A BÁNYÁSZATI SZAKKÉPZÉS KIHÍVÁSAI, KUTATÁS-FEJLESZTÉS AZ ENERGETIKA ÉS A BÁNYÁSZAT TERÜLETÉN

1. A BÁNYÁSZATI SZAKKÉPZÉS KIHÍVÁSAI,KUTATÁS-FEJLESZTÉS AZ ENERGETIKA ÉS A BÁNYÁSZATTERÜLETÉN Dr. Esztó Péter Magyar Bányászati Hivatal Budapest, 2005.április. 6.

2. Selmec, Selmec, sáros Selmec… Amiről ma szó lesz: • Adalékok a mérnök képzés magyarországi történetéből • A Bolonyai Egyezmény és az Alma Mater jövője • A kutatás-fejlesztés néhány iránya a bányászat, energetika területén

3. 270 éves a (bánya)mérnökképzés Magyarországon • 1735: a bánya-és kohómérnökképzés első európai intézményeként BERGSCHULE Selmecbányán • Célja, hogy az egyre nehezebb földtani viszonyok közé kerülő bányászat technikai-technológiai kérdéseit sikeresebben oldhassák meg a kincstári termelést irányító és vezető bányatisztek.

4. Mikoviny Sámuel, az első hites bányamérő • A Bergschule első igazgatója: Mikoviny Sámuel, aki egyben a bányakerületi bányamérnökség főnöke (Markscheider) volt, • tanárai a bányászat és kohászat egyes szakterületeinek üzemi főnökei voltak. • Az oktatás kétéves, szakosított formában folyt.

5. A mérnökképzés tantárgyai és követelményei • Első évben: „matematika” címszó alatt számtant, mértant, illetve földtant, általános műszaki, természettudományos ismereteket, • Második évben: bányaművelést, bányajogot, bányamérést, ércelőkésztést, kémlészetet és kohászatot, pénzverést és aranyválatást • 1762: három évfolyamos Bergakademie tanszékekkel és „főállású” professzorokkal.

6. Szakosodás a Kiegyezés után • l870: magyar tannyelvű oktatás, • az addig egységes bányász-kohász képzés négy ágra szakadt (bányász, fémkohász, vaskohász, gépészépítész), • előírták az abszolutóriumot követő üzemi gyakorlat utáni államvizsgát • Sikeres államvizsga után oklevelet (diplomát) kapott a jelölt, hogy ő pl. „szakképzett bányász”

7. Miért nem „mérnök”? • 1830: magyar nyelvben a „bányamérnök” szó elsőként az országos bányatörvény-tervezet szövegében jelenik meg. Értelme. „bányamérő” (Markscheider), ami nem végzettséget, hanem álláshelyet (státust) jelentett, a bánya- és kohómérnök megjelölésére használt szó a „bányatiszt” volt. • A „mérnök” szó Kunoss Endre (1811-1844) költőtől származik (Neki tulajdonítjuk a Bányász Himnusz versezetét). De a mai értelembe vett „mérnök” kifejezést csak az 1880-as évektől kezdik használni.

8. Évszámok és események • 1895: főhatósági rendelettel a Selmecen végzett bányászok „okl. bányamérnök” diplomát kapnak • 1904: az Alma Mater új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola, • 1921: a főiskola áttelepítése Sopronba • 1922: az intézmény nevében megjelenik a „mérnök” szó (Soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola).

9. Miskolc • 1949: az újonnan alapított Nehézipari Műszaki Egyetem részévé vált az Sopronban működő bánya- és kohómérnöki kar • A bányász tanszékek és a bányász-képzés 1959-ig teljesen áttelepült, addig a hallgatók „pendliztek”. • Szakok: bányaművelő mérnök, bányagépész mérnök, olajbányász mérnök és bányageológus mérnök.

