt meghatározni: amikor két kiközvetítés között (állásidőre) bért fizetnek - ilyenkor az egyenlő bér nem követelmény (Skandináv modell realitása Magyarországon? Tartósság garanciája?)

50. A 2008-as EU direktíva átvételének módjai III. • Egyenlő bánásmód a bérezésen túl • munkafeltételek is: a munkaidő hossza, túlmunka, szünetek, pihenőidő, éjszakai munka, szabadságok és munkaszüneti napok • a munkaidő tekintetében a kölcsönvevő kollektív szerződését a kölcsönzött munkavállalóra is alkalmazni kell, ha az rá nézve kedvezőbb • a kölcsönvevő szolgáltatásaihoz, illetve szociális létesítményeihez (különösen az étkezdéhez, a gyermekgondozási létesítményekhez és az utazási szolgáltatásokhoz) a kölcsönvevő saját munkavállalóival megegyező hozzáférést kell biztosítani