Magyarország honvédelme

1. Magyarország honvédelme Katonai alapismeretek dr. Dula Borbála

2. A honvédelmi tevékenység lényege: • bármilyen idegen hatalom fegyveres támadásának elhárítása katonai erővel, • illetve a Honvédség és a lakosság erre való felkészítése. • A feladat összetett és folyamatosan változik, vagyis a jogszabályi környezet is aktívan változó. • Magyarország NATO-tagsága és az Európai Unióhoz való csatlakozás megkívánta a hadsereg és a honvédelmi rendszer átalakítását. • a Magyar Honvédség 2004-ben áttért az önkéntességen alapuló haderőre, ezzel békeidőben megszűnt az általános hadkötelezettség.

3. A haza védelmére vonatkozó jogszabályok, jogszabályi hierarchia • Magyarország alaptörvénye • Elfogadták: 2011. április 25-én • Hatályba lépett: 2012. január 1-én • Váltotta: 1949. évi XX. törvényt • 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről • Ht • 1996. évi XLIII.törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról • 2011. évi CLXXXIV. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő,valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról • Hszt

4. 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról • Hjt • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonáinak jogállásáról is ez a törvény rendelkezik • 1999. évi I. törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről • Jogforrási hierarchia: • Alaptörvény • sarkalatos törvény • törvény • rendelet • intézkedés • irányelv • határozat • utasítás

5. Az egyes honvédségi szervezetek konkrét feladatait jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a belső rendelkezések határozzák meg. • Jogszabály: • a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. • Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. • Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. • A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

6. Belső rendelkezések: • Intézkedésbenállapíthatók meg • a szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, • egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is. • Szakutasításbankell meghatározni • a Honvédség szakmai feladatai ellátásának szabályait, • valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatos szakmai-technikai szabályokat. • A belső rendelkezés nem lehet jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes. • A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben. • A szolgálati elöljáró az alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot adhat ki.

7. Magyarország Alaptörvénye XXXI. Cikk • Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. • Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. • Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, • a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. • Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít.

8. Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő. • Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettségírható elő. • Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető. A Magyar Honvédség • 45. cikk • Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. • A Magyar Honvédség alapvető feladata • Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, • nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, • valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

9. A Magyar Honvédség irányítására • az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja. • A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában. • A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. • A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

10. Döntés katonai műveletekben való részvételről47. cikk • A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól. • Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról. • A Kormány – a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek az előző bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.

11. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről • Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében, az állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése céljából, • a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, • más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva, • az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva, • a független demokratikus jogállam működése követelményeinek, továbbá • az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően • alkotta ezt a törvényt az országgyűlés. • Sarkalatos törvény!

12. A Honvédség: • A Honvédség • polgári irányítás alatt álló, • függelmi rendszerben működő, • békében az önkéntességen, • rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló • állami szervezet.

13. A honvédelem irányítása: • Az Országgyűlés állapítja meg: • Magyarország biztonság- és védelempolitikájának alapelveit, • a Honvédség részletes bontású létszámát, főbb haditechnikai eszközeit • és biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat. • A honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását. • A köztársasági elnök: • jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, • kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, • a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.

14. A Kormány: • dönt különösen a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról, • a köz- és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról, • meghatározza és összehangolja a miniszterek és a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait. • A Kormány évente köteles a honvédelmi feladatok megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek. • A honvédelemért felelős miniszter: • a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős tagja.

15. ellátja a Kormány által meghatározott honvédelmi ágazati irányítási, és a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat. • irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, • meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit (haditechnikai eszközök és anyagok, légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele, katonai védelem szempontjából fontos létesítmények), • elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit.

16. A honvédelem területi és helyi igazgatása • A feladatok végrehajtásának irányítására megyei és helyi védelmi bizottságok működnek. • A Kormány a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását. • A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, • irányítja a helyi védelmi bizottságokat, • irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét. • A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottságműködik. • A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a hatáskörükbe utalt honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.

