BSc szakok első ciklusának tapasztalatai

1. BSc szakok első ciklusának tapasztalatai Pethő Attila Debreceni Egyetem Informatika szakokat oktató intézmények képviselőinek találkozójaSzeged, 2007. október 26–27.

2. Köszönet az adatokért • Eötvös Loránd Tudományegyetem • Szegedi Tudományegyetem • Pannon Egyetem • Széchenyi István Egyetem • Budapesti Műszaki Főiskola • Nyíregyházi Főiskola • Kecskeméti Főiskola • Nyugat-Magyarországi Egyetem • Eszterházy Károly Főiskola • Dr. Végső János, DE TTK-IK TO

3. Változott-e és ha igen milyen módon a szakstruktúra? • Lényegében nem változott: SzTE, BMF, KF, NyME. • ELTE: A modellező informatikus szakirány hasonlít legjobban a programozó matematikus szakhoz. • A SzIE (MI) és NyF (PTI) a szakokon lényegesen változott a tanterv. • VE és DE elindította az MI és PTI mellett a GI szakot is.

4. Gazdaságinformatikus -BSc

7. Kari jelentkezések, felvételek, 2007

8. Változott-e a felvételre jelentkezők száma és ha igen, akkor milyen irányban? • Növekedés tapasztalható: ELTE, SzTE, DE, PE, EKF • Lényegében változatlan: BMF, NyF • Csökkenés: KF • Két évig jelentősen nőtt, majd az utolsó évben kisebb mértékben csökkent: NyME

9. Felvételi jelentkezések, felvettek - Informatika képzési terület, 2001-2007.

10. Jelentkezések megoszlása képzési területenként– 2001. Képzési területi arányok - 2001

11. Jelentkezések megoszlása képzési területenként– 2007.

12. Jelentkezési és felvételi arányok, 2001- 2007

13. KATEGÓRIA: 1: Jel_Összes 2: Jel_Első hely 3: Jel_Alap-Nap 4: Jel_Állami5: Felv_Összes 6: Felv_Alap-Nap 7: Felv_Állami ÉV: 2001-2007, rendre

14. Tudják a hallgatók követni a mintatantervet? • A 2006/7-es tanév I. félévében a PTI BSc szakon 484 fő volt. Közülük 164 hallgató teljesítette az első félévben a mintatanterv szerint előírt tantárgyakat. • A 2004-ben elsőként induló BSc évfolyamon a hallgatók kb 18%-a végez most időben. A DE-n 10% végzett! • Az első év során a hallgatók kb. 70% lemaradt a kulcstantárgyakból. • Az átlagos teljesítmény 15-20 kredit/félév körül mozog.

15. A hallgatók képzési ideje az elmúlt években jelentősen megnövekedett. • A 3 éves képzés lényegében 1-1,5 évvel nőtt, amelynek okát • a kredit-rendszer bevezetésében, • a képzési időre vonatkozó liberalizációban és • nem elhanyagolható mértékű az a felkészületlenség, amellyel a hallgatók érettségi után érkeznek. • a hallgatóknem végeznek folyamatos, rendszeres tanulmányi munkát • élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy tárgy akárhányszor felvehető.

16. Van-e a tantervben szigorlat? • A DE-n volt, de a PTI tanterv átdolgozásakor töröltük. • A BMF-en két szigorlat van: Matematika szigorlat, Szoftverszigorlat. • Máshol nincs.

17. Jegyzetellátottság • A jegyzetek készítését kari pályázatokkal ösztönözzük. Egyre több tantárgyhoz van legalább elektronikus jegyzetünk. • Kb. 80 %-os a lefedés. Ezek új jegyzetek, megírásukra a Mérnök informatikus BSc-oktatás elkezdése óta igen nagy hangsúlyt helyezett az Egyetem. • A szaktárgyak esetében egy-egy tantárgyhoz többnyire sok különböző könyvből, jegyzetből, internetről adunk meg fejezeteket.

18. Inaktív hallgatok létszáma • ELTE PTI (BSc, 2005):Felvett tárgyak száma:     7918Elvégzett tárgyak száma: 4417 • ELTE PTI(BSc, 2006):Felvett tárgyak száma:     5610Elvégzett tárgyak száma: 3009 • PE: Az inaktív hallgatók aránya azért csökkent, mert a pénzügyi szabályozóink szigorodtak. • Teljesítők aránya kötelező tantárgynál: 40-45%, Szakiránytárgyaknál : 20%-25%, BMF • NyF, EKF: Nagyon ritkán fordul ilyen elő.

19. Módosítják-e a BSc tanterveket? • DE, PTI: jelentős korrekciók egy teljes ciklus tapasztalatai alapján. • SzTE: A MI BSc-ben növelni kívánjuk a műszaki jellegű órák és a laborgyakorlatok számát. • SzIE: A tanterv kötelező anyaga bevált, nem szorul módosításra.

