„Zöld szemüveggel a fenntartható életért” 2009.10.19.

1. „Zöld szemüveggel a fenntartható életért” 2009.10.19. A fenntarthatóságra nevelés évtizede Dr. Lakatos GyulaintézetigazgatóDebreceni Egyetem TTKAlkalmazott Ökológiai Tanszék

2. Ember és környezeteDecades of education for sustainable developmentDESD Természeti Épített E Társadalmi

3. Környezet Gazdaság emberiség jóléte Társadalom

4. Környezet alatt az élővilág (beleértve az embert) környezetét értjük. Ha környezetről beszélünk, akkor mindig valaminek - amit a környezet-alanyának (körülvettnek) nevezünk - a kölcsönhatásáról, a dialektikus egységéről van szó. A környezet legáltalánosabban, az aktuális létfeltételek összessége. az élő és az élettelen világ kölcsönhatása • természeti környezet • épített környezet • társadalmi környezet

5. Környezet, fenntartható fejlődés évtizede Civil mozgalmak (környezetvédők) Környezettudomány (1970-tól) Zöld pártok (techikaellenes) politikai rendszer deformitásai Környezetvédelem 1990-től régió 1982 Fenntartható és fenntarthatatlan társadalom 1988 Közös jövőnk fenntartható fejlődés

6. Környezet dialektikus lépték lokális regionális kontinentális globális

7. Te Ép E Tá Természeti környezet (természeti erőforrás) elemei geoszféra a víz a levegő a talaj az élővilág a táj (természetes, természetközeli ill. kultúr) használata (bonitása) megújuló – meg nem újuló nyersanyag, ásványkincs élelem rekreációs tényező

9. Te Ép E Tá Az épített környezet (az ember által létrehozott művi környezet elemeinek rendszere) A házaink, gyáraink, útjaink, mindaz amely az emberi élet minőségének és igényének színvonalához tartozónak tekinthető környezet szennyezés (gazdasági tevékenység és politikai döntés) vízszennyezés levegőszennyezés talaj erózió biodiverzitás csökkenés hulladék zajártalom mentális problémák

10. Bemenet Kimenet nyersanyagok + hulladék termőföld termelőerő géppark késztermék

11. Te Ép E Tá A társadalmi környezet (a társadalmat alkotó emberek közötti viszonyok, szokások, megfogalmazott törvények összessége) Környezetvédelem természetvédelem környezetgazdálkodás tájvédelem környezetegészségtan települési környezet védelme környezeti nevelés

13. Környezet Környezettudomány interdiszciplináris tudományközi Élettelen természet tudományai Élettudomány Társadalomtudomány multidiszciplináris információforrás transzdiszciplináris áthatás és jelenlét Környezet természeti oldal - műszaki oldal ökológiai szemlélet - ökonómia érvényesítése elmélet - gyakorlat környezettudatos ember

14. B. Commoner (1972): “The closing circle” 1. Minden kapcsolatban van mindennel. 2. Minden mozgásban van, és halad valahova. 3. A természet jobban ismeri a megoldásokat. 4. A természet készlete  svédasztal.

15. Napjainkban az ökológiai szemléletű, élőlényközpontú elvek előtérben kerültek, mivel sürgető igényként jelentkezik a társadalomban élő ember és a természeti környezete közötti harmonikus együttélés és a fenntartható fejlődés szemléletének és tudatosságának érvényesítése.

16. EURÓPA VÁLASZÚTON John Huckle, South Bank Egyetem, London, Anglia „Tisztább, egészségesebb szebb és virágzóbb lesz-e a jövő század Európája, vagy továbbra is szenvedni fogunk a levegő, a víz és a talaj romló minőségétől, az erdők és mezők ritkulásától, és a mind gyakrabban előforduló betegségektől, amelyeket a városiasodott élet és az iparosodottság okoz?”

17. U Thant (ENSZ főtitkár) • „Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. … Ha a jelenlegi irányzatokat továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen.”

18. Az 1970-es évek elején készült Meadows-féle világmodell „normál” változata (Meadows – Meadows, 1972)

19. 1972, zéró növekedés

20. Fenntartható fejlődés

21. How do you we get from where we are to where we want to be…?

22. 21. század elején „Meddig folytatódhat a népesség növekedése a Földön? Hány embert képes eltartani a gazdaság? Valóban fenntartható-e a fejlődés? Milyen hatások érhetik az élővilágot és az embert a szüntelenül növekvő termelés miatt? Valóban öngyilkos-e a civilizáció? Valóban rosszul működik-e a társadalom? És ha igen, mit változtathatunk?”