10. Változó szakok, változatlan oktatás • 1975: bányászati, bányagépészeti és –villamossági, műszaki földtudományi, kőolaj- és földgázbányászati. • 1987: bányászati, fluidumbányászati, műszaki földtudományi (a kiadott okleveleken öt féle végzettség szerepelt: bányamérnöki, olajmérnöki, gázmérnöki, geológusmérnöki és geofizikus mérnöki). • 1995: geotechnikai és bányászati, előkészítés-technikai-mérnöki, környezetmérnöki, műszaki földtudományi, olaj- és gázmérnöki.

11. és a jövő: a) műszaki földtudományi mérnök • 1999, Bolonyai Egyezmény az EU-ban: kétlépcsős lineáris képzés (alap és mester szint), azonos kredit-követelmény, mobilitás, regionalitás; • 2006: műszaki földtudományi (BSc) alapszak; szakképzettség: földtudományi mérnök • szakirányok neve: földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítés-technikai szakirány • 7 félév, 210 kreditszám, 2730 óraszámmal 4 hét külső üzemi gyakorlat a 4. szemeszter után

12. Mire képes egyműszaki földtudományi mérnök? • Alkalmasak:földtani kutatások végzésére, a természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, energiahordozók és a víz készleteinek kutatására, feltárására és gazdaságos, környezetkímélő kitermelésére, előkészítésére. A tevékenységhez szükséges sajátos építmények építési, fenntartási, üzemeltetési, illetve a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására. Tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatokra, komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre.

13. és az épülő jövő: b) az alapszakra épülő mesterszakok (Msc) • Szakirányú műszaki földtudományi (Msc) mérnökök: bánya- és geotechnikai mérnök, olaj- és gázmérnök, előkészítés-technikai mérnök • A képzési idő, kreditek: félévek száma 4, a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma 1560, az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120

14. Ez is a jövőc) Környezetmérnöki (BSc) alapszak • A Műszaki Földtudományi Karon belül induló alapszak: Környezetmérnöki (BSc) alapszak Környezetmérnök szakképzettséget ad; • Szakirányok: Geokörnyezeti, Környezettechnika, Környezetmenedzsment szakirány • Képzési idő 7 félév, az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 210, • tanórák (kontaktórák) száma: 2772

15. A mobilis és konvertálható tudású bányamérnökökre váró feladatok • Energetikai hasznosításra alkalmas maradékanyagok felkutatása, technológiák kidolgozása • Másod-tüzelőanyag hibridtermékek előállítása szilárd települési és ipari hulladék kombinálásával. • Másod-tüzelőanyagok együttégetése primer nyersanyagokkal.

16. A jövő évtizedek energiái Nemzetközi tendenciák: Az energiahordozók fokozatos kimerülése és világpiaci árának növekedése miatt • viszonylag széles körben terjednek azok a technológiák, amelyek a másod-tüzelő-anyagok előállításra; az ipari és kommunális hulladékok energetikai hasznosítására szolgálnak

17. Szemétből energia • Szelektív gyűjtés mellett évi1 millió t15…22 MJ/t fűtőértékű tüzelőanyag előállítást tenné lehetővé. • más hulladék feldolgozásából (műanyag, fa, gumi, textil, bőr stb. anyagokból álló elektronikai hulladék, autóroncsok, építési hulladék, lomok maradékanyagok) és az iparból származó (papír-, fa-, textilipari, … ) jelentős mennyiségű energetikai hasznosításra alkalmas maradékanyaggal rendelkezünk

18. Célkitűzések-1 • a hazai másodtüzelőanyag-források számbavétele (minőségi, mennyiségi kataszter); • a hulladékok másod-tüzelőanyaggá történő feldolgozására alkalmas technológiák kidolgozása, az ipari gyakorlatba történő bevezetése; • másodtüzelőanyag-termékek termékek fejlesztése a minőségbiztosítása céljából.

19. Fejlesztési területek • Másod-tüzelőanyag előállítása szilárd települési hulladékból • Másodtüzelőanyag-hibridtermékek előállítása szilárd települési és ipari hulladék kombinálásával. • Másod-tüzelőanyagok együttégetése primer nyersanyagokkal.

