A gyermek spirituális fejlődése

1. A gyermek spirituális fejlődése Don Ratcliff, Vangaurd University

2. 50 év múlva… • A professzorok tudományuk történetének bemutatásával kezdik a tanítást • Természetesen, mert tudományuk történetének ők is részesei! • De azért is, mert egyben saját történetüket is látniuk kell, hogy megértsék, hogy mi az amit tanulmányozniuk kell

3. A gyermek spirituális fejlődése • Hosszú a téma története – jegyzetek a Bibliában, teológusok az egyháztörténetben • Aztán a kutatások érdemi története 1892-es évben készült tanulmánnyal kezdődik • Ma pedig a modern értelemben vett spiritualitás történetének kezdete az 1980-as évek közepére tehető az Egyesült Királyságban, s 1990-re az Egyesült Államokban.

4. A gyermeki spiritualitás és vallásos fejlődés kutatásának szakaszai • 1. Korai periódus (1892-1930) • 2. Elmélyülés periódusa (1930-1960) • 3. Kognitív periódus (1960-1990) • 4. Spirituális periódus (1990- és jelen) • 5. Gyermekteológiai periódus (2000 – és jelen)

5. 1. Korai periódus (1892-1930) • A gyermekek vallási és spirituális megtapasztalásai, élményei felé fordulás és ezek rendszeres megfigyelése • Kezdetben e tanulmányozás képlékeny módszerei; ezeket leginkább „kvalitatív” módszernek nevezhetjük • Interjúk, kérdőívek, megfigyelések • Az első szisztematikus kutatás prototípusa a „The Theological Life of the California Child”

6. 1. Korai periódus (1892-1930) • Kulcs személyiség: G. Stanley Hall, a modern pszichológiai egyik megalapítója • a pedagógia kiváló művelője • Aki elsőként kapott az Egyesült Államokban Ph.D fokozatot pszichológiából • Az Amerikai Pszichológiai Társaság megalapítója és a The American Psychologist (az első amerikai pszichológiai folyóirat) kiadója

7. 1. Korai periódus (1892-1930) • 1891-ben megalapította a The Theological Seminary folyóíratot, amely a gyermeklélektan művelőit és tanárait szólította meg • A sok téma között egy vagy több • kutatási beszámoló szólt a vallásos nevelésről illetve gyülekezeti életről • Az általános témájú cikkek utaltak a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek lelki és vallásos életére

8. 1. Korai periódus (1892-1930) • Mialatt Hall rövid ideig az Union Theológiai Szemináriumon tanulmányokat folytatott,erős hívást kapott arra, hogy evangéliumi kereszténnyé legyen • Ugyanakkor erősen védelmezte az evolúció és rekapitulációs (visszatérés) elméleteket • Ugyan nem tetszett neki William James vallásról folytatott tanulmánya (Varieties of Religious Experience), mégis a vallást tanulmányozhatónak tartotta, amikor az természetes módon megjelenik a kutatásban, és szándékosan is tanulmányozta.

9. 1. Korai periódus (1892-1930) • A tizes évek vége felé és a XX század huszas éveinek elején a vallással és egyházzal foglalkozó cikkek száma emelkedni kezdett, ahogyan ezeknek a témáknak az aránya a Pedagógiai Szeminárium általános cikkeiben is növekedett • Később csökkeni kezdett az első világháború kitörését követően a 1920-as évek közepétől (eltolódott a figyelem a német mentalisztikus kutatásokról a behaviorizmus felé). Tágult a látókör.

10. 1. Korai periódus (1892-1930) • Néhány könyv született ebben a periódusban a gyermekről és vallásosságáról: • Studies of Childhood James Sully (1895) • The Child’s Religous Life Wiliam Koons (1903) • The Psychology of Religion: An Empirical Study of the Growth of Religious Consciousness Edwin Starbuck (1911) • És mások • Ezek részben lezáratlan munkák voltak, de elkezdték a leíró statisztikát is alkalmazni

11. 1. Korai periódus (1892-1930) • Az egyik fontos mű: A gyermek vallásosságaPierre Bovet (1928) • 1930-ban Hartshorne és May a Studies in Deceit (Tanulmányok a félrevezetés tárgyában) arra a következtetésre jutottak, hogy a direkt irányítás kevés hatással van a jellem fejlődésére, és nem volt tényleges különbség azoknak a gyerekeknek a magatartásában, akik Vasárnapi Iskolába jártak és azok magatartása között, akik ezt nem tették (kérdések merülnek fel a használt módszert és a konklúziót illetően)