17. A KÜLÖNLEGES JOGREND • Az Országgyűlés jogosult: • hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. • Atörvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotothirdet ki. • Szükségállapot: anarchista nyulak, vagy diktátorjelölt nyulak, fegyverrel, erőszakosan, tömeges mértékben veszélyesen az életre és a vagyonra. • A köztársasági elnök jogosult: • a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

18. Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg. • A Honvédelmi Tanács • elnöke a köztársasági elnök, • tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek • és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke. • A Honvédelmi Tanács gyakorolja • az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; • a köztársasági elnök jogait; • a Kormány jogait. • A Honvédelmi Tanács dönt minden katonai kérdésben rendeleti úton. • A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

19. Az Országgyűlés • külső fegyveres támadás veszélye esetén • Külső fegyveres támadás veszélye: akármilyen ruhájú nyulak, fegyveresen a határon, még nem élesítve és nem célra tartva. • vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében • meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet. • A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. • Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörését váratlan támadásnak hívjuk, ekkor a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a Kormány a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. • Váratlan támadás: akármilyen ruhájú nyulak csoportja fegyveresen betört a határon és már a répaföldön garázdálkodik, mindez mindenkit váratlanul ért. • A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

20. Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. • A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. • A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

21. 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendeleta honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • A honvédelem ágazati irányítása, a magyar honvédség irányítása és vezetése: • A honvédelmi miniszter a Kormány honvédelemért felelős tagja. • Jelenleg: Dr. Hende Csaba • A honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal a HM VH. • A parlamenti államtitkár részt vesz a Honvédség vezetésében és irányításában. • Jelenleg: Dr. Simicskó István • A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára irányítja a hatáskörébe utalt, a honvédelmért felelős miniszternek alárendelt szervezeteket. • Jelenleg: Fodor Lajos • A helyettes államtitkárok felterjesztik a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakmai döntések tervezeteit a közigazgatási államtitkár, vagy annak útján a honvédelemért felelős miniszter részére. • A Honvéd Vezérkar főnöke a honvédelemért felelős miniszter legfőbb katonai tanácsadója. • előterjesztést és döntési javaslatot csak a közigazgatási államtitkát útján terjeszthet a honvédelemért felelős miniszter elé • Jelenleg: Dr. Benkő Tibor vezérezredes

22. A Honvédség középszintű vezető szerve a Magyar Honvédség ÖsszhaderőnemiParancsnokság. • A Honvédségnél szolgálati elöljárói és hivatali felettesi, szakmai elöljárói és szakmai felettesi rendszer érvényesül. • A honvédelem területi és helyi igazgatása: • A megyei, fővárosi védelmi bizottság. • A helyi védelmi bizottság. • Igazgatási szervek: • Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság • Katonai igazgatási központok: 3 illetékességi területre felosztva az ország • Toborzó és érdekvédelmi központok: 4 illetékességi terület • Katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák: 12 illetékességi terület

23. Egyéb témakörök a rendeletben: • a honvédelmi felkészítés költségei, • a kormány valamint a honvédelmi tanács speciális működésének feltételei, • a polgári veszélyhelyzeti tervezés • a gazdasági anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályai • a kártalanítási eljárás • alégiriasztás rendszere

24. Hadkötelezettség: • Alaptörvény (lásd 7-8. dia) • Ht. • a katonai szolgálati kötelezettség és a járulékos kötelezettségek együtt: hadkötelezettség • Járulékos kötelezettség: • adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési kötelezettség • Katonai szolgálat: • A fegyveres katonai szolgálat: • célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra és a Honvédség védelmi képességének erősítése • A fegyver nélküli katonai szolgálat: • célja a Honvédség fegyverhasználat nélküli feladataiban történő közreműködés és az ehhez szükséges felkészítés • fegyver nélküli katonai szolgálatot csak az azt engedélyező jogerős határozat alapján teljesíthet a hadkötelezett

25. A behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. • Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, • a) aki 18. életévét nem töltötte be, annak betöltéséig • b) aki katonai szolgálatra alkalmatlan, • c) aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában, • d) aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza, • e) aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el, • f) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége, vagy mandátuma, megbízatása fennállásáig, • g) aki meghagyásban részesült, • h) aki a Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, • i) akinek közös háztartásban élő házastársa katonai szolgálatot teljesít, továbbá • j) aki a korábban hatályos szabályok szerint a polgári szolgálat időtartamát már teljesítette, • k) aki potenciális hadköteles annak az évnek december 31-től, amelyben 40. életévét betölti, • l) aki kiképzett tartalékos a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának betöltésétől.

