Spanyolorsz g turizmus-f ldrajza

1. Spanyolorsz�g turizmus-f�ldrajza Dr. Mezo Ferenc Egyetemi docens Igazgat�helyettes

2. Az orsz�g neve: Spanyol kir�lys�g Ter�lete: 504 782 km2 N�pess�ge29: 42 600 000 f N�psurus�ge: 84 f/ km2 Egy fore jut� GDP30: 19 600 euro Fov�ros: Madrid Hivatalos nyelv: spanyol Nemzeti p�nze: euro (peseta volt) �llamform�ja: parlament�ris monarchia Nagyobb v�rosok: Madrid, Barcelona, Valencia, Sevilla Fekv�se: D�lnyugat-Eur�pa Kiterjed�se: �szak-d�li ir�nyban 860 km, kelet-nyugati ir�nyban 1000 km Legmagasabb pontja: Mulhac�n 3 478 m (a sz�razf�ld�n), Pico de Teide 3 718 m (a Kan�ri-szigeteken) Leghosszabb foly�i: Ebro, Tajo, Duero, Guadalquivir �ghajlata: �ce�ni, kontinent�lis, mediterr�n EU-tags�g kezdete: 1986 Elozo oldal bikaviadal, Goya, madridi v�dok kiv�gz�se H�d a Tejon (Alicante) Ezen az oldalon Baszk t�jk�p �s Dali

4. Spanyolorsz�g nyelvei, nyelvj�r�sai Goya Saturnus felfalja gyermek�t

5. Spanyolorsz�g auton�m ter�letei �s tartom�nyai

6. Spanyolorsz�g Eur�pa d�lnyugati r�sz�n, az Ib�riai-f�lszigeten fekszik, mely �szakon Franciaorsz�ggal �s Andorr�val hat�ros, term�szetes hat�r�t a Pireneusok hegys�ge adja, nyugaton Portug�li�val �s az Atlanti-�ce�nnal �rintkezik, d�len Gibralt�rral, d�len �s keleten a F�ldk�zi-tenger veszi k�r�l. Az orsz�g a f�lsziget �thatod�t foglalja el (a marad�k r�szen Portug�lia tal�lhat�). Spanyolorsz�ghoz tartozik a F�ldk�zi-tengerben fekvo Bale�r- �s a lakatlan Columbrete-szigetek, az Albor�n-sziget, a Marokk� partjai elott fekvo Alhucemasszirtek, Chatarina-szigetek, V�lez de la Gomera-szirt, a Marokk� �llamter�let�be �keld �s m�r az Afrikai f�ldr�szen elhelyezked Ceuta �s Melilla v�rosok valamint Afrika �szaknyugati partjai elott az Atlanti-�ce�nban fekvo Kan�ri-szigetek. A spanyol sz�razf�ld: a k�zponti fenns�kb�l (Mezeta), az azt k�r�l�lel hegyekbol, a k�lso peremvid�k hegyeibol, medenc�kbol �s tengerparti r�szbol �ll. Az orsz�g k�zponti r�sz�t ad� Mezeta fenns�kj�t harmadidoszaki �led�k alkotja. A Mezeta (�asztal�) 700-800 m k�z�tti �tlagos magass�g� felf�ld k�t r�szre oszthat�. A d�lnyugat-�szakkeleti ir�nyban Plasenci�t�l Zarag�z�ig h�z�d� 1200-2400 m�ter magass�g� Kaszt�liai-v�laszt�hegys�g (Cordillera Central) legmagasabb pontja Pico Penara (2 430 m) vonulat�t�l �szakra az �szak-Mezeta 800 m-es magass�g� ter�lete Portug�li�ba is �tny�lik, a v�laszt�hegys�gtol d�lre l�vo alacsonyabb ter�let, a D�l-Mezeta nagyr�szt oskori �s �kori krist�lyos pal�kb�l �s gr�nitokb�l �p�lt fel. A karbon korban felgyurod�tt hegys�gek lepusztultak �s egyenetlen felsz�n, letarolt t�nkk� alakultak. A helyenk�nt k�z�pkori �s harmadidoszaki �led�kkel is takart t�nkfelsz�n a harmadidoszak v�g�n �sszet�redezett, majd r�g�kre darabol�dott r�szei a peremvid�keken kiemelkedtek. Goya k�p)