12. 2. Az elmélyülés periódusa (1930-1960) • A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején új érdeklődés támadt a pszichológusok részéről a téma iránt, de ez általában nem terelődött a gyermekre túl nagy erővel • Ez alatt az időszak alatt a Pedagógiai Szeminárium megváltoztatta a nevét Journal of Genetic Psychology-ra és a cikkek PiagetGenetikus Episztemologiája iránti érdeklődésről tanúskodtak

13. 3. A kognitív periódus (Piaget/Elkind) • 1961 David Elkind publikálta „A gyermek vallási felekezetének képzete: „Zsidó gyermek vagyok” című munkáját a The Journal of Genetic Psychology folyóíratban • Ez folytatódott 1962-ben és 1963-ban a második résszel (A katolikus gyermek) és a III résszel (A protestans gyermek). • Később az ima felfogását tanulmá- nyozta( 1967) ismét Piaget elméletére építve

14. Elkind: Felekezet-kép • 5-től a 7 éves korig: globális felfogás, a vallási identitás az emberekhez és az Istenhez való viszonyra vonatkozik • Véletlenszerűen kapcsolódtak a nemzetiségi, vallási vagy etnikai identitás témái. • 7-től 9 éves korig: az identitás a különféle tevékenységekhez és a gyülekezethez kötődik. Különféle felekezetekhez lehet kötődni (a barátom katolikus), megértik az egyidejűleg többféle csoport tagságot.

15. Elkind kutatása • 10-12 életévek között: már nem a külső tevékenységekre és a gyülekezetre fókuszálnak, inkább a belső meggyőződésekre. A vallásos identitás nem csupán valamely egyházhoz kapcsolódást jelenti, hanem magába foglalja gondolkodás, a választás, a tantételek/meggyőződések témaköreit is.

16. Az ima felfogása (kb. 1970)

17. Elkind: az ima felfogása • 5-től a 7 éves korig: határozatlan megjegyzések, Istenhez kötve és kötött imák, az imák mágikusak – és főleg kérések, önmagukra figyelők • 7-től 9 éves korig: a külső tevékenységek hangsúlyosak (kezek dobálása). Isten behatárolt – nem válaszol valakinek az imájára. Az imádkozás biztosítja Isten felé az üzenetek továbbítását • 9től 12 éves korig: az ima személyes beszélgetés Istennel, Isten közvetlenül hallja az imádkozót • Kapcsolódni a belső hiedelmekhez, de nem annyira hangsúlyos ez mint a külső dolgok. Megköszönni Istennek, nem csupán követelések előterjesztése (az ima mágikus felfogásának megváltozása), fordulat „ legyen úgy ahogy én akarom” tól a „legyen meg a Te akaratod” felé.

18. 3. Kognitív periodus • Bár kis figyelmet kapott Elkind munkája abban az időben, mégis megnyitotta az ajtót Piaget elmélete számára a gyermekek vallásosságának a konceptualizálása számára • 1960 és 1970 közötti időszak alatt Elkind azzal lett ismertté, hogy a nevelők számára Piaget elméletét népszerűsített az Egyesült Állomokban • A7 1970-es évek vége felé Elkind a The Hurried Child (A sürgető gyermek) –re koncentrált • Később (1980-ban) a kora gyermekkori nevelésre koncentrált

19. 3. Kognitív periodus (Goldman) • 1964 – egy évvel Elkind harmadik cikkét követően – Ronald Goldman megírta a Religious Thinking From Childhood to Adolescence • Nagy könyv (és nagyon érdekes), ami nagy ellentétek viharát keltette (dühös reakciók az újságokban) • Azt javasolta, vegyük figyelembe, hogy a vallás formális útmutatásait nem lehet a korai teenager években elkezdeni • Ennek a radikális javaslatnak nagy média nyilvánossága lett és ellentétes válaszok érkeztek a nevelők és a szülők részéről

20. 3. Kognitív periodus (Piaget/Goldman) • Nem vagyok biztos hogy sok ember olvasta ezt a könyvet. Kiváló alkalmazása Piaget félig-klinikai interjú stratégiájának. • Piaget elméletére építve alapvetően odatart, hogy a gyermeki vallásos gondolkodás követi a más területen végbemenő kognitív fejlődést - a vallásos gondolkodás nem különbözik ettől • Manapság úgy mondhatjuk, a gyermek teológiát építhetjük az alapokra, de a formális teológiát fenn kell tartanunk legkorábban is a teenager korig

