Az Alföld átalakuló főiskolahálózata

1. Az Alföldátalakuló főiskolahálózata P e t r á s E d e M T A R e g i o n á l i s K u t a t á s o k K ö z p o n t j a A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a . D e b r e c e n , 2 0 1 0 . m á j u s 1 4 .

2. Az áttekintés fogalmi és térbeli keretei • a nagy egyetemi központokon kívüli képzőhelyek • minimum BA/BSc szintű oktatás • az Alföld lehatárolása • szakmai szempont: társadalmi és településszerkezeti adottságok alapján • praktikus szempont: igazodva a jelenlegi közigazgatási határokhoz • munkadefiníció: a két alföldi régió területe + Pest megye déli része

3. Az Alföld oktatási rendszerénektörténelmi hagyományai 1. • mezővárosi település- és társadalomfejlődés • református kollégiumok • fogékonyság a helyi társadalom oktatási és művelődési szükségleteire • a teljes vertikumú oktatás kiépítésének igénye (Rácz, 1995)

4. Az Alföld oktatási rendszerénektörténelmi hagyományai 2. • protestáns iskolák a Habsburg uralom időszakában • az intézményi autonómia csökkenése, negatív diszkrimináció • a népiskolázás elvének fokozatos térhódítása > az iskolák számbeli és funkcionális bővülése • a parasztpolgári modell és értékek képviselete (Zsilinszky, 1907)

5. Az Alföld oktatási rendszerénektörténelmi hagyományai 3. • a kiegyezés utáni időszak • a parasztpolgári társadalmi képlet megerősödése • gimnáziumok: a helyi elit kiképzésének színhelyei • az elitbe tartozáshoz szükséges iskolai végzettség megszerzésének lehetősége helyben • polgári társaséletre nevelés • a tanári személyiségek példája • az iskolán belüli önkéntes szerveződések tapasztalata (Bajkó, 1976) • gimnáziumi tanárok: a lokális elit tagjai • magas presztízs • magas jövedelem • kiemelkedő helyi társadalmi és kulturális aktivitás • a gazdasági és a kulturális elit együttműködése

6. A felsőfokú intézményhálózat kialakulása • közvetlen előzmények • tanítóképző intézetek • mezőgazdasági középiskolák • 1949: államosítások, az intézményi autonómia drasztikus csökkenése • cél: a gazdaság munkaerőigényének kielégítése • eszköz: óvóképzők és mezőgazdasági technikumok létesítése • 1959: felsőfokú tanító- és agrárképzés • 1972: főiskolává minősítés • duális szisztéma • területi alapú integráció • főiskolák: a mobilitás széles csatornái (Nemes Nagy, 1980) • 1990: főiskolai szintű óvóképzés

7. Az Alföld felsőoktatási rendszere 1990-ben Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

8. Intézményfejlődés a rendszerváltozás után • expanzió • erőteljes létszámbeli növekedés • új tudományterületek megjelenése • a képzési együttműködések spontán hálózata • 1993. önálló felsőoktatási törvény • intézményi integráció • alapja: kormányzati törekvés • célja: regionális felsőoktatási együttműködések (Kozma, 2002) • alföldi sajátosság: a regionális főiskola gondolata

9. Az Alföld felsőoktatási rendszere 2000-ben Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

10. A bolognai folyamat hatása a főiskolákra • Európai Felsőoktatási Térség: a felsőoktatás új, glonakális paradigmája (Marginson és Rhoades, 2002) • az egyetemi és a főiskolai intézménytípus közötti különbségek enyhülése • a hazai megvalósulás anomáliái • erőltetett tempó, adminisztratív jelleg (Kozma, 2008) • a központosítási törekvések „trójai falova” (Pusztai, 2008) • a hallgatói mobilitás és az esélyegyenlőség nem növekedett jelentős mértékben (Barakonyi, 2008) • az alapszakok többsége nem biztosít kimeneti lehetőséget a munkaerőpiacra (Hrubos et al, 2003) • az akkreditációs követlemények érzéketlenek a kis- és középvárosi társadalmak adottságaira • következmény: bizonytalanság, érdekellentétek kialakulása • a nagy egyetemek és a kisebb intézmények között • a hasonló képzési profilú kisebb intézmények között

11. Az intézményfejlődés lehetséges forgatókönyvei • glonakális paradigma: az Alföld felsőoktatását számos nemzetközi, országos és helyi tényező együttesen határozza meg • újfajta kihívások: demográfia, finanszírozás, piaci verseny, bolognai folyamat • a még napjainkban is jellemző szakfőiskolai modell fönntarthatatlan • az alkalmazkodás négy lehetséges modellje: • speciális helyi képzési profil megőrzése, erősítése • egyetemmé válás • szakképző intézménnyé válás • intézményi együttműködési hálózatok kialakítása

12. 1. forgatókönyv:Helyi specialitások megőrzése • a képzési kínálat valamely – hagyományos vagy újonnan bevezetett – egyedi elemének hangsúlyozása • a felsőoktatási reform egységesítő logikájának ellenében • pl. kétszakos képzés megőrzése, kurrens szakirányok, képzettségek oktatása • korlátai: • forráshiány • akkreditációs követelmények • nem mindenütt kínálkoznak speciális adottságok

13. 2. forgatókönyv:A főiskolai intézmények egyetemmé válása • mesterszakok indítása = a főiskolák „beemelése” az egyetemi hálózatba • e tendencia az Alföldön erőteljesen megjelenik • veszélye: az egyetemi szintű képzés minőségének csökkenése • de: a brit politechnikumok egyetemmé minősítésük (1992) óta színvonalukban is integrálódtak az egyetemek mezőnyébe (Ianelli, 2007)

14. Egyetemmé válási tendenciák az Alföldön Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

15. 3. forgatókönyv:A szakképzési funkció erősítése • a szakfőiskolai modell felől a félfelsőfokú képzések irányába mozdul el • mára a legtöbb főiskola sűrű együttműködési hálózatott épített ki térsége középiskoláival • előnyei: • összhangban áll a hazai oktatáspolitikai törekvésekkel • a szakképzési szektor konjunktúrája (Kozma, 2008) • korlátja: kedvezőtlen társadalmi megítélés • presztízsveszteség és létszámcsökkenés veszélye

16. 4. forgatókönyv:Intézményi együttműködési hálózatok • térben távol fekvő, hasonló profilú intézmények partnersége • előnye: növeli az intézmények lehetőségeit képzési kínálatuk bővítésére • újszerű vonásai: • érdekközösségen alapul < a saját képzések bemeneti és kimeneti kapcsolatainak kialakítása • alulról szerveződik • régió- és nemzetközi hálózatok • különböző szintű, hagyományú és presztízsű intézmények együttműködése • középpontjában a hallgatói mobilitás áll • angol oktatási nyelv jelentőségének növekedése

17. Megjegyzés • a 4. forgatókönyv egy újfajta intézményi érdekközösségen alapul • alapelv: egymástól független fakultások igyekeznek hallgatóik számára járható csatornákat vájni az átjárható felsőoktatási szintek között • e modell lényegileg illeszkedik az európai felsőoktatási reformfolyamat logikájához

18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! a szerző elérhetősége: petrase@rkk.hu