7. K�vetkezo t�ja a szeg�ly- �s peremhegys�gek, melyekhez tartozik az �szakon tal�lhat� Kant�briai-hegys�g, a keleten h�z�d� Ib�riai-hegys�g �s a d�len l�vo Sierra Mor�na. A harmadik t�jegys�g a k�lso peremvid�k. Ide sorolhat� a Gal�ciai-hegyvid�k, az Aszt�riai-hegys�g, a Pireneusok 2500-3000 m-es hegycs�csai (legmagasabb pontja a Pic �d Aneto), a variszkuszi eredet krist�lyos Katal�niai- hegys�g. Az orsz�g d�li r�sz�n h�z�d� ( az Atlasz hegys�g folytat�s�nak is tekinthet) Andal�ziai-l�nchegys�gnek is nevezett Betikai-Kordiller�k. A Sierra Nevada hegys�g�ben van az orsz�g kontinensen l�vo legmagasabb pontja, a Mulhac�n, 3 481 m. (A legmagasabb pontja egy�bk�nt a Pico de Teide, 3 718 m. A Kan�ri-szigetekhez tartoz� Tenerif�n tal�ljuk.) A k�lso peremvid�khez tartoz� s�llyed�sek: az Ebro-medence, a Tajo- �s a Guadalquivir-medence. A harmadik t�jegys�ghez meg kell eml�teni a tengerpartokat �vez parti s�ks�got, mely a f�lsziget legfiatalabb k�pzodm�nyei �s egyben a tengerparti f�rdohelyeivel a turist�k kedvelt c�lpontjai. Az orsz�g ter�let�nek 67 %-a az Atlanti-�ce�n, 33 %-a a F�ldk�zi-tenger v�zgyujtoj�hez tartozik. A nagyobb foly�k k�z�l csak az Ebro �mlik a F�ldk�zi-tengerbe. A Duero, a Guadiana �s a Guadalquivir az Atlanti-�ce�nba torkollik. Term�szetes t� csak elv�tve akad, de ann�l t�bb a foly�k felduzzaszt�s�val kialak�tott mesters�ges t� vagy v�zt�roz� rendszer. Az orsz�g nagy r�sze a mediterr�n �ghajlati ter�lethez tartozik, amelyet a sz�raz, meleg ny�r �s a csapad�kos, enyhe t�l jellemez. A Mezet�t �s az Ebro-medenc�t a kontinent�lis �ghajlat uralja; t�len hideg szelekkel - 15 �C sem ritkas�g -, ny�ron pedig 35-40 �C-os hos�ggel, kev�s csapad�kkal (400 mm). A Lisszabon-Madrid-Zarag�za-Barcel�na vonalt�l d�lre mediterr�n �ghajlat uralkodik. A d�li r�szeken fagy csak a magasabban fekv ter�leteken fordul el. Az alacsonyabb medenc�kben van Eur�pa legnagyobb ny�ri (Sevilla pl. augusztus 29,4 �C-os), a part menti s�ks�gon pedig a legnagyobb t�li (M�laga pl. december 12,6 �C-os) havi k�z�phom�rs�klete. Az orsz�g �lland�an nedves, �ce�ni �ghajlati ter�lete a f�lsziget keskeny �szaki s�vj�ra korl�toz�dik. Az �lland�an nedves �szaki ter�letek erdeit a t�lgy �s b�kk fajok alkotj�k, valamint a melegkedvelo szubmediterr�n szel�dgesztenye. A sz�raz nyar� ter�leteken a magyalt�lgy, parat�lgy a domin�ns. Az 1200 m-es magass�gon fel�l a t�bb csapad�kot kedvel b�kk, a fekete- �s erdei fenyo z�n�ja k�vetkezik. A d�li La Mancha ter�let�n a sz�razs�got turo gy�rf�vu puszt�k adj�k a term�szetes n�v�nytakar�t.

