1 / 28

FÁS- ÉS LÁGYSZÁRÚ BIOMASSZÁK TÜZELHETŐSÉGI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA

Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék. Dr. Szemmelveiszné Dr. Hodvogner Katalin, egyetemi docens Dr. Palotás Árpád Bence, intézetigazgató, egyetemi docens.

donnel
Download Presentation

FÁS- ÉS LÁGYSZÁRÚ BIOMASSZÁK TÜZELHETŐSÉGI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék Dr. Szemmelveiszné Dr. Hodvogner Katalin, egyetemi docens Dr. Palotás Árpád Bence, intézetigazgató, egyetemi docens FÁS- ÉS LÁGYSZÁRÚ BIOMASSZÁK TÜZELHETŐSÉGI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  2. A biomasszában rejlő lehetőségek • A biomassza, mint energiaforrás • a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek • biotechnológiai iparágak termékei, hulladékai, melléktermékei. • A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján • elsődleges: mező és erdőgazdasági hulladékok, melléktermékek; • másodlagos: állattenyésztés melléktermékei, hulladékai; • harmadlagos: a biológiai anyagokat felhasználó iparágak hulladékai • A biomassza, mint tüzelőanyag • előkészítés nélkül: fűrészpor, maghéj • gyengén előkészített: apríték • előkészítés után: pellet, brikett A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  3. Sokféleség, tárolás, salakosodás A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  4. Kutatási területek I. • Tüzeléstechnikai jellemzők meghatározása • Nedvességtartalom • Hamutartalom • Illótartalom • Elemi összetétel (C, H, N, S) • Égéshő, fűtőérték • Nedvességtartalom szerepének vizsgálata • A nedvességtartalom hatása a biomasszák száradási, illó-eltávozási és oxidációs folyamataira • Módszer: termonalitikai (derivatográfos) vizsgálatok A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  5. Kutatási területek II. • Vegyes-tüzelés problematikája • Milyen hatása van a szénhez kevert biomasszának a tüzeléstechnikai jellemzőkre, és hőtani folyamatokra? • Módszer: a keverék tüzeléstechnikai jellemzőinek meghatározása • Szilárd égéstermékek okozta gondok • Milyen kapcsolat van a tűzterek salakosodását és a hőcserélő felületek korrózióját okozó hamu összetevők, és a hamu lágyulási jellemzői között? • Módszer: a hamu elemi és ásványi összetételének és szintereződési tulajdonságainak meghatározása. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  6. A nedvességtartalom hatása A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  7. Fenyőfa minták összetétele A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  8. Légszáraz és élőnedves fenyőfa apríték összetétele A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  9. Illó-, és fix-karbon tartalom a nedvesség tartalom függvényében A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  10. A vegyes tüzelés vizsgálata ENERGIAFŰ BARNASZÉN KEVERÉK A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  11. Tüzelőanyagok összetétele A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  12. Exoterm folyamatok véghőmérséklete A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  13. Salakosodási és korróziós problémák Az égetőkamra boltozata Az adagoló nyílás és levegő fúvókák A salak deformálta boltozat Olvadékkal eltömött levegő fúvóka A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  14. Hamu vizsgálatok • Vizsgálatok: • Kémiai és szerkezeti összetétel meghatározása • kémiai összetétel scanningelektronmikroszkópos-mikroszondás vizsgálata • szerkezeti összetétel röntgen diffrakciós vizsgálata • Szintereződési, lágyulási jellemzők vizsgálata • Bunte-Baum - féle lágyulás vizsgálat • Hevítő mikroszkóp alkalmazása • Vizsgált biomasszák: • Fenyőfa, energiafű, maghéj, keverék A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  15. Kémiai összetétel vizsgálat A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  