Erőszak a médiában

1. Erőszak a médiában

2. Magyar Filmművészek Szövetségének Gyermek és Ifjúsági Szakosztálya • MEMORANDUM • (2002) • A televízió adós a magyar népmesék, mondák, a magyar irodalom klasszikusainak megjelenítésével, az átalakuló magyar társadalom, gyerekek, fiatalok életére gyakorolt hatásainak művészi ábrázolásával. • Az állami, társadalmi, illetve szakmai szervezetek ismerjék el a gyermek televíziózás és a gyermekfilm készítés fontosságát. Lássák be annak védtelenségét és tegyenek lépéseket a támogatására. • Az ORTT 2001-es felmérésére reagáltak

3. ORTT – 2001 • M1, M2, RTL Klub, TV2, Duna TV • 31 nap • 339 gyermekműsor • A műsorok 60%-a tartalmazott erőszakot • 211-ben vandalizmus, kínzás, gyilkosság és tömegpusztítás is megjelent.

4. Az óvodás – kisiskolás gyerekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA! • I.Kulturális kifejezési forma, művészi kifejezésű. Hangsúlyozza a történet tragikus jellegét. (népmesék, mitológiai legendák, királydrámák) • II.„Vidám erőszak” – hidegvérű, gyors, látványos, de üres

5. Okozati összefüggés Tévében látott erőszak agresszív viselkedés Ennek mértéke függ: • Gyermek társadalmi helyzetétől • Intelligenciájától • Szülői példától (George Gerbner)

6. Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra? • Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben. • Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson) Az agresszió megértése csak fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!

7. Az agresszió megértése • 3-7 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik • 10-14 éves: már az erőszak motivációjára, annak rövid és hosszú távú hatásaira is emlékszik. • Óvodások: képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.

8. Miért veszélyesek a gyermekekre? • 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat • 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek • 9 éves kor előtt még nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, nem értik a cselekmények és a következmények közötti összefüggéseket. • 9-10 éves korban érik el a „tévéérettséget”, ekkor a látottakat már összevetik a valósággal. Már különbséget tudnak tenni fikció és valóság között.

9. 12 éves korukig • 244.000 erőszakos tettet • 14.000 halottat látnak • A médiaerőszak mechanizmusa nem direkt • Az erőszak hatása függ: • a néző típusától • a tévénézés körülményeitől • a látott agresszió mértékétől

10. A mediális erőszak növeli a nézői agresszivítást, ha: • Élő, valós szereplők előadásában jelenik meg, nem rajzfilmen. • Ha a valós élet eseményeit eredeti felvételen közli. (pl. Híradó) • Ha a nézők gyerekek vagy serdülők • Ha a néző maga is agresszív viselkedésű • Ha a néző zaklatott, feszült állapotban van • Ha a néző agressziórepertoárja a látottakhoz hasonló Milyen mértékben befolyásolja a nézőt a médiaerőszak? • Mennyire azonosult a néző az agresszív karakterrel • Mennyire hiszi, hogy az erőszak az elfogadott módja a cél elérésének • Mennyire hiszi, hogy a tv a valóságot ábrázolja

11. Modellkövetés • Obszervációs tanulás: „a modell puszta megfigyelése elegendő ahhoz, hogy a gyermek – akarva-akaratlanul - a cselekvéseit elsajátítsa.” Az erőszakos műsorok agresszív viselkedésmintákkal látják el a gyermekeket. A vizualitás jóval erősebben hat a gyermekre, mint a szülők szóbeli utasítása.

12. Jutalmazott agresszió • Ha a filmben az erőszak sikerre visz, és negatív következmény nélkül marad, akkor a gyermek pozitívnak ítéli ezt a viselkedésformát és az életben is alkalmazza. • Ha a jófiúk „rosszalkodnak” és a filmben nem bűnhődnek, utánzásra késztetik a gyermeket. • Ha a környezet visszaigazolja az erőszak helyességét és a film azt mutatja, hogy az áldozat a megérdemelt büntetését kapta - akkor az erőszak igazolása növeli az agresszív hatást.

13. A tévéérettség 9-10 éves korban alakul ki. - 9 éves kor alatt a gyerekek gyakran nem képesek egész történetként megérteni a filmet, nem értik az összefüggéseket. Az erőszakos cselekmények ilyenkor direkt hatnak. Csak az életkoruknak megfelelő műsorokat nézzék!

