1 / 24

Talajképző folyamatok

Talajképző folyamatok. KILÚGOZÓDÁS – FELHALMOZÓDÁS ( elluviáció-illuviáció ) Értelmezés: A CaCO 3 és az ennél könnyebben oldódó sók kioldódása a talaj felső szintjéből. Minden talaj alkotó vegyület az „A” -ból a „B” -be esetleg a „C” -be való vándorlása.

yosefu
Download Presentation

Talajképző folyamatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Talajképző folyamatok

  2. KILÚGOZÓDÁS – FELHALMOZÓDÁS • (elluviáció-illuviáció) Értelmezés: • A CaCO3 és az ennél könnyebben oldódó sók kioldódása a talaj felső szintjéből. • Minden talaj alkotó vegyület az „A”-bóla „B”-be esetleg a „C”-be való vándorlása. A folyamat elsősorban a talaj vízgazdálkodásától függ. Tehát éghajlatfüggő folyamat.

  3. A mállás folyamán a bomlástermékek egy része újra egyesül és új ásványt alkotva a talajban marad, míg más részük oldhatóvá válik és kimosódik a talajszelvényből. A kilúgozás, vagyis a vízben oldódó anyagok kimosódása a talajszelvényből, tulajdonképpen a mállás velejárója. • A kilúgozás előfeltétele a lefelé áramló talajoldat, valamint az oldható anyagok jelenléte, vagy keletkezése. • A kilúgzás tehát függ: • a csapadék mennyiségétől • párolgás mértékétől • talajoldat kémhatásától • növényzet vízfelhasználásától. • A kilúgozás eredménye a felső talajszinteknek elsősorban kalciumkarbonátban és az annál jobban oldható anyagokban való elszegényedése.

  4. 1. sók kilúgozása - az oldhatóság sorrendjében – legelőször a vízben könnyen • oldódó sók: kloridok (NaCl, KCl, CaCl2, MgCl2), alkáli szulfátok és karbonátok (Na2SO4, • K2SO4, Na2CO3, K2CO3) – utána a közepesen (gipsz), végül a nehezen oldódók (kalcit) - a • CaCO3 jelen lehet az összes talajszintben vagy csak az alsóbb szintekben felhalmozódva: • 2. kolloid-anyagok kilúgozása (agyag, Fe-Al-oxidok-hidroxidok, humusz) és • felhalmozódása – nedves éghajlatra jellemző folyamat

  5. Nem kilúgozott a talaj ha az „A” horizont tartalmaz CaCO3-at • Gyengén kilúgozott ha a „B” horizont még tartalmaz CaCO3-at • Erősen kilúgozott ha a „B” horizont sem tartalmaz CaCO3-at Humusz kilúgozódása: • Szikesedés (humusz + Na komplex) • Podzolosodás (humusz + Al komplex)

  6. AGYAGOSODÁS: • Kiinduló kőzet (egyensúly megbomlása) mállás agyagásvány képződés (új egyensúlyi állapot) • Agyag: 0,02 mm –nél kisebb szemcseátmérőjű, főleg agyagásványokat tartalmazó üledék. • Agyagásványok: kaolinit, illit, montmorilonit, halloysit, glaukonit stb. Agyagosodás a talajképződés jellegzetes folyamata: az agyagos alapkőzet esetén a rajtaképződő talaj több agyagot tartalmaz mint a kiinduló kőzet. Ok: a szervetlen és abiogén mállás együttese a talajképződés során.