21. 3. Kognitív periodus (Piaget/Goldman) • Valójában érvelése arról szól, hogyha hiszel a Bibliában metafórikusan (ahogyan ő egyértelműen ezt teszi) kell tenni s nem szó szerint. Erős összefüggés van „mérsékelt felszabadító” teológiája (saját megnevezése) és e nézetek között. • Kutatása érdekes és hatással volt sok következő kutatásra, melyek a vallásos gondolkodásra irányultak és próbálták nézeteit megcáfolni

22. 3. Kognitív periodus • Következő munkája egy kicsit kiegyensúlyozottabb lett, címe: Readiness for Religion (1965). • Néhány évvel később, Goldman Ausztriába költözött és ott kezdett kutatásokat, és írt könyveket a gyermeki szexualitásról. • AZ Egyesült Államokban ez az időszak a gyerekek kognitív képességei kutatásának élénk időszaka lett – elsősorban, mert komoly állami támogatásokat kaptak

23. 3. Kognitív periodus (Piaget/Torrance) • Az USA-ban fontos munkát végzett olyan fényesség, mint E. Paul Torrance – A déli baptista, aki kifejlesztett és kipróbált egy csodálatos tanmenetet, amit az ő gyülekezetükben végigvittek (kb 1969) • Torrance világhires lett kreativitás tesztje és UGA programja miatt • 1980-ban Torrance-sal megállapodtunk hogy publikáljunk az ő tanmenetét a REP ovodásoknak szóló kézikönyvben

24. 3. Kognitív periodus( Strommen) • 1971 Merton Strommen kiadta a mérfölkvet jelentő programját, a Religious Education Associationt. Neve alatt: Kutatások a vallási fejlődés témakörében, több mint 900 oldal, és nagyon sok felfogást tartalmaz a gyermekek vallásos fejlődéséről. • Merton Strommen később Kutató Intézetet alapított e tárgyban

25. 3. Kognitív periodus (Strommen) • A szerzők közül néhányan: Martin Marty, Andre Godin, Adrew Greeley, Robert Spilka, David Moberg, Robert Havighurst és persze David Elkind • Csodálatos teljesítmény ebben az időben, noha messze van attól hogy bestseller legyen, mégis kinyomják 1980-ban.

26. 3. Kognitív periódus (Piaget/Peatling) • 1973-ban John Peatling, egy episkopális lelkész 668 oldalas disszertációt ad közre, ami pilot study a gyerekek vallási fejlődésének teszteléséről • Közel a dolgozat fele a megbízhatósággal és az adatok hitelességének a bizonyításával foglalkozott • Szerencsétlenségre, a későbbi kutatás (1980-ban) során találtak egy jobb teológiai módszert (a bibliai események szószerinti szemlélete alacsonyabb pontszámokat jelentettek)

27. 3. Kognitív periodus ( Piaget/Peatling) • Kidolgozott egy újságot, ami a jellem és a vallási fejlődés kapcsolatára fókuszált: Character Potential. • 1975ben Peating egy kiváló összefoglalását publikálta a gyermek vallási felfogásának irodalmáról, társszerzők E.Paul Torrance, felesége Pansy Torrance, és Ronald Goldman. • Peatling és Lucie Barber, kialakitották a Jellem kutató Kiadót, és kiadtak még további fontos bibliografiákat a gyermekek Istenképzetéről (51 egyszerű referencia oldalak).

28. 3. Kognitív periodus (Peatling) • Talán Peatling leginkább elhanyagolt része a munkájának a francia hatás 1981-ben , Piaget elmélete körüli megdöbbenés (Religion in a Psychological Key) • Ismerte Piaget gondolatainak jelentőségét,de 15 éven át harcolt azzal a kérdéssel, hogy „Mindezek, mit jelentenek?” Úgy érezte Goldman kutatásai csak részben válaszoltak a kérdésre. • Arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos fő témák Piaget munkásságában volt a vezérfonal, de ezek közül az egyik sincs kapcsolatban a Piaget-i állomásokkal.

