Kultúraközi kommunikáció

1. Kultúraközi kommunikáció Első téma: a kommunikáció, kultúra, civilizáció fogalma

2. A kommunikáció fogalma • A kommunikáció információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján. • A kommunikáció olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.

3. A kommunikációs folyamat modellje • kibocsátó – kódolás – üzenet – csatorna – dekódolás – befogadó • Visszacsatolás (feed back) • Kommunikációs környezet

4. A kommunikációs zaj típusai • Kommunikációs zaj • Csatornazaj • Környezeti zaj

5. Az interkulturális kommunikáció (intercultural, cross-cultural communication) fogalma • Eltérő kultúrák képviselőinek interaktív kommunikációja • Interdiszciplináris jellege: felhasználja és sajátos szempontjai szerint rendszerezi a kommunikációelmélet, szociológia, pszichológia, nyelvészet, szemiotika, kulturális antropológia eredményeit.

6. Miért tanuljuk? • 1. Technológiai ok („világfalu”) • 2. Demográfiai ok (migráció) • 3. Gazdasági ok (multinac. cégek) • 4. Béke-ok (etnikai-kulturális konfliktusok kiküszöbölése) • 5. Önismeret javulása

7. Kialakulása • Edward Hall (USA) világháborús élményei. Később a Foreign Service Institut igazgatója. Feladata: felkészítés a külföldi munkára. • Rejtett dimenziók c. műve: az ember és a tér kapcsolata az eltérő kultúrákban. • Magyarul is megjelent!

8. Interkulturális menedzsment • A kultúraközi kommunikáció alkalmazott tudománya. • A kultúraközi kommunikációs és menedzsment tanulmányok gyakorlati alkalmazása szervezeti interkulturális helyzetekben. • Az interkulturális menedzsment tréningek szerepe.

9. A kultúra szó eredete I. • latin: colore (ige) • 1. ‘lakik’ colonus, colonia • 2. ‘vallásos tiszteletben részesít’ cultus • 3. ‘művel, ápol’ (növényt, állatot) cultura

10. A kultúra szó eredete II. • Kultuszminiszter vagy kulturális miniszter?? Melyik a helyes? • Metaforikus használat: De cultura animae (A lélek műveléséről) • Végleges jelentés: 18. században

11. A kultúra definíciói I. • Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezeknek egy adott korszakban való jellegzetes állapota (Bakos). A jéghegy-hasonlat. Az 1-es kultúra, 2-es kultúra fogalma. • A világ ember által alkotott része. • A kultúra az, ahogyan emberek egy csoportja megoldja a problémáit.

12. A kultúra definíciói II. • A kultúra kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját vagy kategóriáját megkülönbözteti egymástól (Hofstede). • Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónek tekintenek (Trompenaars).

13. A kultúra szűkebb és tágabb értelmezése • Antropológiai fogalom: lásd korábbi definíciók • Esztétikai (hétköznapi) fogalom: szellemi, főképpen művészi tevékenység gyakorlata és alkotásai (kulturális miniszter)

14. A kultúra és civilizáció fogalom egyezése és eltérése • Oswald Spengler: A Nyugat alkonya(1918–1922) : a civilizáció a kultúra hanyatló szakasza. • Spengler: kínai, indiai, babilóni, egyiptomi, mexikói, antik (apollóni), arab (mágikus), nyugati (fausti) kultúrák

15. A „fausti” kultúra • Faust (az európai ember megtestesítője) az ördöggel szövetkezik a tudás (az örök élet) megszerzése érdekében. Azaz: • a 19. századi eszmény: az ember, az európai kultúrával a középpontban mindenre képes: legyőzi, meghódítja a természetet (Jules Verne regényei)

16. Spengler: a civilizációs szakasz jellemzői • Energia- és kommunikációfüggőség • Organikus nép → szervetlen tömeg • Demokrácia → látszatdemokrácia • Horizontális terjeszkedés: impérium • Technika plusz - művészet, filozófia mínusz • Vallás mínusz - kultuszok, szekták plusz • Sport, divat, testi higiéné, helyes táplálkozás plusz („mániákus fontosságuk”)

17. Kultúra és civilizáció II. • A két fogalom rokon értelmű, csak időben térnek el egymástól: • Neandervölgyi kultúra (jó) • *Neandervölgyi civilizáció (rossz) • Egyiptomi kultúra / civilizáció (jó)