20. Milyen előnyöket tapasztalnak a főiskolai képzési formához képest? • A hallgatók zökkenőmentesen folytathatják tanulmányaikat mester képzésben. • A gyengébb hallgatók is diplomát szerezhetnek, korábban ezek diploma nélkül kiestek az egyetemi képzésből vagy főiskolára kellett átjelentkezniük. • A képzés (nagyjából) kompatibilis az európai egyetemek képzéseivel. • A BSc képzés iránti érdeklődés nagyobb a főiskolai képzéshez képest. • Hosszabb képzési idő, amely lehetővé teszi, hogy több idő áll rendelkezésre a szakdolgozati téma gondos kiválasztására és a dolgozat elkészítésére.

21. Hátrány • A tanárképzés nehezen illeszthető be a bolognai rendszerbe. • A PM-hez képest indokolatlanul nehezebb a tananyag, s ez a minőségben nem látszik meg.

22. A végzett hallgatók milyen arányban folytatják tanulmányaikat MSc-n? • DE-n majdnem mindegyik végzős jelentkezett MSc-re. (Uez ELTE) • A végzős évfolyam nem reprezentatív minta mert a végzettek mindegyike időben fejezi be a tanulmányait, azaz jó tanulmányi eredménnyel rendelkezik. • A főiskolai szintű képzésben végzett hallgatók visszajelzései alapján a becslés az, hogy évente 15-20%-uk tanult tovább egyetemen

23. A végzett hallgatók milyen arányban folytatják tanulmányaikat tanár szakon? • Úgy tűnik kevesen, mert a PTI BSc szakon csak kevesen vették fel a tanári szakirányt. Lehet, hogy a hallgatók még nem látják az informatikatanár mesterszakot. • Jelentősen csökkent a nappali tagozatos hallgatók érdeklődése a tanári szakirány iránt. • A tanári szakirányt 80-ból 2 hallgató vette fel. • Korábban jelentős létszám folytatta műszaki tanárszakon tanulmányait (25%), most nem tudjuk még, hogy mi fog történni. • 1-2 fő akar tanár lenni.

24. Mesterképzés, 2007

25. Jelentős számú-e a szakváltoztatások átjelentkezések, párhuzamos képzésekre jelentkezők száma? • Nem számottevő az átjelentkezések száma, a karon belüli szakváltást viszont meglepően sokan kezdeményezik. • Igen, viszonylag jelentős. A Mérnök informatikus szakra itt a saját főiskolát abbahagyók részéről, valamint más felsőoktatási intézmények főiskoláiból való átjelentkezés tapasztalható. • Inkább a fordított mozgás figyelhető meg, azaz a nálunk gyengén szereplők átkérik magukat más szakokra (jellegzetesen valamilyen gazdaságtudományi szakra),

26. A BSc hozzájárult-e a hallgatók intézmények közötti mobilitásához? • Még nem érzékelhető ennek a hatása. • Mivel nincs kidolgozva az intézmények között áthallgatók finanszírozása, ezért nem látjuk reálisnak más intézményből áthallgatók fogadását. • Az intézmények közötti mobilitás az új képzési formával szerintem semennyit nem változott. Ebbe a helyzetbe az is erősen belejátszhat, hogy az egyes intézmények képzési struktúrája, képzési anyaga továbbra is erősen eltér egymástól.

27. Milyen a végzett hallgatók elhelyezkedési esélye? • Nincsenek elhelyezkedési problémái a nálunk végzett hallgatóknak. • Jónak ítéljük meg, de valószínű, hogy ez nem a BSc szakok bevezetésének köszönhető,hanem az informatika iránti általános keresletnek. • Visszajelzéseink szerint a hallgatóink sikeresen el tudnak helyezkedni szakmájukban. • A Széchenyi Egyetemen a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei lényegesen megnövekedtek, a vállalati igényeket figyelembe vevő, új képzési rendszerünknek köszönhetően.

28. A végzett hallgatóink kb. fele inkább mobil, azaz Bp-en vagy lakhelyétől messze is vállal munkát. Az ő elhelyezkedési esélyeik jók, mert a bp-i illetve észak-dunántúli piac felveszi őket. A többiek esélyei közepesnek vagy rosszabbnak mondhatók. • Könnyen el tudnak helyezkedni a programozási területen jártas hallgatók, és az általános, kevésbé specializálódott hallgatók nehezebben. • Sopron környékén még nem világos, hogy mekkorák lesznek az elhelyezkedési lehetőségek, de az eddig végzettek nagyon sikeresen találtak munkahelyet

29. Köszönöm a figyelmet!