Gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek

1. Gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek Hegedűs Judit hegedus.judit@ppk.elte.hu hegedus.judit@t-online.hu http://hegedus.name 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel: 461-4500/3852

2. Miről is szól ez a kurzus? • A gyermekvédelem alapfogalmai • A pedagógusok szerepe és felelőssége az iskola gyermekvédelmi munkájában • Gyermekek ellen elkövetett erőszak családban, közoktatási intézményben

3. Paradigmaváltás a gyermekvédelemben • Teljes korosztály • A gyermek inkább alanya, mint tárgya a gyermekvédelemnek • Korlátozni kell az állam és képviselőinek beavatkozását a család életébe • Jogállamiság • Az állam mellett megjelennek az önkormányzatok, egyházak, karitatív, civil, nonprofit szervezetek is • Új szakemberek, új segítő szakmák • Új szakkifejezések megjelenése

4. TÖRVÉNYI HÁTTÉR • 1991. évi LXIV. Törvény a gyermeki jogokról • 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • 2002. évi IX. törvény az 1997-es törvény módosítása • 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról • 15/1998. számú NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről • 1993. évi LXXIX. törvény - közoktatási törvény és módosításai • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • A mindenkori költségvetési törvény

5. Alapfogalmak Gyermek- és ifjúságvédelem SPECIÁLIS ÁLTALÁNOS MINDENKI HÁTRÁNYOS VESZÉLYEZTETETT

6. Általános gyermekvédelem • A gyermek születését megelőző gyermekvédelem • A gyermekek lelki gondozásának ellátása • A gyermeknevelés, az iskoláztatás és az otthonteremtés kedvező anyagi feltételeinek biztosítása • A gyermeki jogok biztosítása

7. Gyermeki jogok • Minden emberre érvényes jogok • Speciális szabályozást adó jogok • Kizárólag vagy főleg gyerekekre vonatkozó jogok • Politikai jogok • Gazdasági jogok • Kulturális jogok • Szociális jogok

8. Kik ők? • Hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek – DE KIK ŐK? • Ktv. 121. § 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. • Gyvtv. 5. § n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. • HHH – halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

9. Hátrányos helyzet • Rosszabb életkörülmények • Művelődési hátrányok • Szülők alacsonyabb iskolázottsága • Egészségügyi okok • Család szerkezete, működése Az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, de megfelelően működő prevenció esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók.

10. A veszélyeztetett gyermek(Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában) személyiségfejlődésétnagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás: • az énfejlődésben, • a szocializációban, • a magatartásban, • az értékorientációkban, • az igényszintben, • az aktivitás vonatkozásában.

11. Veszélyeztetett helyzet • alacsony fokú veszélyeztető magatartás • mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás • nagyon súlyos veszélyeztető magatartás • életveszélyes veszélyeztetettség

12. A veszélyeztetettség okairól /Makai Éva/ • Környezeti ok • Család – Családszerkezet • Nevelési hiányosság • Erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet • Lakásviszonyok • Családon kívüli negatív hatás • A gyermek személyiségében mutatkozó ok • Anyagi ok • Egészségügyi ok • Egyéb ok

13. A problémás család ismérvei (Rutter, 1975.) • Érzelmi kötelékek hiánya. • Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként való működésében. • Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása. • Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai. • A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása. • Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a családon belül. • Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott alkalmazása.

14. Hogyan segíthet a rendszer?

15. A gyermekvédelmi rendszer Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések Gyermekjóléti alapellátások Gyermekvédelmi szakellátások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Pénzbeli ellátások Természet- beni ellátások Területi gyermek- védelmi szak- szolgáltatás Otthont nyújtó ellátások • Védelembe vétel, • Családba fogadás • Ideiglenes hatályú • elhelyezés • Átmeneti és tartós • nevelésbe vétel, • nevelési felügyelet • Utógondozás, • Utógondozói ellátás, • örökbefogadás

16. 1.1.Pénzbeli és természetbeni ellátások • A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások: • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás • egyéb, a települési önkormányzat rendeletében biztosított ellátás A városi gyámhivatal hatáskörébe tartozó ellátások: • Gyermektartásdíj megelőlegezése • Otthonteremtési támogatás

17. Természetbeni ellátások • A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is adható ebben a formában • Tankönyvtámogatás • Tandíj, eü. szolgáltatás, egyéb ellátás kifizetésének átvállalása stb.