8. 711-756-ig a m�rok h�d�t�sa k�vetkezett, a katolikusok csak az �szaki r�szen maradtak meg. A k�so k�z�pkorban kereszt�ny birodalmak j�ttek l�tre a rekonkviszta mozgalmak eredm�nyek�nt: Portug�lia, Kaszt�lia, Navarra. Kaszt�liai Izabella �s Ferdin�nd h�zass�ga megteremtette a spanyol egys�g alapj�t, a spanyol kir�lys�got. 1492-ben Kolumbusz felfedezte Amerik�t, amely meggyors�totta Spanyolorsz�g vil�ghatalomm� v�l�s�t. (Az orsz�ghoz tartozott a F�l�p-szigetek, N�polyi Kir�lys�g, Szic�lia, Szard�nia, Mil�n�, a Burgundi orgr�fs�g, Hollandia, Belgium.) Cortez h�d�t�sa ut�n 1519-ben a spanyolok� lett Mexik�, majd az inka birodalom is Pisarr� h�d�t�saival. A n�metalf�ldi felkel�sek, a Nagy Armada megsemmis�l�se elore jelezte a spanyol nagyhatalom hanyatl�s�t. II. K�roly az utols� Habsburg uralkod� hal�la ut�n megkezdod�tt a spanyol �r�k�s�d�si h�bor�, melybol V. F�l�p ker�lt ki gyoztesen �s elfoglalta a tr�nt. Az Utrechti b�ke (1713) minden eur�pai �s t�bbi tengerent�li spanyol birtok lev�l�s�t jelentette, �s egy sokoldal� f�gg�st Franciaorsz�gt�l. Spanyolorsz�g a nap�leoni Franciaorsz�g sz�vets�gesek�nt 1805-ben Trafalg�rn�l az angolokkal v�vott tengeri csat�ban elvesz�tette tengeri flott�j�t. 3 �vvel k�sobb Nap�leon lemond�sra k�nyszer�tette VII. Ferdin�ndot, �s saj�t �ccs�t, J�zsefet �ltette a spanyol tr�nra. Nap�leon buk�sa ut�n VII. Ferndin�nd visszaker�lt a tr�nra. 1873-ban kiki�ltott�k az elso Spanyol K�zt�rsas�got. Elosz�r Rivera (1923), majd Franco (1936) t�bornok diktat�r�ja k�vetkezett. 1947-ben n�pszavaz�s fogadta el a monarchia �jb�li bevezet�s�t, de csak Franco hal�la ut�n, 1975-ben fogadta el I. J�nos K�roly kir�ly, XIII. Alfonz unok�ja a spanyol tr�nt. 1982-ben Spanyolorsz�g bel�pett a NATO-ba, 1986-ban a K�z�s Piacba. Lent Escorial, Gibralt�r

9. Az l998-as adatok alapj�n Spanyolorsz�got 47 749 000 f l�togatta meg. 2002-re m�r 51 748 000 turista�rkez�st regisztr�ltak31. Ezzel a turista�rkez�sek tekintet�ben Eur�p�ban Franciaorsz�g ut�n a m�sodik helyen �ll, vil�gviszonylatban a harmadik helyet mondhatja mag��nak. A legt�bben franci�k, portug�lok, n�metek, angolok, hollandok, belg�k �rkeztek, de a magyaroknak is az egyik legfrekvent�ltabb turisztikai c�l�llom�sok egyike. �A turist�k eldor�d�ja� Az Ib�riai-f�lszigeten fekvo orsz�g egyike Eur�pa legl�togatottabb ter�leteinek. Ny�ron a napim�d�k lepik el csod�latos tengerpartjait, tavasszal �s osszel k�lf�ldiek t�mege keresi fel m�lt�n vil�gh�r l�tnival�it: a Pireneusi hegyvid�k festi Nemzeti Parkjait, a kietlen Mezeta fenns�kj�t, a derus Andal�zi�t, festi kisv�rosait, mueml�kekben bovelkedo v�rosait. Turisztikai vonzerej�t eros�tik a spanyol folkl�rmusorok, pergos zen�ik, bikaviadalaik, �des boraik (Sangr�ja) �s a m�lt�n vil�gh�res gasztron�miai csod�ik. Spanyolorsz�got �tszel hegyvonulatok hegygerincein futottak r�gen a kir�lys�gok hat�rai. Az orsz�g egyes�t�se ut�n a kir�lys�gok hat�rai k�z�tt j�ttek l�tre az �n. t�rt�nelmi tartom�nyok. Ez magyar�zza, hogy Spanyolorsz�g t�jegys�gei egyben a t�rt�nelmi tartom�nyokat is jelentik. Lent Flamenco �s a Pireneusok