26. Polgári védelem: • A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek humanitárius feladatokat látnak el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használhatók fel. • A fegyveres összeütközés miatt szükséges polgári védelmi feladatok ellátásának célja • a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. • A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok például: • riasztás, • kiürítés és befogadás, • óvóhelyek létesítése, fenntartása, működtetése, • elsötétítési rendszabályok kidolgozása, alkalmazása,elsősegélynyújtás, lelki gondozás,tűzoltás, • a veszélyes területek felderítése és megjelölése, • vegyi- és sugármentesítés, fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések, • szükségelszállásolás és ellátás • A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket az ország fegyveres védelmi terve tartalmazza.

27. A honvédelmi munkakötelezettség: • Az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében a kötelezett • tartós vagy időleges honvédelmi munkakötelezettség keretében, • képességeinek és egészségi állapotának megfelelő • fizikai vagy szellemi munkát teljesít a számára kijelölt munkahelyen. • Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól: • a várandós nő, a terhesség megállapításától kezdve, • az anya, a gyermek 3 éves koráig, • aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza, • az az egyedül élő, aki kiskorú gyermeket tart el saját háztartásában, • akit fontos közérdekből a kötelezettség alól külön eljárásban mentesítenek, • a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi, • a 65. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő • A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tagjaira, valamint a rendvédelmi szervek tagjaira.

28. Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség: • Kiterjed: • meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, • valamely tevékenységtől való tartózkodásra, • az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre, • az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.

29. 2011. évi CXXVIII. törvénya katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról • A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. • Ez a törvény nem érinti a Magyar Honvédség vezetési-irányítási rendszerére, valamint a katonai függelmi viszonyokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. • A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: • elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: • árvízvédekezés során további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, • több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, • földtani veszélyforrások. • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: • tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, • a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott

30. A Magyar Honvédség feladata: • A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat: • Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme, • a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme, • a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése, • a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme, • egyes kijelölt létesítmények őrzése és védelme, • részvétel a szükségállapot idején az erőszakos cselekmények elhárításában, • talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása. • Fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat: • katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok • katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok • állami protokolláris feladatok • hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok • állami közfoglalkoztatás feladatai

31. A Magyar Honvédség működésének sajátosságai: • A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. • E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása, elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt. • A Honvédség irányítása és vezetése – a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti alá-fölérendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló – szolgálati út betartásával történik. • Az olyan elöljáró, vagy felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva rendelkezési jogkörrel, szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes. • A szolgálati út betartása – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező. • Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős. • A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. Határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról

32. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény • A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit • önkéntes vállalás alapján, • élethivatásként, • szigorú függelmi rendben, • életének és testi épségének kockáztatásával, • egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. • Beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel és rendfokozattal rendelkezik. • A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. • A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

33. 1. tisztesek: • - őrvezető, • - tizedes, • - szakaszvezető, • 2. altisztek: • a) altisztek: • - őrmester, • - törzsőrmester, • - főtörzsőrmester, • b) zászlósok: • - zászlós, • - törzszászlós, • - főtörzszászlós, • 3. tisztek: • a) tisztek: • - hadnagy, • - főhadnagy, • - százados, • b) főtisztek: • - őrnagy, • - alezredes, • - ezredes, • c) tábornokok: • - dandártábornok, • - vezérőrnagy, • - altábornagy, • - vezérezredes Alapvető jogok korlátozása: • A személyes szabadság korlátozása • A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása • A véleménynyilvánítás szabadsága • Gyülekezési jog • Egyesülési jog • Az anyanyelv használata • Választójog • A munka és foglalkozás szabad megválasztása (összeférhetetlenség) • A művelődéshez való jog, a tudományosés művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

34. Hivatásos szolgálati viszony: • önkéntes jelentkezés alapján • azzal a 18. életévét betöltött, • de 37 évnél nem idősebb, • cselekvőképes, • állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, • a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű • magyar állampolgárral létesíthető, • aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, • akinek életvitele nem kifogásolható és • hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez, • aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, • aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – törvényben meghatározott szerveknél és módon – ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat), • aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges.

35. A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz. • A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdőt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni. • A szolgálati viszony létesítésekor – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével – legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. • A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni.