29. Kulcs témák Piaget munkáiban (Peatling szerint) • Kognició/intelligencia belsővé válási esemény • A kognitív struktúra alakítja és informálja a motivációkat (energetizálódik) • Az equilibrium központi a fejlődésben • A természet/nevelés vitában az interakció a legjobb következtetés • A konstrukció egy állandó folyamat • A bölcsesség és a hiteles tudás különböző dolgok, de mindkettőre szükség van

30. 3. Kognitív periodus (Piaget/Fowler) • Amint Peatling elkezdte megosztani fenntartásait a Piageti állomásokról (ahogyan más nevelők is hasonlóan tettek) James Fowler új elképzeléssel lépett fel: a vallási nézetek vizsgálata helyett , a hit fejlődését kezdte vizsgálni. • Először történt, hogy egy kutatás az amerikaiak figyelmét erre a területre fordította

31. 3. Kognitív periodus (Fowler) • Szemléletére a hit fejlődésével kapcsolatban erőteljesen hatott rá Piaget, Kohlberg és a pszichodinamikus elmélet (1981), és nem telejsen a kognitív elmélet • Ahogyan Piaget és Kohlberg, a gondolkodási struktúrát hangsúlyozta és nem a tartalmát. • Érdekes – különösen ma – Fowler elmélete valószínűleg többet idézett mint más vallásos elmélet a fejlődéslélektan szöveggyűjteményekben.

32. 3. Kognitív periodus (Piaget/Heller) • Fowler elméletének hatása fennmaradt, eközben más kutatók keltették fel a figyelmet 1981-ben a gyermek vallási felfogásával kapcsolatban: David Heller: A gyermekek Istene címmel. • Összehasonlítva korábbi munkákkal, Heller úgy jelent meg, mint kissé leegyszerűsítő, aki nagy média figyelmet kap, olyan fórumon is mint a Psychology Today

33. 3. Kognitív periodus (Heller) • Valószínű Heller legerőteljesebb hozzájárulása a gyermekek vallásos felfogása kutatásához a különféle vallásokkal való foglalkozása lett – beleértve a hindu gyerekeket – előre beárnyékolva a későbbi gyermeki spiritualitást vizsgáló kutatásokat, melyek az összehasonlító vallástudományok terén jelentkeztek.

34. 3. Kognitív periodus (Tamminen) • Amíg néhány ilyen tanulmány megjelent az Államokban, ezek általában mellőztek majdnem minden keresztény nevelőt. • 40-től 50-es évekig az Egyesült Államokban, Európában, vagy Skandináviában a kutatók ismertek minden amerikai kutatást 1960 és 80 között. • A legelső a nem az államokbeli kutatók között Kalevi Tamminen volt, aki 20 évet töltött ilyen kutatásokkal és ismertté lett

35. A kutatások összehasonlítása Goldmann: Istenkép, Ima és gyülekezet Peatling: a Biblia felfogása

36. További összehasonlítások Elkind: Vallásos identitás (felekezetiség) és az imafelfogása Fowler: a Hit fejlődése Heller: Istenkép

37. 3.Kognitiv periódus • Általában, a kutatók azt találták, hogy a gyerekek egyre bonyolultabb vallási felfogásokat, mint amilyenekkel korábban bírtak, és hanyagolják és elutasítják azokat a nézeteket melyeket fiatalabb korukban képviseltek • Ez sok vitát váltott ki a tekintetben helyesebb-e vallásos fejlődésről beszélni melyek állomásokhoz köthetők vagy inkább folytonos fejlődésről beszéljünk (miközben a gyermek általánosságban fejlődik). • Kis figyelmet kapott a vallásos tapasztalat, kivéve azt amikor a gyerekektől ezek gyakoriságát kérdezték – gyakran pontosan nem volt definiálva hogy ez mi.

38. 3. Kognitiv periódus (Hyde) • 1990-ben a kutatások hatalmas összefoglalása jelent meg: Vallásosság gyermek és serdülőkorban Kenneth Hyde tollából, - összefoglalta a kb. 1800 kutatási beszámolót több mint 500 oldalon. Bőséges munka – mintha egy gazdag disszertációs irodalomjegyzéket olvasnánk, de összegezte a a legfontosabb kutatásokat.

