Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája

1. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája

2. Tematika • 1. Mentális egészség fogalma, a normális és abnormális értelmezése. • 2. A személyiségzavar fogalma. • 3. A magzati élet és az újszülöttkor biológiai és pszicho-szociális ártalmai. • 4. A biológiai alapfunkciók zavarai. A neurotikus személyiségfejlődés gyökerei. • 5. Pszichoszomatikus megbetegedések a gyermek- és serdülőkorban. • 6. Megkésett beszédfejlődés, kicsi szókincs, dyslexia veszélyeztetettség • 7. Motorikus rendellenességek. A hiperaktivitás kialakulásának okai és tünetei

3. TEMATIKA • 8. A tanulási képességeket meghatározó pszichikai funkciók fejlődése és zavarai. • 9. Az iskolára való alkalmasság és éretlenség. Fejlesztés lehetősége az óvodáskorban. • 10. A tanulási zavarok másodlagos következményei, a pedagógus szerepe a megelőzésben. • 11. Kommunikációs zavarok, dadogástól a gyermekjátszmákon át az autizmusig. • 12. Beilleszkedési zavarok, kapcsolatteremtési nehézségek. • 13. Integráció feltételei az óvodákban és iskolákban. • 14. Krízisek egy gyermek életében. Válás, gyász.

4. IRODALOM: • KÖTELEZŐ: Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998 • AJÁNLOTT Bácskai Erika- Gerevich József: Ifjúság és drogfogyasztás Animula, Bp., 1997 • Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok Tankönyvkiadó, Bp., 1986 • Balogh Katalin (szerk.) Kudarc nélkül az iskolában Alex-typo, Bp., 1992 • Bognár Gábor- Telkes József: A válás lélektana. Közgazdasági és Jogi K., Bp., 1986 • Ronald J. Comer: A lélek betegségei Pszichopatológia Osiris, Bp., 2000 • F. Ehrat- F. Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyermekek (POS) Gondolat, Bp., 1991

5. A mentális egészség fogalma, jellemzői • Az egészség fogalomban 3 faktor játszik szerepet: • fizikai, vagy szomatikus tényezők • szociális tényezők • pszichológiai tényezők • egyensúlyi állapot; zavara  betegség • A három faktor között interakció van.

6. Felmérés • 1971 Wadsworth és társai USA: • 2153 embertől kérdezték meg, volt-e fizikai panasza az elmúlt két hétben. • 4.9%-nak nem volt. • 19% volt, de semmit sem tett a panaszai csökkentésére. • A többi gyógyszert szedett, kúrálta magát, orvoshoz fordult, stb. • DE: Nem a panasz súlyossága döntötte el, hogy a betegszerepet elfogadták-e.

7. Vezető halálokok 1900: 1/ tüdőgyulladás, influenza; 2/ tuberkulózis, 3/ gyomor és bélfertőzés 1990: 1/ szív; 2/ tumor; 3/ egyéb keringés; 4/ baleset; 5/ krónikus, nem fertőző tüdőbetegségek, pl.: asztma, bronchitis; 6/öngyilkosság (Mo.); tüdőgyulladás, influenza (USA); 7/ májzsugor, alkohol; 8/ tüdőgyulladás, influenza (Mo.)

8. Az egészség fenntartásában az egyénnek döntő szerepe van. • Minden olyan helyzetben, melyben fenyegető eseményekkel kerülünk szembe, stresszt élünk át. • A stresszorok hatására bekövetkező testi reakciók összessége: stressz-reakció • Selye János (1956), magyar származású tudós általános, nemspecifikus adaptációs szindrómának nevezett el.

9. A stressz lefolyásának 3 szakasza • 1. alarm, vagy vészreakció: a vegetatív idegrendszer szimpatikus része aktiválódik: a figyelem éberebbé válik, a vérnyomás és szívritmus nő, a légzés felgyorsul, a pupillák kitágulnak, a vércukorszint emelkedik, torok összeszorul, több vér kerül az agyba, stb. • 2. ellenállási fázis: amely akkor jön létre, ha a stressz tartósnak bizonyul. Az izgalom révén létrejön a menekülésre vagy támadásra irányuló készenléti állapot (Üss vagy fuss, harcolj vagy menekülj!), • 3.szakasz: Sikertelen alkalmazkodás, túlingerlés esetén beáll a kimerülés szakasza.