36. A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete. • Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik. • A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

37. Önkéntes és tartalékos állományú katonák jogállása: • Az önkéntes tartalékos állomány tagja: • az a közkatona (rendfokozat nélküli), tisztesi, altiszti, tiszti rendfokozatú katona, • aki meghatározott ideig – szerződés alapján – • önkéntes műveleti tartalékosként vagy • önkéntes védelmi tartalékosként • vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és • a tényleges katonai szolgálatot. • Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony határozott időre azzal a 18. életévét betöltött személlyel létesíthető, akivel szemben kizáró ok nem áll fenn. • Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony – miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági feltételekkel – a 18. életévét betöltött személlyel és határozatlan időre létesíthető. • Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására behívóparanccsal kerül sor. • Az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítésre – katonai előképzettsége szerint differenciáltan – első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be. • Ezen a meghatározott időtartamon túl – 3 évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható.

38. Hadijog Katonai alapismeretek Készítette: dr. Dula Borbála

39. Történet: • Csak a XIX. századtól léteznek olyan nemzetközi egyezményeken alapuló szerződések, amelyek a hadviselés módjával, a sérültekkel, a hadifoglyokkal és a polgári lakossággal történő bánásmódot szabályozzák. • Jean Henri Dunant (Genf, 1828. május 8.–Heiden, 1910. október 30.) svájci orvos volt az első, aki látva az 1859-es solferinói ütközet sérült katonáinak mérhetetlen szenvedését, olyan semleges nemzetközi szervezet létrehozását kezdeményezte, amely mindkét háborúzó fél sérültjeit ellátja. • Ennek érdekében 1863. október 26-án Genfben megalapí­totta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely 1876-ban a Vöröskereszt elnevezést kapta.

40. A humanitárius szabályokat tartalmazó genfi egyezmények: • 1. Az első genfi egyezményt 1864. augusztus 22-én 22 ország – köztük Dánia, Franciaország, Svájc, Spanyolország, Portugália – fogadta el, amely a hadra kelt seregek sebesültjeinek, betegeinek védelmével, a hadifoglyokkal való bánásmóddal, a polgári lakosok védelmével foglalkozik. • 64 cikk, • 1 melléklet, Az egészségügyi övezetekre és helységekre vonatkozó megállapodás tervezet, 12 cikk • 2. 1906-ban fogadták el a hadifogoly ellátásról szóló egyezményt. • 3. Az 1949. augusztus 12-én elfogadott egyezmény minősül az alapegyezménynek, amely a hadra kelt erők sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javí­tásáról szól.

41. A hadviselés szabályait tartalmazó egyezmények: • 1. Hága, 1899. július 29. Az emberi testben könnyen szétlapuló golyók tilalma. • 2. Hága, 1907. október 18. A tenger alatt önműködő aknák elhelyezésének tilalma. • 3. Genf, 1925. június 17. A fojtó- és mérges gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának tilalma. • 4. 1971. december 17. ENSZ Közgyűlési határozat a bakteriológiai és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállí­tásának és tárolásának megtiltásáról és megsemmisí­téséről. • 5. Genf, 1980. október 15. Röntgensugárral ki nem mutatható repeszek, meglepőaknák, gyújtófegyverek alkalmazásának betiltása, illetve korlátozása.

42. A harcos megkülönböztetése és jellemzői: • A genfi egyezmények szerint a hadifogoly státusz csak a harcosokat illeti meg.  • A harcosok megkülönböztetésére az alábbi szabályok vonatkoznak: 1. nyí­ltan kell viselnie fegyverét minden egyes katonai összecsapás során; 2. olyan szervezethez kell tartoznia, ahol érvényesülnek a függelmi viszonyok; 3. messziről megkülönböztethető jelvényt kell viselnie; 4. ismernie kell a genfi egyezmények előí­rásait, és alkalmazkodnia kell a háború törvényeihez és szokásaihoz.