18. Kultúra és civilizáció III. • Egyes szám (kultúra, civilizáció) vagy többes szám (kultúrák, civilizációk)? Robinson és Péntek. Szóhasználati eltérések a gyarmati múlt igazolására. • Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996). Tendenciák: • Integráció és dezintegráció • Iszlám fundamentalizmus

19. A kultúra és kommunikáció összefüggése • „A kultúra kommunikáció, a kommunikáció kultúra” (Edward Hall) • A kultúra (...) kontextus, ami a kommunikáció hatékonyságát fokozza (Buda Béla)

20. A kultúra közös vonásai • tanult • kollektív • csoportspecifikus • relatív

21. A kulturális relativizmus és az etnocentrizmus fogalma • Kulturális relativizmus: a kultúrák között nincs hierarchikus viszony, minden kultúra csak saját rendszerében értelmezhető (egyik kultúra sem abszolút értékű a másikhoz viszonyítva) • Etnocentrizmus: egyik kultúra fölébe helyezi magát a másiknak; szélsőséges formái: rasszizmus, nácizmus, apartheid, szegregáció; normális: hazafiság

22. A „kulturális lejtő” fogalma • Európa: nyugat-keleti kulturális lejtő; a nyugatabbra élő lenézi a tőle keletebbre élő kultúráját, gyakran egy országon belül is. • Európa: észak-déli lejtő is megfigyelhető.

23. Az ember szellemi beprogramozásának szintjei (Hofstede) • Emberi természet: univerzális, örökölt • Kultúra: csoportspecifikus, tanult • Személyiség: személyspecifikus, örökölt és tanult

24. A kultúra két rétegmodellje I. • Hofstede „hagymamodellje” (1994): • szimbólumok • hősök • rítusok • értékek (ideális és elfogadott)

25. A kultúra két rétegmodellje II. • Trompenaars modellje (1995) • Tárgyi termékek (explicit) • Normák és értékek (explicit) • Alapfeltevések, axiómák (implicit)

26. A kultúra szintjei • nemzeti kultúra • regionális kultúra • etnikai és / vagy vallási kultúra • nyelvi kultúra • nemi kultúra • generációs kultúra • osztály / réteg kultúrája • szervezeti kultúra

27. Nemzeti kultúra • Nem azonos mindig a nemzetiséggel: Svájc négy nemzetiségének (német, francia, olasz, rétoromán) többé-kevésbé egységes a kultúrája. Határon túli magyarok problémája.

28. Regionális kultúra • 1. Országok fölött: skandináv, mediterrán, távol-keleti stb. kultúra 2. Országon belül: Olaszország Németország (bajor vagyok!), USA

29. Etnikai és / vagy vallási kultúra • Északír probléma: Etnikai, vallási és gazdasági okok. Szerbek és horvátok: vallási probléma. Erdély: etnikum és vallás összefüggése. A csángó-kérdés. Az iszlám és Európa.

30. Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra • A nyelvcsere Kelet-Európában többnyire a nemzeti kultúra cseréjét is jelenti; Nyugat-Európában nem minden esetben (írek, skótok, walesiek).

31. Nemi kultúra • A nemek nyelvhasználata különbözik,hogy milyen mértében, az kultúrafüggő. • A japán női nyelv: boku ‘én’ (férfi), watakushi ‘én’ (nő)

32. Generációs kultúra • Az idősebb és fiatalabb nemzedék nyelvhasználata eltér általában. • Köszönések: Kisztihand, Szervusz, Alászolgája, Jó napot; udvarol vkinek , vkinek tetszik vki, nem jut eszembe. • Szia, Cső, Helló; jár vele, bejön neki, nem ugrik be stb. stb.

33. Társadalmi osztály / réteg kultúrája • G. B. Shaw: Pygmalion(a nyelv szerepe) • Bernstein-hipotézis: • elaborated code (kidolgozott), restricted code (korlátozott) • A marxi „két kultúra elmélete” Molnár Ferenc vs. Móricz Zs.

34. Szervezeti / vállalati kultúra • Globalizáció, multinacionális cégek • Japán vállalati kultúra – nyugati vállalati kultúra (USA-filmvígjáték egy USA vidéki városában épült japán autógyárról)