Download
1 / 40
400 likes | 570 Views
III. Regionális Szakmai Tanácskozása Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar Pécs, 2010. október 15. Az önsegítés kultúrája és traumakezelés: Művészetterápiás megközelítés. Baráth Árpád Pécs, 2010. Tematika. Az önsegítés kultúrája Művészetterápia traumakezelésben
E N D
III. Regionális Szakmai Tanácskozása Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar Pécs, 2010. október 15 Az önsegítés kultúrája és traumakezelés: Művészetterápiás megközelítés Baráth Árpád Pécs, 2010
Tematika • Az önsegítés kultúrája • Művészetterápia traumakezelésben • Képgaléria: • Háborús gyermekrajzok „12 lépésben” (válogatás)
Bevezetés • A „12 lépés” maradandó védőneve, titka és bölcsessége mindazon önsegítő csoportoknak és szervezeteknek, amelyek a Névtelen Alkoholisták (AA) mintájára jöttek létre. A címszóból paradigma lett. • E paradigma egyre táguló értelmi, érdemi és értelmezési keretet nyújt mindazon kezdeményezéseknek és közös akaratnak, hogy szembesüljünk önmagunkkal, valljuk be, hogy törékeny halandó emberek vagyunk, és bizonyos élethelyzetekben csakis és kizárólag egymás segítségével lehetünk képesek visszanyerni emberi méltóságunkat.
A közösségi létfenntartás kultúrtörténeti építményei
A „12 lépés” és hagyomány értékteremtése • Felismerése annak, hogy a sodródásunk megfékezése válsághelyzetekben nem csupán az „akarat” kérdése ; • Hit egy „magasabb hatalomba”, amely erőt ad a spirituális felépüléshez; • Személyes életutak felülvizsgálata tapasztaltabb sorstársak lelki támogatásával; • Személyes felelősségek feltárása , felismerése és elfogadása; • Új életvitelek és támogatórendszerek megteremtése; • Segítés másokon, kik egyazon vagy hasonló helyzetekben vannak és szenvednek.
Külső világ („maya”) Én („jiv-atman”) Kollektív identitás („Atman”) Vallásfilozófiai és tömeglélektani gyökerek (C. Jung után) Személyes identitás (Self) „A Hindu hitvilágban egyedi Én-jenink úgy léteznek, mint szigetek egy tengerben: egymástól elszigetelten tekintünk egymásra és bukkanunk fel a külső világban, nem tudatosítva azt, hogy a tenger mélyén együvé tartozunk.” * Boeree, C.G. (2006). Carl Jung. In Personality theories.http://webspace.ship.edu/cgboer/jung.html
Önsegítő csoportok • „… önkéntes, kiscsoportos képződmények amelyeknek célja a kölcsönös segítés, illetve valamely közös cél elérése.” Katz – Bender (1976)
Személyes sors Betegség-kezelő csoportok Alternatív életmód-csoportok Alkalmazkodás Változás Spirituális támogató csoportok Érdek-védelmi csoportok Közösségi sors Önsegítő csoportok tipológiája Forrás: Baráth – Csepeli (1986)
Addikciókkal küzdő csoportok/hálózatok nemzetközi áttekintésben Forrás: Humphreys (2004).
Önsegítő csoporttagság USA népességében ’97 (AA csoportok kivételével) Forrás: Kessler et al.(1997)
Önsegítő csoportok Németországban ‘04 diagnosztikai azonosítással Forrás: Meyer et al. (2004)
Személyes indítékok önsegítő csoportrészvételre nemzetközi összehasonlításban US vs. HR) Forrás: (Baráth (1991)
Érett önsegítő csoportok kommunikációs tartományai (US csoportok, k=46) Forrás: Baráth (1991)
„Az önsegítő csoportok azért virágoznak, mert az emberek megnyugvást és erőt találnak abban, hogy együtt lehessenek azokkal, akikkel megoszthatják közös élettapasztalataikat. Az 1950-es évek óta a társadalmi változások létrehozták mindazon előfeltételeket, amelyek alapján ez a társadalmi jelenség manapság egyre terjed” Jacobs - Goodman (1989).
Lelki traumák ára: leépülés vagy kihívás…? • A mélységesen megrázó események és veszteségek -- legyenek azok természeti katasztrófák, avagy mások gonosztettei -- két, egymástól eltérő irányba pecsételhetik meg embermilliók sorsát: Vagy úgy, hogy belénk építenek önpusztító, önsorsrontó, „kezelhetetlen” démoni erőket -- agressziót, gyűlöletet, alkohol- vagy drogfüggőséget, örökös gyászt, betegséget vagy egyéb --, vagy úgy, hogy a trauma kihívás lesz egy méltóságosabb, bölcsebb, érdemlegesebb és értelmesebb emberi élet és közösség megteremtésére.