  7. A talajtanban a 0,002 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű talajt tekintik agyag talajnak.

  8. Agyag szerepe a talajban: • Kolloid tulajdonsága miatt a talaj tápanyag és vízgazdálkodásában fontos szerepet tölt be. • Agyag-humusz komplex képződés Előnytelen hatása: - Magas agyagtartalom esetén levegőtlen a talaj - Duzzadó agyagásványok dominanciája

  9. Agyagbemosódás v. agyagvándorlás (LESSIVAGE) Az a folyamat amikor az agyagrészecskék análkül, hogy kémiailag átalakulnának az „A” horizontbola „B” horizontba vándorolnak és ott felhalmozódnak. • Feltétele: nedves éghajlat és savanyú pH • A „B” horizont szerkezeti elemein (talajmorzsákon) agyagbevonat, agyaghártya keletkezik. • Kimutatása a texturdiffernciálódási hányados: „B”horizont agyagtartalma „A” horizont agyagtartalma 1,2 >nemjátszódott le agyagbemosódás 1,2- 1,5 gyenge agyagbemosódás 1,5<agyagbemosódásos talaj

  10. PODZOLOSODÁS: Erősen savanyú, nedves viszonyok között az egyébként stabil agyagásványok kémiailag is megváltoznak. Al-, Fe- oxidok kolloidokat képeznek. „A” „B” SiO2 helyben marad Al, v. Fe + humusz komplexképzés Fémhumátkompex : „A” „B” Szelvény: „A1” szint: szürke, sötétszürke „A2” vagy eluviális szint: világosszürke, fehér, poros szinte kizárólag kovasavpor alkotja „B1” szint vöröses barna

  11. A tűlevelű avar különösen kedvez a podzolosodásnak mert: • a tűlevelek humifikációja során igensavanyú humuszanyagok képződnek. • A humifikáció során olyan vegyületek is képződnek, amelyek az agyagásványok szétesését elősegítik • Képződése: • Boreális tűlevelű erdők alatt • Trópusokon (ha a feltalajban kevés a kolloid)

  12. GLEJESEDÉS: Talajban levegőtlen viszonyok lépnek fel: • Erősen nedves éghajlat • Magas talajvízállás • Talajszintek szélsőségesen eltérő vízvezetése Anaerob baktériumok közreműködése Vegyértékváltó fémek:FeIII ,és MnIII. IV-oxidok redukálódnak. Komplexalkotás (huminsavak, mikrobiális anyagcseretermékek) Vándorlás a talajszelvényben

  13. FeII. Kiléphet a komplexekből és más ionokkal nehezen oldódó vas vegyületeket alkothat. (FeII. III.-hidroxid /zöld/, FeCO3 /dohánybarna, sziderit/, vivianit /kék/) illetve redukált vas vegyületek. GLEJFOLTOK • Valódi glejesedés • Pszeudoglejesedés

  14. A pH-érték a hidrogén-ion koncentráció logaritmusa. Ez azt jelenti, hogy a kémhatást a talajban lévő hidrogén-ionok aránya határozza meg. Leegyszerűsítve H⁺ és OH jeleket írunk. • Ha a H⁺-ionok és az OH⁻-ionok egyensúlyban vannak, a kémhatás semleges (pH 7). • Ha a talajoldatban lévő H⁺-ionok száma megnő, a pH-érték csökken, a talaj elsavanyodik. • Ha a H⁺-ionok eltűnnek, a pH-érték nő. SAVANYODÁS – LÚGOSODÁS: pH érték vizes oldatban < 4,5 Erősen savanyú 4,5 – 5,5 Savanyú 5,5 – 6.8 Gyengén savanyú 6,8 – 7,2 Semleges 7,2 – 8,2 Gyengén lúgos 8,2 – 9 Lúgos > 9 Erősen lúgos

  15. Humifikáció során szerves savak (humin-, himatomelán-, fulvosavak) keletkeznek. A humifikáció során képződő savak összetételét, befolyásolja: • az avar minősége Egyéb savasságot befolyásoló tényezők: • a talaj mikrobiális összetétele • gyökérsavak jellege • talajképző kőzet mállása során protonleadás A talaj kémhatása fontos a talaj élőlényei, az edafonok szempontjából, mivel ezek a szervezetek a semleges illetve a gyengén savanyú kémhatású talajban a leghatékonyabbak, és a szerves anyagok átalakulása is ezeken a pH-értékeken a legjobb