10. Madrid, a fov�ros Spanyolorsz�g k�zigazgat�si, politikai, k�zleked�si �s nem utols�sorban kultur�lis k�zpontja. II. F�l�p akarat�b�l az orsz�g m�rtani k�z�ppontj�ban 665 m-es tengerszint feletti magass�gon, a Mazeta t�j�n tal�lhat�. A v�ros centrum�t a Nap-kapu f�l�tti t�r jelenti (Puerta del Sol). T�z utca fut itt �ssze, �s itt �ll a 0 km-t jelzo t�bla, a t�r keleti fel�ben l�that� a fov�ros jelk�pe, az eszeget mack� szobra. (A nev�t ad� kapu ma m�r nem l�tezik, az elbesz�l�sek alapj�n a XIII. sz�zadban l�tezett, kelet fel� tekintett, �ve alatt a felkel Nap l�tszott). A Plaza Mayor, egykori fot�r egys�ges, z�rt �udvara� m�r a k�z�pkorban az �nnepi j�t�kok, lovagi torn�k, bikaviadalok, �s eretnek�get�sek sz�nter�t jelentette. A Kir�lyi palota a spanyol uralkod�i rezidencia az orsz�g legnagyobb barokk palot�ja, s Madrid egyik f turista c�lpontja. (II. F�l�p nem kedvelte t�ls�gosan ezt a palot�t, b�r rendbe hozatta, de �let�t az Escorialban �lte le.) A kir�lyi palot�ban megtekinthet az �j M�zeum, Kir�lyi Fegyvert�r, Kir�lyi Gy�gyszert�r, Kir�lyi K�nyvt�r, a Zeneterem �ragyujtem�nye, az Oszlopok Term�nek fresk�i, stukk�i, goblenjei, barokk �s klasszicista, rokok� szobrai, berendez�sei. A Kir�lyi Palota alatt tal�lhat� kast�lykert mai form�j�t II. F�l�p alak�totta. A Kocsim�zeum a kir�lyi fogatokat mutatja be. Eml�t�sre m�lt� a Szent Izidor Sz�kesegyh�z jezsuita barokk temploma, mely Madrid ideiglenes fotemploma. A Kir�lyi Opera 1966 �ta m�r csak hangversenyteremk�nt funkcion�l. Kir�lyi palota �s az el Prado (Sz�pmuv�szeti M�zeum)

11. Sz�mos templom (Szent M�rk, Montserrat, M�ria temploma, Szent J�zsef), palota (Long�ria-, Liria-, Tozsde palota), m�zeum (Haj�z�si-, Sz�nh�zt�rt�neti-, Hadt�rt�neti-, Nemzeti-, R�g�szeti m�zeum) tal�lhat� a fov�rosban. Eml�t�sre m�lt� a Kolumbusz-eml�kmu, a �hetvenes� �vek avantgard kult�rcsod�it bemutat� Felfedez�sek kertje, �s a spanyol fest�szet kincsest�ra; a Prado M�zeum. Toled� a Tajo �lel�s�ben, egy szikla kisz�gell�s�ben fekszik, a foly� 3 oldalr�l folyja k�r�l. Nevezetess�gei k�z�l eml�t�sre m�lt� a Katedr�lis (a burgesi katedr�lis ut�n az orsz�g m�sodik legjelentosebb g�tikus temploma). Itt l�that� El Greco festett olajk�pe, az Expolio. Alcaz�r, a helyre�ll�tott r�gi citadella a v�ros legmagasabb pontj�n �p�lt. Ma M�zeumk�nt muk�dik, benne a polg�rh�bor�ra eml�keztet t�rgyak l�that�k.