14. Az erőszak hatása műfaji típusonként eltér • Rajzfilmek: - klasszikus rajzfilmek - akció-rajzfilmek Kétfajta szemlélet: 1. Nem jelentenek veszélyt, mert a gyerek komikusnak találja a rajzfilmekben az erőszakot. 2. Veszélyesek, mert bagatelizálják és elfogadhatóvá teszik az öncélú erőszakot. Kötekedés, káröröm.

15. Rajzfilm – a humor is lehet veszélyes ha az erőszaknak nincsenek következményei „Típusos vágyképek”: gyermek – felnőtt viszony

16. Magyar alkotások helyett: olcsó, silány képi ábrázolású és erkölcsi tartalmú akció-rajzfilmek Japán - anime (lélek) Mangák – megfilmesített képregények

17. Szereplők: szörnyek, zombik, ördögszerű sárkányok, ijesztő figurák Nincs határvonal a pozitív és a negatív hősök között. Állandó tartalom: átok, mágia, támadás, kínzás, gyilkosság.

19. Akció-rajzfilmek veszélyei: • Ismételgetett klisék, szándékosan érthetetlen kifejezések • Intenzív fény-hangeffektusoktól folyamatos a gyermek izgalmi szintje • A gyermekben felgyülemlett érzelmek, pl. a halálfélelem, nem oldódik a happy end-del • Az állandósult izgalmi szint szervi panaszokhoz vezet, csökken a koncentrációképesség, szorongás alakul ki.

20. TOVÁBBI MŰFAJOK: Kalandfilmek:nem jelentenek veszélyt. Földrajzilag és időbelileg távol álló erőszakos cselekmények. Krimik: Veszélyesek.Valósnak ható történetek. A tett következményei már nem mutatkoznak meg. Akció és horror filmek:A gyerekek szempontjából leginkább káros műfaj. (Utánzás. Üldöztetéses szorongás) Öngyilkosság: provokál vagy gátol – a hatása megjósolhatatlan. Különösen veszélyes a serdülő lányokra. Fontos a műsorhely megválasztása!!!

21. MÉDIATÖRVÉNY Gyermek- és fiatalkorúak védelme 1996 évi. I. törvény 5. § (3) bekezdés Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot, csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. (5) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.

22. 2002. évi XX. törvény – Eu-konform módosítások Műsorszámok besorolása: I. Korhatár nélkül megtekinthető II. 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, nem érthet, félreérthet III. 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak, közvetett módon utalnak erőszakra, illetve szexualitásra, vagy meghatározó elemük az erőszakos módon megoldott konfliktus. IV. Alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. V. A kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmaz.

23. Kategóriás műsorokat nem kell ellátni jelzéssel és bármikor leadhatók. • V. Kategória tartalmának leadása TILOS. • A további három kategória leadásakor közölni kell azok minősítését, emellett jelzés piktogram formájában a képernyő valamely sarkában a műsor teljes időtartama alatt meg kell jeleníteni. • Sokak szerint a jelzés piktogram „diszfunkcionális”. • MEGOLDÁS – technikai szűrő, v-chip beépítése a készülékbe

24. Reklám hatások

25. A reklám és a gyermek • Az óvodások, kisiskolások a reklámipar legfontosabb célrétegei. • Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.

26. REKLÁM – kapaszkodó a gyerekeknek Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések a REKLÁM számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti. • Probléma: • - A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket • Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem. • Ez álvilágot teremt a gyermek fejében.

27. A reklám szocializáló erő! A gyerekek számára: • identitást kölcsönöz • ismereteket hordoz • kulcs a felnőtt világhoz A gyermek háromszoros fogyasztó: • Költi a zsebpénzét • Költi a szülő pénzét • Kialakul nála a márkafüggőség

28. A reklámipar célja: • Fogyasztásra ösztönzés • Manipulálással az életfilozófiánk alakítása MANIPULATÍV technikák • Az ismert ember hitelesebb. • Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek. • Szakemberek ajánlása. • A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal – a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet 5. Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert

29. Gyerekekre gyakorolt hatás: 1,5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát 2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat 5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége 6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja… 7 év – már felismerik a reklámokat. Kialakul a realitás érzékük. Kétségbe vonják a reklámok igazságtartalmát. 9 év – Tv-érettség. „Gondolkodva nézés” 11-12 év – rájönnek, hogy a reklám irreális dolgokat közvetít. Szocializációjuk részévé válik, hogy: Az élet része a hazugság.