Válaszutak: • Önpusztítás vagy önsegítés • Gyanakvás vagy bizalom • Tagadás v vagy belátás • Düh vagy megnyugvás • Félelem vagy szembesülés • Bűntudat vagy ártatlanság • Gyász vagy megbékélés • Halál vagy megváltás • Megtorlás vagy megbocsátás • Célvesztés vagy célkeresés • Gyűlölet vagy szeretet • Szenvedés vagy öröm
A poszttraumás stressz (PTSD) útvesztői • Leggyakoribb személyiségtorzulások (J.O. Brende, 1991): • Agresszív Self -- tartós identifikáció az agresszorral: tünetek – dührohamok, pusztítás, bosszúvágy; • Protektor Self -- tartós azonosulás a traumatikus veszteségekkel: tünetek – túlgondozó vagy ko-dependens társas kapcsolatok; • Áldozati Self -- a feldolgozatlan gyász: tünetek – bűntudat, depresszió, ismétlődő viktimizáció!
Művészetterápiák ígérete traumakezelésben • Ártó hárítások, és destruktív magatartások korai megelőzésének lehetőségei • Szorongás, félelem, rémület, tehetetlenség érzésének enyhítése • Az érzelmek tárgyi és maradandó alkotásokba rögzülnek • Egyszerű technikák és eszközök hozzáférhetősége • Csoport- és közösségépítés • Nyelvi nehézségeket áthidalása • Maradandó pozitív élmények/ sikerélmények és emlékezetek forrása
Egy komplex művészetterápiás program eredete háborús traumák kezelésében • 1991 őszén, a közel tíz éves délszláv háborúk kitörésének hajnalán egy lelkes pedagógus csoport összefogásával felállítottunk egy elsődleges (7 lépéses) művészetterápiás modell programot 15 zágrábi általános iskolában, amely a későbbiekben „Képek és emlékképek gyermekkoromból…” (Images of my childhood) jelképes címszóval vált részévé az UNICEF pszichoszociális „iskola-programjainak” a volt Jugoszlávia különböző háborús zónáiban • 1993-ban létrehoztunk egy másodlagos, 12 lépéses prevenciós programot, „Lépésről lépésre a javulásig” (Step by step to recovery) címen, amellyel egyrészt komplexebb lelki sérüléseket céloztunk meg (pl. halálfélelem), másrészt a műhelymunkák színterét az iskolákból áthelyeztük hely könyvtárakba. Ezzel a korábbi, többnyire képzőművészeti terápiás eljárások kibővültek számos más eljárással (biblioterápia, narratív terápia, játékterápiák, színházterápia stb.) Forrás: Baráth és mtrs. (1992)
A „12-lépéses” program tematikai felépítése Forrás: Baráth és mtsai. (1996).
Műhelymunkák forgatókönyve Folyamatirányítás • Bevezető beszélgetések, lazító (tematikus) játékok • Ráhangolódás/ fókuszálás a műhelymunka témájára • Tematikus kreatív tevékenységek • Reflexiók saját alkotásokra, • tapasztalatcsere • Megbeszélés (fórum) • Alkalmi előadások, képkiállítások (szülőknek, tanároknak stb.) Időbeosztás • Bevezető tevékenységek (10’) • Téma-felvezetés (15’) • Feladatok megbeszélése (10’) • Szünet: munkaeszközök előkészítése, terem/ színpadrendezés (20’) • Téma-fokuszáló lazító gyakorlatok/ vezetett vizualizáció (10’) • Egyedi vagy csoportos alkotó műhelymunka (30-60’) • Záró tevékenységek (20’)
Eszközök, kellékek Általános eszközök • Képzőművészeti kellékek (festékkészletek stb.) • Rövid vizualizáció-irányító szövegek (pl. mesék) • Nevezetes képzőművészeti alkotások (tematikus válogatás) • Zenei szemelvények (tematikus válogatás) Alkalmi kellékek • Hangszerek (Orff készlet, házi készített zeneszerszámok) • Színpadi kellékek (pl. kosztümök, álarcok) • Természeti tárgyak (pl. ágak, kövek, virágok) • Speciális munkaeszközök (pl. barkács eszközök)
PTSD-12 skálaértékek egy 5-8 osztályos háborúval közvetlen érintett gyermekcsoport ‘93 (N=221) felméréséből beavatkozás előtt (T1) és után (T2)
Képgaléria Háborús gyermekrajzok „12 lépésben”