12. Katal�nia vid�ke v�ltozatos, itt tal�ljuk a F�ldk�zi-tenger partj�n a Costa Brava �s a Costa Dorada remek f�rdohelyeit, a Pireneusok �s a Katal�niai-hegys�g term�szeti kincseit. Turisztikailag fontos ter�lete az orsz�gnak, a legt�bb magyar turista is itt l�p spanyol f�ldre, a katal�n parton f�rdik elosz�r, �s Barcelona nevezetess�geivel ismerkedik meg elosz�r. Barcelona, a Katal�n fov�ros Madrid mindenkori vet�lyt�rsa. S�kvid�ken ter�l el a v�ros, csak egyetlen kiemelked�s van: a v�ros �Gell�rt-hegye�, a Montju�ch (213 m). Az �v�ros a kik�t k�zel�ben helyezkedik el, a sz�razf�ld felli hat�r�t a sz�les k�z�trendszer Rambla hat�rolja. A kik�tn�l tal�lhat� a Kolumbusz-eml�kmu, mely hatalmas �nt�ttvas oszlopon magasodik. Itt tekinthet meg a Santa Maria, Kolumbusz vez�rhaj�j�nak hu m�sa. A Tenger�szti M�zeumban minden megtal�lhat�, aminek k�ze van a haj�z�shoz, haj�gy�rt�shoz. A Rambl�k plat�nsorral szeg�lyezett, kedvelt bev�s�rl� �s s�t�l�utc�i a fov�rosnak. Itt tal�lhat� a Panoptikum viaszfigur�kkal. A G�ell-palota Antoni Gaud� h�res katal�n �p�t�sz alkot�sa.

13. A v�ros g�tikus negyede a Katedr�lis k�r�l ter�l el, sz�mos �p�t�szeti csod�val. A Citadellaparkot, melyet 1870-1888-ban leromboltak (a zsarnoks�g jelk�pe volt), az 1888-as vil�gki�ll�t�ssal nyitott�k meg. Itt tal�lhatjuk a katal�n fest�szetet, szobr�szatot bemutat� Modern Muv�szetek M�zeum�t, az �llatkertet, a F�ldtani M�zeum neoklasszicista st�lus�- �s az �llattani M�zeum neog�tikus �p�let�t. A Diadal�v volt az 1888-as vil�gki�ll�t�s fobej�rata. A spanyol - m�r elemeket is felvonultat�, klasszikusnak hat� diadal�v k�r�l a szecesszi�s utcai l�mp�k is l�tv�nyosak. Az Olimpiai stadion a Barcelonai Olimpia eml�k�t rzi. A Szent Csal�d templom (Sagrada Fam�lia) az �jkatal�n modernizmus, vagyis a neog�tikus szecesszi� vitathatatlan �s l�tv�nyos alkot�sa. Az 1882-ben Villar �ltal megkezdett �p�tkez�st 1891-ben vette �t Gaud�, aki �tterveztette a templomot. (Gaud� hal�la �ta befejezetlen �llapotban van.) A monument�lis �p�let Barcelona jelk�p�v� v�lt, torny�b�l festi kil�t�s ny�lik k�rbe a v�rosra. Eml�t�sre m�lt� a Barcel�na k�zel�ben l�vo Montserrati homokko-hegys�g, melynek nem csak term�szeti sz�ps�gei, de kolostora is felh�vja a turist�k figyelm�t. Lent balra Valencia a tudom�ny �s a muv�szet v�rosa, �s a selyemb�rze

14. A katal�niai Tarrag�na a r�mai cs�sz�rok sz�khelye volt t�bb �zben. A r�mai kor eml�kei k�z�l h�resek: A R�mai Anfite�trum, a R�mai aqnadukt, a r�mai v�rosfal is kedvelt c�lpontja a turist�knak. Andal�zia Spanyolorsz�g legd�lebbi, turisztikailag legismertebb t�jegys�ge, melyet t�bb� kev�sb� a klasszikus Spanyolorsz�ggal azonos�tanak. A m�r �r�ks�g�vel, h�f�dte cs�csaival, tengerparti f�rdohelyeivel, kiv�l� boraival, folkl�r programjaival �s a C�rdoba-Sevilla- Granada �aranyh�romsz�g� kult�rkincseivel a vil�gturizmus egyik k�zpontja lett. Sevilla, Andal�zia fov�rosa. A v�ros d�lvid�ki �lete, az utc�k ny�zsgo �lete olyan zeneszerzoket ihletett, mint Mozart (Don Huan, Figaro h�zass�ga), Rossini (Sevillai borb�ly), Bizet (Carmen). A v�ros legnagyszerubb remekmuve a Katedr�lis (balra lent), mely a vil�g egyik leggazdagabban d�sz�tett �s legnagyobb d�mja, melyet Spanyolorsz�g legszebb templomak�nt tartanak sz�mon. Alcaz�r, az egykori kir�lyi palota sz�kok�ttal d�sz�tett belso kertje (patio), a Tozsde �s a V�rosh�za renesz�nsz �p�lete, a Torre del Oro m�r v�rtorony is a nevezetess�geit jelentik. Sevilla N�prajzi M�zeum (jobbra lent)