43. Az 1949. augusztus 12-én kelt III. genfi egyezmény 4. cikke az alábbiak szerint határozza meg, hogy ki minősül hadifogolynak. • A jelen Egyezmény értelmében hadifoglyok a következő csoportok valamelyikébe tartozó és az ellenség hatalmába jutott személyek: • 1. Valamely összeütköző Fél fegyveres erejének, valamint az ezen fegyveres erők részét alkotó néphadnak (milí­cia) és önkéntes csapattesteknek tagjai. • 2. Az egyéb néphadnak (milí­cia) és önkéntes csapattesteknek tagjai, ideértve a szervezett ellenállási mozgalmak tagjait, ha azok valamely összeütköző Félhez tartoznak és a saját területükön belül vagy azon kí­vül tevékenykednek, még ha ez a terület megszállás alatt áll is, feltéve, hogy a néphad és az önkéntes csapattestek, ideértve a szervezett ellenállási mozgalmakat is, megfelelnek a következő feltételeknek:a) élükön oly személy áll, aki alárendeltjeiért felelős;b) meghatározott és messziről felismerhető megkülönböztető jelvényt viselnek;c) fegyvereiket nyí­ltan viselik;d) hadműveleteikben a háború törvényeihez és szokásaihoz alkalmazkodnak. • 3. A rendes fegyveres erők ama tagjai, akik olyan kormány vagy hatóság szolgálatában állnak, amelyet az őket fogva tartó Hatalom nem ismer el. • 4. A fegyveres erőket kí­sérő, de azoknak nem közvetlen részét alkotó személyek, mint a katonai légi járművek polgári személyzetének tagjai, a haditudósí­tók, a szállí­tók, a katonák jólétéről való gondoskodással megbí­zott munka- és szolgálati egységek tagjai, feltéve, hogy engedélyt kaptak azoktól a fegyveres erőktől, amelyeknek kí­séretéhez tartoznak, és amely erők kötelesek őket a csatolt mintához hasonló személyazonossági igazolvánnyal ellátni. • 5. Az összeütköző Felek kereskedelmi tengerészete legénységének tagjai, ideértve a parancsnokokat, a révkalauzokat és a tisztjelölteket, valamint a polgári repülés személyzetének tagjai, ha azok a nemzetközi jog egyéb rendelkezései értelmében nem részesülnek kedvezőbb elbánásban. • 6. A meg nem szállt terület lakossága, amely az ellenség közeledtére önként ragad fegyvert, hogy szembeszálljon a benyomuló csapatokkal, és amelynek nem volt ideje rendes fegyveres erőkké átalakulnia, ha fegyvereit nyí­ltan viseli és a háború törvényeit és szokásait tiszteletben tartja.

44. Amennyiben kétséges, hogy az elfogott személy harcosként vett részt a harcban, azt bí­róságnak kell eldöntenie. • Szintén bí­róság í­télkezik a harcban nem harcosként elkövetett bűncselekmények ügyében. • Az egészségügyi személyzet, és az egyházi személyek nem tartoznak a fegyveres erőkhöz, nem támadhatók. • Az egészségügyi személyzet tagjai közé tartoznak: - az összeütközésben részt vevő felek katonai vagy polgári egészségügyi személyzete, valamint a polgári védelmi szervezetek egészségügyi személyzete; - a Vöröskereszt (Vörös Félhold, Vörös Oroszlán és Nap) nemzeti tagságainak, és más nemzeti önkéntes segélyegyleteknek az összeütközésben részt vevő felek által elismert egészségügyi személyzete; - az egészségügyi alakulatok, továbbá az egészségügyi szállí­tóeszközök egészségügyi személyzete. • Az egyházi személyzet közé azok a katonai vagy polgári lelkészek tartoznak, akik kizárólag hivatásukat gyakorolják és az összeütközésben részt vevő fél:• fegyveres erőihez;• egészségügyi alakulataihoz vagy egészségügyi szállí­tóeszközeihez;• polgári védelmi szervezeteihez tartoznak. • Az egészségügyi ellátó helyeket jól látható egyezményes jellel kell megjelölni.

45. Zsoldos, kém, terrorista • A zsoldosjellemzői:1. Ténylegesen részt vesz a harcokban, és kizárólag erre a célra toborozták.2. Egyéni haszonszerzés céljából harcol, zsoldja jelentősen meghaladja az adott harcoló fél katonáinak fizetését.3. Nem állampolgára a harcoló félnek, és nem tartozik annak fegyveres erejéhez sem. • Ebből következik, hogy a zsoldos nem harcos, elfogásakor, nem illeti meg a hadifoglyokra vonatkozó bánásmód.