  16. A pH-értéket tehát növelhetjük mész hozzáadásával. Egyes nitrogéntartalmú trágyák csökkentik a pH-értéket. Ammóniummal való trágyázás (NH4⁺), amely egy lassan ható nitrogén-tartalmú trágya. A talajban zajló átalakulási folyamatok során H⁺-ionok szabadulnak fel. A csapadék is befolyásolja a talaj kémhatását. A talajon átáramló víz kilúgozza az olyan alapvető tápelemeket, mint a kálcium és a magnézium, és savas elemekre, például alumíniumra és vasra cseréli őket. Ez az oka annak, hogy az erősen csapadékos területek talaja savanyúbb, mint a száraz vidékeké. A hidroxil ionok a savasság tompításában fontos szerepet játszanak. Ha nagymennyiségű (5-10%) CaCO3 van a talajban, a talajoldat lúgos pH-t mutat.

  17. Lúgosodást néhány más só is eredményezhet. Ezek a kémiai mállás során szabadulnak fel és többnyire a talajvíz közvetítésével halmozódnak fel a szikesedés során. Egyik legerősebb lúgosító hatása a szódának van (Na2CO3) A talaj aktuális pH-ját végső soron a talajban ható savanyodási és lúgosodási folyamatok aránya határozza meg! A nedves viszonyok kilúgozódási folyamatai a savanyodás fokozódása irányába hatnak, a száraz éghajlat viszont a lúgosodásnak kedvez.

  18. KARBONÁTOSODÁS: • Meleg, száraz éghajlat. • csapadék 125-250 mm (télvégi, tavaszi maximum) • Efemer (rövid tenyészidejű), geofita (talajban lévő módosult szervei segítségével áttelelő) szárazságtűrő egyéves növényzet Kevés szerves maradvány jut a talajba • Talajképző kőzet CaCO3 lösz, vagy löszszerű üledék.

  19. Tavasszal a mikrobiális aktivitás miatt a szervesanyaghumifikálódik. • Agyag humin komplexek nem v. csak nagyon minimális mértékben képződnek. • A humuszanyagok ásványosodása gyorsan lejátszódik. • Talaj humusztartalma nagyon alacsony (1% körüli) • A kevés csapadék miatt a CaCO3 mem oldódik ki SŐT! (párolgás miatt a felfelé áramló talajoldatokból a felszín közelében fel is halmozódik) • (pudingos homokkövek, mészkéreg) • Talajszelvény pH-ja 8,0-9,5 • Kb. 1 m mélyen gipsz kiválás • Ennél mélyebben egyéb könnyen oldható sók felhalmozódása SZEROZJOM talaj

  20. CSERNOZJOMKÉPZŐDÉS: • Mérsékelt éghajlati övezet nedves és száraz éghajlatú területeinek az átmeneti zónájában ahol az egyensúlyi talajvíz-gazdálkodási típus dominál.

  21. Évi csapadék: 350 – 500 mm. Nyár eleji csapadékmaximum. Hosszú, hideg tél. Eredeti növényzet a sztyepp. A Humuszképződésa talajképződés legmeghatározóbb folyamata!!! • Sok szerves anyag (lágyszárúak, gyökérzet 70-90 %) • Humifikáció • Mineralizáció lassú (hideg tél, száraz nyár) • Talajfauna • Lösz, lőszerű üledék, meszes homok, • Talaj pH 7 körüli

  22. Tavaszi csapadék (olvadás és eső) feloldja a CaCO3-at és a mélybe (50-100 cm) szállítja. Növényzet gyorsan fejlődik (jó a tápanyag ellátottság, optimális a pH, kedvező a nedvesség. Több vegetációaspektus követi egymást. Július közepétől a növények kezdenek elszáradni. A talaj kiszárad, jól átszellőzötté válik (aerob körülmények). Humusz vassal és agyaggal ORGANOMINERÁLIS komplexeket alkotnak. Ez a forma gátolja a humusz mikrobiális lebontását A humuszt a talajfauna elkeveri

  23. KROTOVINA MÉSZLEPEDÉK

More Related