39. 4. A Sprituális periódus • Ugyanabban az évben Robert Coles a Harvard Egyetemen a legtöbb kutatás és gondolkodás irányától melyek a gyermeki spiritualitással és vallásossággal foglalkoztak elfordult a Spiritual Life of the Child cimű művében

40. Coles előfutárai • A morva testvérek/Wesley/Pünkösdi mozgalom gyakorlati teológiája • A vallásos élmények kevésbé konzervativ teológusai: Friedrich Schleiermacher (1800); és Rudolf Otto (1900 közepe) • Pszichodinamikus elmélet (Freud és követői) • Maria Montesorri, Sofia Cavalletti, Jerome Berryman pedagógiája • AZ Egyesült Államok vallási nevelési mozgalma is a vallásos tapasztalatok irányába fordult az utóbbi években

41. Coles módszerei és hatása

42. Spiritualitás: Coles • Hellerhez hasonlóan, Coles összehasonlította spirituálisan a kultúrákat, vallásokat és bevezette a nem vallásos spiritualitás gondolatát is. • Nem szakasz centrikus vagy erősen strukturált szemléletét adta a spiritualitásnak. Feltáró, leíró, nehéz összefoglalni ( sok vonatkozásban nagyon hasonló anyag, mint a korai gyermeki vallási felfogások kutatásának) • A gyermekek spiritualitásának tanulmányozásával elismerést vívott ki

43. 4. A spirituális periód • Hamarosan széles választéka lett népszerű ilyen könyveknek, melyek a spiritualitásról szóltak, némelyik a gyermekekhez kapcsolódtak • Gyakran a kutatás gyenge vagy nem-létező („éppen hogy kvalitatívnek nevezhető) • A következő fő mú: David Hay és Rebecca Nye (1988) A gyermek lelkülete • Hangsúlyozzák, hogy a felnőttek és a kortársak milyen gyakran nem bátorítják a spirituális élményeket, nagyon bizonytalanok az ilyen élményekről való beszélgetésben

44. 4. Spritualitás szakasza • Uj folyóirat: International of Children’s Sprituality (sok vallás, és nem-vallásos spiritualitás) • Első nemzetközi konferencia a gyermeki spiritualitásról Chichesterben, U.K. 2000ben • Az amerikai evangelikálok csopotja megtárgyalt egy hasonló találkozót az USAban, mid az evangelikálok, mint a történelmi keresztények résvételével • Sokan e csoportból Torontoban NAPCE találkoztak és további terveket készítettek. Pénzügyi támogatási alapot hoztak létre • Az első konferencia 2003 jun – nagy sikerrel.

45. 5. Gyermek teológia szakasza • Elkezdődött 2000 elején. • Viva Network – gyakorlatilag – a csoport ami az egész világon összefogja a veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozó ügynökségeket • Sok ilyen ügynökség erősebb teológiai/biblikus alapra van szüksége a munkájához • Kb ebben az időben Marcia Bungs fő kutatási területeként elkezdett összefoglalni a legnagyobb gyermekteológusok munkáit az egyháztörténetben • Marcia Bunge kiválasztotta a specialistákat, és gyermekteológus vezetőket hogy találkozzanak Hustonban 2004 májusában egy nyitott megbeszélésre

46. 5. A gyermek teológiai mozgalom • Kulcs személyek: • Marcia Bunge (teológia történész) • Jerome Barrymen (Godly Play) • Keith White ( szociológus hogyan tanítsunk teológiát) • Sunny Tan és Rosalind Lim-Tan (Malaysiai Teológiai Seminárium) • Haddon Wilmer (Oxfort center of Mission Studies) • Dan Brewster (Compasson International) • John Collier (orvos) • John Wall, David Sims

47. 5. Gyermek teológia: merre tovább? • Még gyermekcipőben jár.. Bizonytalan a kimenetele • Növekedni fog-e vagy „villanás a sötétben”? • Pillantás a gyermekek spiritualitására? • A kulcs kérdés körül nagy viták: eredendő bűn. • Lényeges hatással lesz a gyermekteológia a helyi gyülekezetekre?

48. Az közeli jövő • A második konferencia – Gyermeki spiritualitás : Keresztény nézőpontok (2006, jun) Chicago • A gyermek teológia két plenáris ülésen mutatkozik be. • www.childspirituality.org további részletek

49. A gyermek spirtitualitás és gyermek teológiai hosszútávú jövője? • A gyermek spiritualitás témája valószínűleg két részre osztja a Keresztényeket: a történeti kereszténységre (nemcsak evangelikálok) és a többi New Age variációkra. • Eközben a gyermekteológiai folyóirat és a keresztény gyermek spiritualitás megbeszéléseket folytat.

50. A jövő? • A Christian Education Journal és a Religious Education egyre több tanulmányt publikál ebben a témakörben, ahogyan a teológia és a pszichológiai folyóiratok is • Várható, hogy semináriumok és professzionális programok alakulnak ki , valószinűáleg Master szinttel, vélhetően a gyermek missziológia programokkal közösen. • Remélhetőleg ezek a programok kutatásokra alapozodnak majd.