46. Kém: • Az ellenség adatainak (pl. a haditechnikai eszközök száma, jellemző adatai, elhelyezkedése, a katonák létszáma, kiképzettsége) megszerzésére irányuló tevékenységet hí­rszerzésnek hívjuk. Ezen belül megkülönböztetjük a felderítést, és a kémkedést. • Amennyiben valaki az adatok gyűjtését a hadműveleti területen • titokban, • polgári ruhában végzi, kémnek minősül. • Amennyiben a kémet elfogják, nem illeti meg a hadifoglyoknak kijáró védelem. • Felderítés esetén az ellenséges területen egyenruhában történik az adatgyűjtés, ez nem kémkedés. Elfogás esetén a felderítő hadifogolynak minősül. • Terrorista: • 1. Az egész társadalom számára sokkoló erőszak szándékos alkalmazása vagy annak végrehajtásával történő fenyegetés.2. Célja különböző társadalmi, politikai, gazdasági vagy vallási követelések tejesí­tésének kikényszerí­tése.3. Olyan módszerek és célpontok kiválasztása, amelyek lehetőséget teremtenek a médiaszereplésre, ezzel is maximalizálva az erőszak hatásait.4. Célpontjai döntően a civil lakosság vagy szimbolikus jelentőséggel bí­ró intézmények, objektumok, személyek. A célpontok kiválasztásakor a fő szempont a propagandahatás maximalizálása. A nemzetközi jog illegitimnek tekinti a terrorcselekményeket, üldözi és bünteti azok elkövetőit.

47. 2002. évi LIX. törvény a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről • A deklaráció következtében a büntetőtörvénykönyv módosításra került. • A terrorcselekmény büntetőjogi tényállása ma a következő: • 261. § (1) Aki abból a célból, hogy • a)állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, • b) a lakosságot megfélemlítse, • c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, • a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. • (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

48. A hadifoglyokkal való bánásmód szabályai: • Hadifogoly státusz csak a harcosokat illeti meg. • Fogságba eséskor a védelem akkor illeti meg a harcost, amennyiben passzí­v magatartást tanúsí­t. • Az alábbi esetekben harcképtelen egy személy:1. A szembenálló fél hatalmában van, tehát már fogságba esett.2. Egyértelműen jelzi azt a szándékát, hogy megadja magát.3. Sebesülése vagy betegsége következtében elvesztette eszméletét, vagy magatehetetlenné vált, és ennek következtében önvédelemre képtelen.

49. A hadifoglyokkal szembeni bánásmód legfontosabb szabályai az alábbiak: 1. A fogva tartó hatalom köteles összeállí­tani a hadifoglyok névjegyzékét.A névjegyzék csak bizonyos adatokat tartalmazhat. A hadifogolytól kí­nzással vagy más eszközökkel egyéb adat nem követelhető meg. Az adatokról egy igazolványt állí­tanak ki, amely igazolja a hadifogoly státuszt. 2. Alapvető fontosságú a hadifoglyok egészségének és testi épségének a védelme. Ezért olyan helyen kell elhelyezni őket, ahol nincsenek kitéve támadásnak.  A szálláshely kialakí­tásánál figyelembe kell venni a nők elhelyezésének sajátosságait, a nemzetiségi, nyelvi szokásokat. Fontos szempont a megfelelő higiéniai körülmények biztosí­tása.3. Minden hadifogolynak joga van vallásának szabad gyakorlására, a testgyakorlásra. 4. A hadifogoly tisztek munkára nem kötelezhetők. A munkára vezényelt hadifoglyoknak megfelelő munkavédelem jár, és a munka kiválasztása esetén figyelembe kell venni korukat, nemüket, testi és egészségi állapotukat. 5. A hadifoglyoknak joguk van a külvilággal való kapcsolattartásra, havonta legalább két levelet és négy levelezőlapot küldhetnek, továbbá csomagot kaphatnak. 6. Amennyiben a hadifogoly súlyosan megsebesül vagy súlyosan megbetegszik, meg kell szüntetni hadifogságát, és haza kell szállí­tani. 7. Az ellenségeskedés befejezésekor a hadifoglyokat haza kell szállí­tani.

50. A polgári lakosság védelme: • A parancsnokoknak a következő szempontokat kell figyelembe venniük annak érdekében, hogy a támadás során a polgári lakosságot megóvják, és a polgári javak épen maradjanak: 1. A támadás megindí­tása előtt a rendelkezésükre álló minden lehetséges módon meg kell győződniük arról, hogy a támadásra kijelölt célpontok nem polgári személyek, vagy polgári javak. 2. Úgy kell kiválasztani a támadás eszközét és módját, hogy elkerüljék, vagy a lehető legkisebbre csökkentsék az esetleges polgári áldozatok és sebesülések számát, és a polgári javakban okozott károkat. 3. Amennyiben a támadás megindí­tása után derül ki, hogy a támadás célja nem katonai célpont, a támadást fel kell függeszteni. 4. Amennyiben a parancsnoknak lehetősége van rá, a támadás előtt értesí­tenie kell a polgári lakosságot.