1 / 13

A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő

A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2009. Országos Kémiai Biztonsági Intézet. A mérgező hatások fő típusai. Akut és szub-akut toxikus hatások Késői toxikus hatások Rövid távú hatások

eamon
Download Presentation

A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2009

  2. Országos Kémiai Biztonsági Intézet A mérgező hatások fő típusai • Akut és szub-akut toxikus hatások • Késői toxikus hatások • Rövid távú hatások • Középtávú hatások • Hosszú távú hatások Krónikus, nem-fertőző betegségek kialakulásának kockázata !

  3. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Daganatkeltő hatások

  4. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Daganatkeltő: minden olyan ágens, ill. hatás, amely:a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz vagy szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát A daganatkeltő hatás kritériumai

  5. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Daganatkeltő anyagok besorolása az ENSZ Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) szerint IARC 1: emberben epidemiológiai adatokkal is bizonyítottan daganatkeltő anyagok IARC 2A: Emberben valószínűleg daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben bizonyított hatás, de a humán epidemiológiai adatok még nem elegendőek, vagy nem konkluzívak) IARC 2B: Emberben feltehetően daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben valószínű daganatkeltő hatás, humán epidemiológiai adatok hiányoznak, vagy elégtelenek) IARC 3.: Emberben daganatkeltés szempontjából nem besorolható anyag IARC 4.: nem rákkeltő

  6. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Országos Kémiai Biztonsági Intézet A szabályozás általános alapelvei • A lehető legalacsonyabb szinten (ALARA elv) • Szubszidiaritás alapján (szabályozás azon a szinten, ahol az a leghatékonyabban tud működni) • Teljeskörűen („Szántóföldtől az asztalig” - farm to fork)

  7. Országos Kémiai Biztonsági Intézet ÁLTALÁNOS KÜSZÖBÉRTÉKEK

  8. Poliklórozott terfenilek (PTC) Klóretilén (75-01-4) Egyes veszélyes folyadékok Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát (126-72-7) Benzol (71-43-2) Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit, aktinolit, tremolit, krizotil) Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid (545-55-1) Polibrómozott bifenilek (59536-65-1) Egyes növényekből készített porok Benzidin (92-87-5) o-nitrobenzaldehid (552-89-6) Gyökér és fa porok (kemény és puhafa) Ammónium-szulfid (12135-76-1) Ammónium-hidrogén-szulfid (12124-99-1) Ammónium-poliszulfid (9080-17-5) Brómecetsav illékony észterei (metil → butil ~) 2-naftilamin (91-59-8) 4-nitro-bifenil (92-93-3); és 4-amino-bifenil-xenilamin (92-67-1) Ólomkarbonátok Ólomszulfát Higanyvegyületek Arzénvegyületek Szerves ónvegyületek Dibutil-ón-hidrogénborát (DBB) (75113-37-0) Pentaklór-fenol (87-86-5) Kadmium (7440-43-9) Monometil-tetraklór-difenilmetán (76253-60-6) Monometil-diklór-difenilmetán Klórozott difenil-metán származékok Nikkel (7440-02-0) Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjelenő 1A- 1B mutagén, 1A-1B daganatkeltő, és 1A-1B reprodukcióra toxikus vegyi anyagok Kőszénkátrány desztillátumok és maradványok Kloroform (67-66-3) 1,1,2-triklór-etán (79-00-5); 1,1,2,2-tetraklóretán (79-34-5); 1,1,1,2-tetraklóretán (630-20-6); Pentaklóretán (76-01-7); 1,1-diklóretán (75-35-4); és Hexaklór-etán (67-72-1) A 67/548/EK rendelet szerinti tűzveszélyes anyagok Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP) (85535-84-8) Azo festékek és színezékek Brómozott difeniléter származékok Nonil-fenol és etoxilátjai (25154-52-3 Króm VI vegyületek Toluol (108-88-3) Triklór-benzol (120-82-1) Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP, BeP, BaA, CHR, BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA) Ftalátok: Bisz-(2-etilhexil)-~, dibutil-~, benzil-butil-~, di-izonil-~, di-izodecil-~, di-n-oktil ~, Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS) 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) (111-77-3) és 2-(2-butoxi-etoxi)-etanol (DEGBE) (112-34-5) Metilén-difenil-diizo-cianát (MDI) (2647-40-5) Ciklohexán (110-82-7) Ammónium-nitrát (6484-52-2) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet)

  9. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Akülönös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok Trietil-arzenát (427-700-2) Antracén (204-371-1) Diamino-defenil-metán (MDA) (202-974-4) Dibutil-ftalát (DBP) (201-557-4) Kobalt-diklorid (231-589-4) Diarzén-pentaoxid (215-116-9) Diarzén-trioxid (215-481-4) Nátrium-dikromát (234-190-3) Tercbutil-trinitro-xilol (musk xylene) (201-329-4) Bisz-(etilhexil)-ftalát (DEHP) (204-211-0) Hexabromo-ciklo-dodekán (HBCDD) (247-148-4) Rövidláncú (C10-13) klórozott paraffinok (287-476-5) Bisz-(tributil)-cinkoxid (200-268-0) Ólom-hidrogén-arzenát (232-064-2) Benzil-butil-ftalát (BBP) (201-622-7)

  10. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egyes veszélyes anyagok harmonizált osztályozása és címkézése - 1272/2008/EK (CLP) rendelet, VI. melléklet, 3. rész - Veszélykategóriák és jelzésük Robbanásveszélyes E Égést tápláló/oxidáló O Fokozottan tűzveszélyes F+ Tűzveszélyes F Kis mértékben tűzveszélyes R10 Nagyon mérgező T+ Mérgező T Ártalmas Xn Maró C Irritatív Xi Túlérzékenységet okozó R42 és/vagy R43 Daganatkeltő Karc. kat. [1, 2, vagy 3] Mutagén hatású Muta. kat. [1, 2, vagy 3] Szaporodást károsító Repr. kat. [1, 2, vagy 3] Környezetre veszélyes N vagy R52 és/vagy R53

  11. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Munkahelyi levegő és biológiai határértékek 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. ÁK (Megengedett átlagos koncentráció): a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást. CK (Megengedett csúcskoncentráció): (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség); a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük). MK (Maximális koncentráció): a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) 10 mikrorizikó/év.

  12. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján (a) Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentráció egységre, 20 ºC-on: (b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenőrzése legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

  13. Magyarázat: Országos Kémiai Biztonsági Intézet Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-, illetőleg eltűrhető MK értékei 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet, I. melléklete)

More Related