23. Fenntartható fejlődés a » program » végrehajtása Alapelvek 1992-ben alakultak ki Fenntarthatóság kiterjesztése Globális együttműködés: politikai keretek

25. A Földnek a jövő generációi számára való megőrzése és a környezettudatosabb gondolkodás megalapozása érdekében, az ember és környezetének kapcsolatával, vagy csak egyszerűen a környezetvédelemmel foglalkozó ismereteknek az általános műveltség részévé kell válniuk.

26. Gro Harlem Brundtland

27. „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” „A fenntartható fejlődés az erőforrásokat hasznosító, felhasználó és az értékteremtő folyamatok relatív egyensúlyát jelenti, amelyhez a gazdaságot dinamizáló döntések egyértelmű környezetvédelmi szemlélete szükséges.”

28. DESDA fenntarthatóság oktatásának évtizede • lehetővé teszi a hálózatépítést, kapcsolatteremtést, információ cserét a döntéshozók között; • elősegíti a ESD tanításának és tanulásának minőségi növekedését; • segíti az országokat, hogy eredményeket érjenek el az ESD-n keresztül a millenniumi célkitűzésekben; • az országoknak új lehetőségeket biztosít, hogy bekerüljön az ESD az oktatási reform törekvésekbe (UN ESD, 2004)

29. „Feladatok a XXI: Századra” dokumentum írja: „Az oktatásnak meghatározó szerepe van abban, hogy a fenntartható fejlődés alapelveit és gyakorlatát, a természeti és környezeti értékek jelentőségét, az egyének megértsék, elfogadják és alkalmazzák.” Erre tekintettel az alapoktatás minél teljesebb körűvé való tételén túlmenően a környezet és fejlődés kapcsolatrendszerére vonatkozó ismereteknek nagyobb szerepet kell kapniuk az oktatás minden szintjén, beleértve az elemi iskolai és a magasabb szintű oktatási formákat. Különös jelentősége van az ilyen ismeretek átadásának a döntéshozók képzése során.”

30. A fenntartható fejlődés fontosabb élőlény- és emberközpontú alapelvei: • az élők közösségét tisztelni és gondozni kell, • az emberi élet minőségét javítani kell, • a Föld életképességét és változatosságát meg kell őrizni, • a nem megújuló erőforrások kiaknázását a lehető legkisebbre kell szorítani, • a Föld eltartóképességén belül kell élni, • az emberi hozzáállást és gyakorlatot, ahol szükséges, meg kell változtatni, • a közösségeknek képessé kell válniuk saját környezetük gondozására, • a fejlődés és környezetvédelem összehangolására nemzeti kerettervet kell kidolgozni, • az egészséges környezet érdekében világméretű szövetséget és egyezményeket kell kötni.

31. Célmeghatározáshoz szükséges alapvetések: • Ajánlatos a nem megújuló források használatának minimálisra való csökkentése. • Szükséges a megújuló források pusztulásának, elvégzésének megelőzése. • A rendelkezésre álló források maximális hatásfokú használata. • Lassítani és stabilizálni szükséges a népesség növekedését. • Meg kell valósítani a források állapotának, a természeti környezetnek és az emberi jólét színvonalának ellenőrzését. • Csökkenteni kell a környezeti stressz folyamatokat és azok intenzitását.

32. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó oktatás stratégiai • Életen át tartó tanulás • A fenntarthatósággal foglalkozó tanulás lehetősége egész életen át létezik, az iskolai és iskolán kívüli oktatásban egyaránt. • Komplex szemléletmódok • A fenntarthatósággal foglalkozó oktatás egyedülálló témát biztosít arra, hogy a tartalmat és a problémákat a tudományok és a tananyag révén egyesítsék. • Rendszerszemléletű gondolkodás • A fenntarthatóságról szóló tanulás lehetőséget nyújt az integrált rendszerű szemléletek kifejlesztésére és gyakorlására. • Kapcsolatok • Az oktatási intézmények és a nagyobb közösségek közötti kapcsolatok erősítése kulcs a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatás elősegítéséhez. • Kulturális sokféleség • A fenntarthatóság elérése a különböző kultúrák, problémamegoldó módok és szemléletek megértésétől függ. • Megerősítés • Az életre szóló tanulás, a rendszerszemléletű gondolkodásmód, és a kulturális sokféleség hozzájárul a fenntarthatóság megvalósításához.

33. A megszerezhető tudás: A természet- és társadalomtudományok, valamint a tágabb értelemben vett humán tárgyak körében alapvető ismeretek elsajátítása szükséges, hogy érthetővé és beláthatóvá váljanak: • a fenntartható fejlődés általános elvei, • az elvek megvalósításához vezető út, • a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékek, • a megvalósítás sokrétűségének ténye.