15. Spanyolorsz�gt�l elv�laszthatatlan a katolikus vall�s �s a kegyhelyek Santiago de Compostella Szt Jakab s�rja (balra fent), jobbra Xav�ri Szt. Ferenc sz�lov�rosa Javier, Salamanca h�res katedr�lisa (jobbar lent). Balra lent, Navarra t�ja pedig e n�lk�l is var�zslatos, Pampalona �s a Navarrai M�zeum

16. C�rdoba p�sp�ki sz�khely. A v�ros legnagyobb nevezetess�ge az egykori mecset (balra lent), a mostani katedr�lis, mely 179 m hossz�, 128 m sz�les. Ez a vil�g egyik legnagyobb mecsetje, �s ez a legjelentosebb �p�let, amelyet arabok eur�pai f�ld�n emeltek. A Katedr�list�l nyugatra fekszik a P�sp�ki palota. �rdemes m�g megtekinteni a Sz�pmuv�szeti M�zeumot (Goya, Murillo �s Ribera k�peivel), �s a Guadalquivir foly�n �t�vel 16 �v R�mai-hidat, melynek alapj�t a r�maiak tett�k le, de a m�rok �p�tett�k. Granada idegenforgalmi szempontb�l Spanyolorsz�g egyik legvonz�bb v�rosa. Az Alhambra, a V�r�s Erod (jobbra lent) az eg�sz iszl�m �p�t�szet legvar�zslatosabb alkot�sa. A m�r uralkod�k rezidenci�jak�nt �p�lt a XIV. sz�zadban. A palota fekv�se �s belso d�sz�t�se lenyug�z. Sz�p l�tv�nyt ny�jt a mirtuszudvar mirtuszs�v�nnyel k�r�l�lelt medenc�je, a K�vetek terme, az Oroszl�nos udvar fekete m�rv�nyoroszl�njai, a K�t nov�r terme. Ezen k�v�l V. K�roly renesz�nsz palot�ja, a g�tikus st�lus� katedr�lisa �rdemel eml�t�st.

17. Sokan keresik fel a k�t Afrik�ban l�vo spanyol v�rost, Ceut�t, Melill�t, az Angliai fennhat�s�g al� tartoz� Gibralt�rt. Az ��r�k tavasz� v�rosa Valencia, Alicante csod�s tengerpartja, Malaga kituno �des borai is a turist�k ezreit vonzza (kik�toje jobbra lent). Turisztikai szempontb�l a Costa Brava telep�l�sei Tossa de Mar, Illet de Mar tekinthet fontos c�l�llom�snak. Nagy vonzerot jelent a sz�razf�ld�n k�v�l elhelyezkedo szigetek vil�ga a turist�k ezreinek. A F�ldk�zi-tengeren helyezkedik el a Bale�r-szigetek (Menorca, Mallorca, Ibiza). A Bale�r-szigeteken 2000. sz�lloda �s panzi� van, sz�muk �vrol-�vre no. A n�met, angol turist�k �ltal kedvelt hely. Balra lent Toled� v�rosa, r�gen ac�lpeng�j�rol, fegyverk�sz�t�s�rol volt h�res, k�z�pkori jelleg�t megorzo v�ros.

18. A Kan�ri-szigeteket kellemes kl�m�j�r�l, j�l ki�p�tett tengerparti �d�lohelyeirol ismerik. Az Atlanti-�ce�nban (Afrika nyugati partj�t�l k�zel 100 km-re) elhelyezkedo szigetek (7 nagyobb �s 4 kisebb) �ghajlat�t �ce�ni-szubtr�pusi kl�ma jellemzi. Legfobb ipar�ga az idegenforgalom. �vente 4 milli� l�togat� keresi fel, foleg a term�szeti sz�ps�gekben bovelkedo Tenerife-t (ld. a k�peken jobb legfelso az Ibiza).

19. Felso sor elso, Jose Ortega Gasset filoz�fus, Salvador Dali (also sor harmadik ) Balerina, El Greco : az inkviz�ci� vezetoje, als� sor m�sodik Assisi St. Ferenc , Luis Bunuel filmrendezo, Goya �narck�p, als� sor elso Lopede Vega dr�ma�r�, utols�: Miguel de Cervantes