30. A védekezés taktikái: • Másik csatornára kapcsolunk - • A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése +

31. Gyermek reklámok veszélyei: • - Hatékonyságának titka – az „egybemosási törekvés”. • Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket. • A történetek beépülnek szerepjátékaikba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket. • A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható. • A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg. • Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait. • Fejlesztések – a gyermek érdekében tett erőfeszítés • A gyermek a technikai fejlődés résztvevőjévé válik – elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit

32. Nyereményjátékok – gyermek bevonása a fogyasztási folyamatba • A termékek tulajdonságait gyakran eltúlozzák, nem életszerű helyzetben mutatják be, nem adnak tájékoztatást az áráról.

33. A gyermek, mint ügyfél

34. Az áruk beépülnek a gyermekek képzeletvilágába, vágyaik közé. • Már most tudják, ha több pénzük lenne, többet vásárolnának.

35. Reklám törvény 1996. évi I. törvény 14. § (1) bekezdés A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.

36. 2002- es módosítások • - A tv. tiltotta a dohányáru, fegyver, lőszer, robbanóanyag, kizárólag orvosi rendelvényre vehető gyógyszer, továbbá gyógyászati eljárás népszerűsítését a reklámokban. • - Az alkohol tartalmú italok reklámozása megengedett, de csak bizonyos feltételek mellett. (Szigorodtak a korlátozások) • A reklám nem mutathat kiskorút erőszakos helyzetben és nem buzdíthat erőszakra. • A televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére vagy szolgáltatások igénybe vételére. • Műsorszerkezeti követelmény: Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, mely 14 év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet.

37. PROBLÉMA: A Médiatörvény nem tartalmaz előírásokat az élelmiszer reklámokra. (müzlik, édességek, üdítők)

38. Mit tehetünk? • Nem szabad eltiltani a tv-től a gyereket! • Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat • A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés • Példával elöl járni, nem „vak” fogyasztóként vásárolni • Közösen, felelősen dönteni a vásárolt termékről. • Más elfoglaltság keresése, a gyermeki fantázia „kivirágoztatása”.

39. Fiziológiai és pszichés hatások • Kevesebb időt tölt a szabadban • Kevesebbet játszik • Kevesebbet sportol, mozog • A mozgáshiány és a tévézés közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek. • A tv és számítógép előtt töltött idő nagyobb súlygyarapodáshoz vezet, mint az egészségtelen étkezés. • Neurotikus tünetek – „tévékór” • Az óvodások alvásigénye napi 10 óra, de gyakran még az esti filmet is megnézik. Másnap feszültek, agresszívak.

40. „A média egyfajta kábítószer. Vezetékes drog. A nép ópiuma.” Veszélyek: • Gátlás, elfojtás, félelem, sematikus gondolkodásmód • Túl sok információt közöl – a gyermek ezeket nem tudja feldolgozni • Hamar elveszi a gyermekkort, a naivitást. • A rajzfilmek, klippek felfokozott tempójúak, nincs idő a kontrollra, így tudati ellenőrzés nélkül hatnak. • A média sematizál, és uniformizál. • A gyermekekben gyakran összemosódik a média által vetített világ és a saját élete. A két világ kontrolálatlanul összekeveredik.

41. A televízió pozitívumai  • Erkölcsi ismeretek, szokások, normák kialakítása • Ösztönzi a gyermekeket a sportra, az egészséges életre • A tévé hat a gyermek értelmi fejlődésére, a vizuális kultúrájára. • Javítja a koncentrációt, az emlékezetet. • Vetélkedők, kvízműsorok fejlesztik a tárgyi tudást • Anyanyelvünk megismertetése, megszerettetése

42. A televízió pozitívumai  • Több fogalmat ismernek a tévéző gyerekek és ezeket tudatosan használják. • Fejleszti a nyelvi kultúrát. • Az érzelmi nevelés fontos eszköze. • A gyermekműsorok feladata lenne, hogy megszerettesse a gyermekekkel a munkát. Pozitívan alakítsa viselkedésüket, magatartásukat, jellemüket.

43. „Elköteleztük magunkat a jövőre nézve annak a hipotézisnek, hogy jobban felvértezzük gyermekeinket, ha mindent tudnak, amit mi tudunk. Erőszakról, politikai tévedésekről, atomháborúról, szexről, kábítószerekről, betegségekről, és így tovább. De mi van akkor, ha tévedünk?” (Neil Postman)