10. Egyik szülő halála100 Szülők válása73 Szülők különélése65 Szülő börtönben tartózkodása63 Közeli családtag (pl. nagyszülő) halála63 Személyes sérülés, betegség53 Szülők újraházasodása50 Iskolából kizárás47 Szülők kibékülése45 Kiugróan hosszú, szokatlan vakáció45 Szülő vagy testvér betegsége44 Anya terhessége40 Kistestvér születése (adoptálása)39 Új iskola, osztályváltás, új tanár39 A család pénzügyi gondjai38 Közeli barát elköltözése37 Változás a tanulmányokban36 Több vita a szülőkkel, vagy a szülők veszekedése35 Változás az iskolai köt.-ben29 Testvér iskolakezdése29 Családi viták nagyszülőkkel29 Anya vagy apa dolgozni kezd, vagy abbahagyja a munkát26 Iskolaév kezdete vagy vége26 Az életszínvonal változása25 Problémák a szülőkkel (komm hiánya, ellenségeskedés)23 Költözés20 Új sport, hobbi, szabadidős tev.20 Új barátok, új elvárások a társak felől18 Családi összejövetelek gyakoriságának megváltoztatása15 Étkezési szokásokváltoztatása15 Vakáció 13 Karácsony 12 Életesemények skálája

11. A skála (Remsberg és Saunders, Gyermekeink és a stressz. Pont Kiadó, 2000. 62-64.) a stressz erősségét méri az életesemények változásaiban az utolsó évben. Ha a pontszám 150 alatt van, akkor az elmúlt év a stressz-terhelés szempontjából átlagosnak A 150 – 300 közötti érték jelzi, hogy az átlagosnál jobban igénybe vette a szervezetet, 300 feletti érték pedig már a veszélyeztetettség állapota! Vagy testi tünetek jelentkeznek, vagy eredményesek voltak a megküzdési stratégiák.

12. COPING • „Megküzdésnek tekinthető minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait.” (Lazarus idézi Oláh Attila)

13. a kognitív értékelés • Az érzelem erősségét, és minőségét meghatározza, és a megküzdés módjára hat. • Kognitív értékelés: a helyzet megoldására rendelkezésünkre álló észlelt képességeinket összevetjük az észlelt környezeti igényekkel, és a korábbi tapasztalataink alapján döntünk arról, hogy képesek vagyunk-e a helyzet megoldására • Elsődlegesen mit jelent az adott hatás az egyén jóléte, élete alakulása szempontjából. • Másodlagosan mennyire tudja kontrollálni a helyzetet

14. Megküzdési módok • kedvező: problémaközpontú, aktív küzdelem, cselekvési lehetőségek átgondolása, tervezés, pozitív gondolkodás •  érzelmi központú: a feszültség csökkentése, ezzel főleg akkor élünk , ha kontrollálhatatlannak találjuk a helyzetet, szociális támogatás keresése, elfogadása • és kedvezőtlen, nem adaptív formákat: •  érzelmi központú: önvigasztalás (túlevés), feszültségoldás: drog (gyógyszer, alkohol) • elhárító mechanizmusok: tagadás (nincs probléma), elfojtás (az adott dolog, érzés elfelejtése), projekció (kivetítés- más a hibás, ellenséges magatartással összefügg), regresszió (korábbi életszakaszba visszasüllyedünk) passzivitás (csodavárás), cselekvés halogatása, stb.

15. A betegségek kialakulásának „alternatív” magyarázatai • „Az egészség fenntartásában az egyénnek döntő szerepe van.” • Kognitív kiértékelés • Tanulás-elméleti alapú magyarázat: az anyával töltött idő, ápolás = jutalom. • az immunrendszer megtanul betegséggel válaszolni az enyhe fertőzésre is. • patkánykísérlet

16. A személyiségzavar fogalma • károsító, maladaptív viselkedésminták, amelyeket éretlen, nem megfelelő stresszkezelő és problémakezelő mechanizmusok, (megküzdési stratégiák) jellemeznek. • Különböző okokból, különböző módokon nehezített a beilleszkedése a szűkebb v. tágabb környezetébe. • Tünetek értelmezésének nehézsége a gyerekeknél: 1. nincs még kialakult kórkép, • fejlődési tendencia van, élettani fejlődési krízisekkel (amitől el kell tudni különíteni) tarkítva 2. gyakori, hogy a pszichés probléma korspecifikus tünetekben jelentkezik.