34. Elsajátítandó készségek • Hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció; • Időben való probléma-felismerés – előrejelzés, előre gondolkodás, tervezés; • Értékekkel kapcsolatos kérdések kritikai alapú megközelítése; • A számszerű tények, mennyiségek, minőségek és értékek megkülönböztetése; • A tudatosan megszerzett ismeretek hasznosítása a gyakorlatban; • Más emberekkel való együttműködés a munka során; • Az alábbi folyamatok alkalmazása: probléma-felismerés, kutatás, cselekvés, szakértői vélemények kialakítása, fogalomalkotás, kérdéskörök összekapcsolása, értékelése, döntés;

35. Az DESD-vel szemben elvárás • mind földrajzi, mind kulturális értelemben véve releváns legyen • a helyi igényekhez, jelenségekhez és feltételekhez alkalmazkodjon • az intézményesített és nem intézményesített oktatásban, egyéb véleményformáló fórumokon is szerepet kapjon • a tanulási folyamat élethosszig tartson • a fenntarthatóság eszméjének fejlődő és változó jellegéhez alkalmazkodjon • a tartalmi, kontextuális, pedagógiai felvetésekben, valamint a globális és helyi prioritások kérdésében egyaránt állást foglaljon.

36. A fenntartható fejlődés alapja és célja Kritériumok - társadalmi fejlődés - természeti erőforrások Globális problémák – globális válaszok szervezetek szintjén világ méretű együttműködés Alapelveken túl • ma élő és jövő nemzedék • környezetvédelem a fejlődési folyamat integrált része • szegénység megszüntetése

37. Az DESD biztosítson az emberek számára olyan gyakorlati ismereteket, melyek által lehetővé válik: • a tanulás folytatása iskola után is, • egy fenntartható megélhetés elérése, • egy fenntartható életvitel megteremtése.

38. A hármas alapvonal a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziót jelenti. A társadalom a gazdaságtól függ, a gazdaság pedig a globális ökoszisztémán nyugszik, amelynek épsége és egészsége képviseli az összegezhető végeredményt. „Egy olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen igényeit, hogy a jövő generáció lehetőségeit csorbítaná.”

45. „Az oktatás alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés elősegítéséhez és az emberek készségfejlesztéséhez, hogy kezelni tudják a környezeti és modernizációs kérdéseket… Nagyon fontos, hogy olyan környezeti és erkölcsi tudatosság, értékek és attitűdök, készségek és magatartás alakuljon ki az emberekben, amely összhangban van a fenntartható fejlődéssel, segíti a döntéshozatali folyamatokban való eredményes részvételt.” (Agenda 21, 1992)

46. A fenntartható társadalom irányába vezető oktatás: kritikai szellemű építő jellegű értékorientált céltudatos holisztikus összegző jellegű decentralizált folyamatorientált rendszerszerű és összefüggésekre építő egy egész életen át tartó (Tilbury, 1995; Huckle és Sterling, 1996)

47. Az öko-iskolák programjának eredményei Az öko-iskolák programja demokratikus közreműködésen alapszik. Kiváló lehetőség a diákok számára, hogy az iskolákban gyakorolják az aktív állampolgárságot. Ebből mind az iskolának, mind a szélesebb társadalmi közegnek előnyei származnak: • A környezeti tudatosság megnövekedése. • Az iskolai környezet minőségének javulása. • A helyi közösség bevonása. • A diákság kibontakozási és részvételi lehetőségeinek növelése. • Anyagi megtakarítások. • Európai kapcsolatok kiépülése.

48. Az öko-iskolák pályázati rendszere segíti az intézményeket abban, hogy: • javítsanak az iskola környezetén, • csökkentsék a szemét- és hulladékképződést, • fogják vissza az energia- és vízhasználatot, • növeljék a környezeti tudatosságot, • vonják be a helyi közösséget, • szerezzék meg a környező vállalkozások támogatását, • tegyenek szert helyi ismeretségre, • teremtsenek kapcsolatokat más oktatási intézményekkel, más országok iskoláival.

49. Az öko-iskolák 7 pontja • Az öko-iskolai bizottság • Környezeti felmérés • Akcióterv • Figyelemmel követés és értékelés • Tantervi munka • Információnyújtás és mozgósítás • Öko-szabályzat

50. A fenntarthatatlanság felismerése – a környezeti hatások Tények: természeti erőforrások csökkenése természeti környezet elszennyezése globális léptékű környezeti hatások Fenntarthatatlanság felismerése: szociális különbségek országok között népesség robbanás régiók közötti különbségek, esély különbség globális szociális különbségek abszolút szegénység: 1 USD / nap alatt Afrika Gazdasági különbségek, GDP/fő EU 1500 USA 3000 Globális változások – globális hatások felszíni hőmérséklet átlaga 15,08CO→15,68 CO 0,6 CO/100 év