20. évi 20 millió m3 (4-5 millió t) háztartási és ipari hulladék • A nemzetközi és hazai kutatási-fejlesztési (nagyüzem kísérleti) tapasztalataink szerint a szilárd települési hulladékok másodlagos tüzelőanyagként történő hasznosításával az energiaellátás folyamatosan keletkező, magas fűtőértékű nyersanyaghoz juthat.

21. A szemét= érték • települési szilárd hulladékok heterogenitásukból és viszonylag magas nedvességtartalmukból kifolyólag energetikai hasznosításra csak a megfelelő előkezelés után válnak alkalmassá. • különböző előkezelési technológiákkal – mechanikai, mechanikai-biológiai stabilizálás, fizikai stabilizálás, száraz stabilizálás - átlagosan 16-18 MJ/kg fűtőértékű frakció nyerhető ki.

22. Másodtüzelőanyag-hibridtermékek előállítása szilárd települési és ipari hulladékból

23. Másod-tüzelőanyagok együttégetése primer ásványi energiahordozókkal Fejlesztési feladat: • A hulladékok előkezelése (aprítás, keverés, homogenizálás, pelletezés, porlasztás) és az együttégetés technológiáinak kutatása és fejlesztése (különleges kazánok).

24. Primer ásványi nyersanyagok termelésének fejlesztése Fejlesztési feladatok: • az EU szintjén is fontos nyersanyagok (perlit, üveghomok, zeolit) • a magyar gazdaságban kiemelt jelentőségű minőségi ásványtermékek termelésének fejlesztése, különös tekintettel a környezetbarát művelésre és fejlet ásvány feldolgozási eljárástechnikára, az alábbi területeken: • vegyipari termékek (gumik, műanyagok, festékek, ragasztók) főként mészkő és dolomit töltőanyagai,

25. Fejlesztési feladatok-1 • papíripari töltőanyagok (kaolin, különleges mészkő és márvány különleges finomőrlemények – ez utóbbiak röviden GCC = Ground Calcium Carbonate), • mesterséges töltőanyagok (mészkőből égestéssel-oldással-kicsapatással-víztelenítéssel előállított kalcium karbonát: PCC = Precipitated Calcium Carbonate) • nagytisztaságú üveghomok, víztisztítási homokok, • automata öntödéket (pl autóipari öntödék) szolgáló minőségi homoktermék,

26. Fejlesztési feladatok-2 • minőségi építőipari termékek (nemesvakolatok (habarcsok), hőszigetelő nemesvakolatok, diszperziós festékek, csemperagasztók stb.) előállítást szolgáló alapanyagok (mészkő, dolomitőrlemények, nagytisztaságú finom-homokok); • mezőgazdaságot (táptalajok, talajjavítás, talajminőség-megőrzés, állattartás) szolgáló ásványok, ásványkeverék (tápok) gyártásának alapanyagai (duzzasztott és nyers perlit, bentonit, mészkő, zeolit őrlemények)

27. Az ásványi nyersanyagok hatékonyabb hasznosítása Nemzetközi tendenciák: • nyersanyagok, ásványi kincsek minőségének folyamatos romlása, fokozatos kimerülése; Hazai helyzetkép: • - a nyersanyagok nemzetközi tendenciának hatása mellett hazánkban az elmúlt évtizedekben nagymennyiségű meddő, salak és ipari melléktermék (vörösiszap, erőműi hőcserélők fémtartalmú tapadványai,) halmozódott fel, ezek egy része értékes nyersanyagként feldolgozható

28. PERNYE –hasznosítás, a jövő feladata • Ezek közül a pernye hasznosítása tekinthető a legfontosabb feladatnak. Ma Magyarországon évi 4…5 millió t pernye keletkezik, a lerakott pernye mennyisége 184 millió m3, ugyanakkor hazánkban a pernyehasznosítás, szemben a fejlett EU országok 60 …80 % hasznosítási arányával, kb. 1 %.