16. Biomassza hamuk kémiai összetétele, % (m/m) A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  17. Hamuk diffraktogramja Fe2O3 Fe2O3 Beütésszám Ca2Cl2SiO4 SiO2 barnaszén SiO2 Ca2SiO3Cl2 CaCO3 KCl fenyő SiO2 KCl KCl energiafű Diffrakciós szög, 2q A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  18. A hamuk kristályos fázisai A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  19. Lágyulási jellemzők vizsgálata A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  20. Fenyőhamu lágyulási diagramja A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  21. Hamuk lágyulási hőmérsékletei A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  22. Lágyulási hőmérséklet - alkáli tartalom A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  23. Eredmények, következtetések • Illótartalom meghatározás • A szilárd tüzelőanyagok illótartalmának mérésére vonatkozó szabványos eljárásokat felülvizsgálva megállapítottuk, hogy azok nem minden esetben alkalmasak a biomasszák tulajdonságainak meghatározására. • Komplex vizsgálati módszert dolgoztunk ki, amely alkalmas a széles intervallumban változó tulajdonságú biomasszák értékelésére. Az eljárással meghatároztuk fás és lágyszárú biomasszák illótartalmának mérésére alkalmas hőmérsékletet. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  24. Eredmények, következtetések II. • Termogravimetria • Derivatográfos mérési sorozattal vizsgáljuk, hogy a nedves-ségtartalom hogyan befolyásolja a biomasszák a száradási, illó-eltávozási, begyulladási és oxidációs folyamatait. • A mérések alapján megalkotott egyenletekkel számítható a nedvességtartalom függvényében a fenyőfában lévő illóknak (V) és fix-karbonnak (FC) a részaránya: • % m/m • % m/m ahol: V0 , FC0 – a fenyőfa W = 0 % m/m állapotára vonatkozó illó és fix-C tartalma. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  25. Eredmények, következtetések III. • Hőmérséklet tartomány • A félnedves-élőnedves (W ≥ 45 % m/m) fenyőfának a légszárazhoz (W ≤ 15 % m/m) képest kisebb illó és fix-C tartalma szűk hőmérséklet tartományban (Tvol=200-400 °C) oxidálódik. Különösen érzékelhető ez a fix-C esetében (Tfix-C=400-620 °C), amelynek égése 620°C-on befejeződik. • Az illók égési sebessége nagyobb, mint a később, nagyobb hőmérsékleten begyulladó fix-karboné. • Az energiafű-szén 20-80 %-os hőarányú tüzelőanyag keverék derivatográfos vizsgálatának eredményei alapján, hogy a keverék égési folyamatai – a tisztán széntüzeléshez képest – mintegy 400 °C-kal kisebb hőmérsékleten (~1000 °C) fejeződnek be. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  26. Eredmények, következtetések IV. • Szilárd égési maradék • A fenyőfa égési maradékának a szállóporba kerülő részében a kálium több mint hatszorosára, a klór pedig több mint kétszeresére feldúsul a tűztérben maradó hamuhoz képest. • Az energiafű hamujában a kálium KCl alakjában van jelen. • Lágyulási hőmérsékletek • A vizsgált tüzelőanyagok hamuja lágyulásának kezdetéhez (Tkezd) tartozó hőmérsékletek: • fenyőfa Tkezd = 1182 °C • energiafű-barnaszén 20-80 % hőarányTkezd = 1045 °C • energiafű Tkezd = 580 °C • napraforgó maghéj Tkezd= 532 °C A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  27. Eredmények, következetések V. • Lágyulási hőmérsékletek • A biomasszák és a keverék tüzelőanyagok hamujának lágyulási hőmérséklete 200-800 °C-kalkisebb, mint a barnaszeneké (Tkezd,szén= 1200-1400 °C). • A 20 % m/m-nál nagyobb kálium tartalmú hamuk 600 °C-nál kisebb hőmérsékleten kezdenek lágyul-ni. A napraforgó maghéj (K = 44,09 % m/m) erőműi eltüzelése még vegyes tüzelésben sem javasolható, a hőcserélő felületekre rakódó tapadványokmiatt A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

  28. Köszönöm figyelmüket! A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24.

More Related