17. Mentális zavarok osztályozása • DSM - III. 1980 (Diagnostic and Statistical manual of Mental Disorders) • Amerikai Pszichiátriai Társaság Washington: • A mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve. • DSM-IV 1994

18. Normalitás • Meghatározása földrajzi helytől, koroktól függően változik. Nincs éles elválasztó határ. • Abnormális az a viselkedés, ami • nem felel meg a kulturális és szociális normáknak, • maladaptív = károsan hat az egyénre, vagy mások számára veszélyes. • gyakoriság • Abnormális viselkedés okai: három faktor • fizikai; szociális; pszichológiai tényezők

19. Az egészséges emberek jellemzői • a hatékony valóságészlelés, • gyors alkalmazkodóképesség (adaptáció); • a viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége • reális kockázatvállalás • érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége • önismeret, egészséges önbecsülés, önértékelés • céljainak megvalósítása; • A mentálisan egészséges ember a betegnél kielégítőbb életet él.

20. Amagzati élet és az újszülöttkor biológiai és pszichoszociális ártalmai • Leggyakoribb genetikai rendellenességek: • Down kór • Nemhez kötött rendellenességek (X kromoszóma hordozza): pl. színtévesztés, vérzékenység, Turner-syndróma (X0kr.) • Öröklött anyagcserezavar (fenilketonória) hiányzik egy fehérjebontó enzim fenil-alanin és fenil-piroszőlősav halmozódás  agysejtek fejlődését akadályozza

21. Környezeti hatások és/vagy biológiai tényezők?!? • Ikerkutatások: egypetéjű külön nevelkedő ikrek • Örökbe fogadó családoknál együtt nevelkedő genetikailag nem testvérek • Ugyanaz a család minden tagja számára más-más környezet: • születési sorrend, távolság a testvérek között • nem • temperamentum • betegségek, balesetek stb.

22. Waddington fejlődési modellje (1957) Tájkép: lefelé guruló golyó (=fejlődő élőlény) elágazási pontok = választási lehetőségek minél előrehaladottabb a fejlődés annál nehezebb áttérni egy másik ágra. A golyó csatornájának mélysége attól is függ, hogy miről van szó

23. Az anyák terhességgel szembeni pszichés beállítódása: • Ideális anyák - akik elfogadják terhességüket • Hideg anyák - tudatosan elutasítják, tudattalanul elfogadják terhességüket emocionális labilitás, terhességi panaszok megfigyelhetőek, de a koraszülés nem jellemző • Ambivalens anyák - tudatosan elfogadják, tudattalanul elutasítják terhességüket. Erős dohányos anyák, Koraszülés gyakoribb • „Katasztrofális” anyák - mind tudatosan, mind tudattalanul elutasítják gyermeküket. Több teratogén hatás érvényesülhet, később a bántalmazás gyakoribb

24. Teratogén ártalmak • drog (gyógyszer, alkohol) (Contergan-ügy) • dohányzás • sugárzás és környezetszennyezés • fertőzés /rubeóla, AIDS/ • Következmények: • általánosak: spontán abortusztól a koraszülésig; • Speciálisak: az éppen akkor intenzíven fejlődő szerv vagy szervrendszer károsodása

26. Rh-összeférhetetlenség • Rh+: D-antigént tartalmaz a vér (emberek 4/5-e ilyen) • Rh-: D-antigént nem tartalmaz a vér • Öröklődés: domináns-recesszív • Rh- anyának és Rh+ apának valószínű Rh+ gyermeke lesz • Rh-vérhez Rh+ vér (vörösvértest) kerül (pl.: abortusz, szülés, véradás) megindul az antitest termelődés. • 72 órán belül anti-D injekcióval kivédhető • A termelődött ellenanyag a terhesség alatt átjut a magzatba, és ha az Rh+, akkor elpusztítja a magzati vörösvértesteket.