29. A pernye hasznosítás területei

30. Fejlesztési feladat • kis költségű, különösen az útépítés céljait szolgáló, minőség-garantált pernye-bázisú kötőanyag előállítása • gazdaságosabb útpályaszerkezetek • hidraulikus kötőanyagok gyártása, export lehetőség

31. Elektronikai hulladékok feldolgozása • elektronikai berendezések mennyisége napról napra folyamatosan nő és szakszerű kezelés híján, egyre nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi életre • Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaiból (HEEB) évente képződő hulladék mennyisége jelenleg 130-135 kt. Ennek várható növekedési üteme 5-10%, amely nagymértékben függ a társadalom anyagi helyzetének alakulásától. A HEEB-hulladékok kezelt mennyisége 6 …8 kt/év.

32. Kísért a múlt, de változzon meg a jelen ! • A múltból felhalmozott hulladék mennyisége 300-400 kt, amely az utóbbi évtizedben halmozódhatott fel. • Háztartási elektromos készülékek mennyisége, jellegzetessége: A elektromos hulladék a legnagyobb mennyiségben a háztartásokban (kb. 100 kt) keletkeznek

33. Célkitűzés: • a háztartásokban hulladékká váló elektronikai készülékekbe beépített igen értékes szerkezeti anyagoknak - vas, színesfémek (Cu, Zn, Sn, Pb…) és nemesfémek (Au, Ag, Pt…) műanyagok - a termelési folyamatba való visszaforgatását. • a kutató-fejlesztő munka keretében mintaként szolgáló technológiai rendszer kialakítása, majd széles körű bevezetése az ipari gyakorlatba.

34. A szén jövőjéről: • A Mecsek Hegységben a Máza-Dél közel 300 Mt-ás szénvagyon többcélú hasznosításával javítható lenne az ország energiamérlege. Elsősorban a szénhez kötött metán kinyerésével, a feketeszén földalatti elgázosításával érhetők eredmények. • az erőműi hasznosítás mellett a lignitvagyon mezőgazdasági célú (bio-agrárgazdálkodás) hasznosítása talajjavító anyagként jelentősen csökkenthetné a műtrágya felhasználást.

35. Az EU jövője a mi jövőnk is! • „Intelligens energiát Európának” program a gazdasági, környezetvédelmi gondok enyhítésére. Hogyan? • energiahatékonyság jelentős javítása, • megújuló energiaforrások fokozott felhasználása (1%/év növekedéssel); arányuk nő az energiaforrásban 2004: 14 %, 2010: 22 %), • a közlekedés területén az energiaforrások diverzifikálása és jobb hasznosítása, valamint • Kooperáció javítása a fejlődő (energiahordozókban gazdag) országokkal.

36. Ez is a jövő: a földtani szerkezetek hasznosítása • A földalatti elhelyezésre fokozódó igény oka: a felszíni földterületek bevonásának növekvő nehézségei és költségei miatt is. • A jövőben fontos új feladat a földtani szerkezetekben való anyagtárolás: radioaktív hulladék elhelyezése, földgáz és LPG gáz földalatti tárolása)

37. CO2 emisszió és kvótája • A CO2 kibocsátás az emberiség, a kibocsátás csökkentése az erőművek gondja. • A CO2 befogása, elkülönítése és elhelyezése lehet a bányászat újszerű feladata: - várható igény a CO2 földalatti tárolás lehetőségeinek vizsgálatára - CO2 tárolásra alkalmas szerkezetek felkutatása - a kimerült gázmezők ilyen irányú hasznosítása - tároló kőzet-üregek felkutatása

38. Megújuló energiaforrások részarányának növelése • Az EU országai a megújuló forrásokból származó energia részarányát a 2000. évi 5,3 %-ról 12 %-ra kívánják emelni 2010-re, • 2001/77/EK Irányelv: a 2000-ben 13,9 %-os megújuló forrásból termelt villamos energia részarányát 2010-re 22,1 %-ra tervezik növelni, • Nálunk: a megújuló energiaforrások hozzájárulása a hazai energiatermeléshez 3,4%, de ezen belül is 84 % a fa aránya. Optimista becslés szerint a megújuló energiaforrások aránya 2010-re megduplázódik.

39. VÉGSZÓ Köszönöm a figyelmet JÓ SZERENCSÉT!