18. 1.2.Személyes gondoskodást nyújtó ellátások • 1.2.1Gyermekjóléti alapellátások • Önkéntes, kivéve hatósági elrendelés • Szülői felügyeleti jog fennmarad • Típusai: • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása • gyermekek átmeneti gondozása

19. 1.2.Személyes gondoskodást nyújtó ellátások-folytatás 1.2.2. Gyermekvédelmi szakellátások • Nem önkéntes!!! • A szülő felügyeleti joga szünetel vagy megszűnik • Típusai: • otthont nyújtó ellátás, • utógondozói ellátás, • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ).

20. Gyermekvédelmi szakellátás Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Otthont nyújtó ellátások Gyermekotthon Nevelőszülő Speciális gyermekotthon Hivatásos nevelőszülő Különleges gyermekotthon Lakásotthon Speciális hivatásos nevelőszülő Utógondozó otthon

21. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás • A gyermek személyiségvizsgálata, szakvélemény és elhelyezési javaslat készítése. • A gyermek egyéni elhelyezési tervének készítése. • A nevelőszülői hálózat szervezése, fenntartása és működtetése. • A gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése. • Az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója. • Családgondozás, utógondozás. • Eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti

22. 2.Gyermekvédelmi gondoskodás( hatósági intézkedések) • Védelembe vétel • Ideiglenes hatályú elhelyezés • Családba fogadás • Átmeneti nevelésbe vétel • Tartós nevelésbe vétel • Utógondozás • Utógondozói ellátás

23. Hatósági intézkedések

24. A gyermekvédelem rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat • egészségügyi szolgáltatást nyújtók • személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók • közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó • rendőrség, ügyészség, bíróság • menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, • társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok • gyermekjogi képviselő • 2006. január 1-jétől: Pártfogói felügyelői szolgálat, áldozatsegítő szolgálat, javítóintézet

25. Egészségügyi szolgáltatók • Védőnő • Háziorvos, gyermekorvos • Közoktatási intézmény orvosa

26. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók - Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat/központ • Gyermek nevelésének elősegítése: • Támogatásokról való tájékoztatás • Tanácsadás, információadás • Várandós anya segítése • Szabadidős program • Hivatalos ügyek intézése • Veszélyeztetettség megelőzése: • Jelzőrendszer működtetése, együttműködés • Tájékoztatás • Okok feltárása, megoldási javaslatok

27. 3. Veszélyeztetettség megszüntetése: • Családgondozás • Konfliktusmegoldásban segítésg • Hatósági beavatkozás kezdeményezése • Javaslatkészítés a gyermek családjából történő kiemelésre 4. Visszahelyezés elősegítése - utógondozás

28. Új feladatai • utcai és lakótelepi szociális munka, • kapcsolattartási ügyelet, • kórházi szociális munka, • készenléti szolgálat.

29. Rendőrség, bíróság, ügyészség • A gyermek mint áldozat • A gyermek mint elkövető • Prevenciós munka – a bűnmeg-előzési feladat-rendszer

30. Közoktatási intézmények - Nevelési tanácsadó • nevelési, pszichológiai tanácsadás • viselkedészavarokkal, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása

31. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős • segít; • tájékoztat; • családlátogatás; • felzárkóztatás biztosítása; • segít azoknak a családoknak, ahol anyagi okok vagy veszekedések miatt diszharmonikussá vált életvitelük; • rendszeres óralátogatások; • gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az intézmény vezetője értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot;

32. A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; • a gyermekvédelmi támogatások szükségességét jelzi; • jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények elérhetőségét; • egészségnevelési, drog- és bűnmegelőzési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; • a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével; • Gyakran ő a drogkoordinátor.

33. Gyermekvédelem a közoktatási intézményekben • A pedagógiai program része • Félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása??? (óvoda!!!): ki legyen ő? • A pedagógusok gyermekvédelmi kultúrája • Dilemmák: • Felvállaljam? • Kihez forduljak? • Mi történik, ha nem tudom megoldani a problémát?

35. Titoktartási kötelezettség? „A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.” (Közoktatási törvény, 2. számú melléklet)

36. Adatvédelem • személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. • különleges adat Mi adható ki? És mikor?

37. Lehetőségek • Kooperáció a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, civil szervezetekkel stb. • Gyermekvédelmi stratégia kidolgozása: ki miért felelős, rögzíteni pontosan a feladatokat és felelősöket. • Esetmegbeszélések: kivel, hogyan, miért, mikor?

38. Gyermekjogi képviselő • segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását; • segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban.

39. Pártfogói Hivatal • Környezettanulmány • Pártfogó felügyelői vélemény • Pártfogó felügyelet • Utógondozás