210 likes | 339 Views
Vállalati EEM. 1950 1960 1970 1980 1990 2000. idő. Vezetési orientációk változása. Tudástőke. Emberi tőke. Minőség. Stratégia. Marketing. Értékesítés. Termelés. A vállalati EEM fejlődése. XIX. sz. második felétől:
E N D
1950 1960 1970 1980 1990 2000 idő Vezetési orientációk változása Tudástőke Emberi tőke Minőség Stratégia Marketing Értékesítés Termelés
A vállalati EEM fejlődése XIX. sz. második felétől: gondoskodó vállalati hivatalnokok 1920-as évektől: személyzeti osztályok megjelenése (PM) II. vh után: személyzeti specialisták megjelenése 1960-as évektől (paradigmaváltás): vezetésbe integrált emberierőforrás- gazdálkodás (HRM)
Párhuzam a vezetéstudomány irányzataival XIX. sz. végéig ösztönző + katonai vezetés (laikus vezetés) XX. sz. eleje tudományos vezetés klasszikus iskolája (Taylor, Ford) 1930-as évek HR megjelenése 1970-es évek emberi tőke felfogás Napjainkban komplex (posztmodern) megközelítés
Az EEM fogalma "Az emberi erőforrás menedzsment a vezetés olyan általános funkciója, amely alapvetően az emberekkel, mint erőforrásokkal foglalkozik." (Miner) Bővebben az emberi erőforrás menedzsment a szervezeti és a szervezetben dolgozó egyének céljainak maximalizálását, az emberi erőforrások hatékony felhasználását célzó programok, funkciók, tevékenységek összessége.
Az EEM modellje Külső (vállalaton kívüli) környezeti tényezők Vállalaton belüli tényezők Emberi erőforrás menedzsment funkciók Szervezeti célok
Az EEM céljai • Szervezet céljainak elérése (eredményesség) • Szervezet hatékonyságának biztosítása • Emberi erőforrás eredményessége és hatékonysága
Az emberi erőforrás hatékonyságának biztosítása • Megfelelően képzett és motivált munkaerő • Alkalmazottak elégedettségének biztosítása • Alkalmazottak potenciális képességeinek, fejlődési lehetőségeinek kihasználása • Szervezet politikáinak közvetítése • Szervezeti normák, rutinok fenntartásának elősegítése • Változásmenedzselés (egyén, csoport, vállalat) • Munkakörülmények: kultúra, légkör, vezetési stílus
Külső környezeti feltételek Társadalmi-gazdasági környezet: Népesség; gazdasági fejlettség; foglalkoztatási struktúra; munkaerő-piaci helyzet; jogszabályok; kormányzati elvárások; érdekvédelem; üzleti élet globalizálódása; változás, mint kihívás; történelmi háttér; kulturális adottságok; infrastrukturális és fizikai adottságok.
Az EEM vállalaton belüli környezete • Szervezeti jellemzők szervezeti stratégiai és operatív célok pénzügyi kondíció és flexibilitás alkalmazott technológia (alapf., inform.) szervezeti struktúra, kultúra 2. A munka, a munkakör jellemzői 3. Az alkalmazottak jellemzői az egyének jellemzői munkacsoportok jellemzői vezetési stílus, vezetési gyakorlat
Szervezeti struktúra tipológiák • Strukturális jellemzők • Munkamegosztás • Hatáskörmegosztás • Koordináció • Konfiguráció • Mintzbergi konfigurációk • közvetlen felügyelet a stratégiai csúcs által EGYSZERŰ STRUKTÚRA • munka standardizálása GÉPI BÜROKRÁCIA • alkalmazottak képességeinek standardizálásaSZAKÉRTŐI BÜROKRÁCIA • autonóm egységek outputjainak standardizálása DIVIZONÁLIS FORMA • kölcsönös alkalmazkodás ADHOCRÁCIA
Az EEM funkciói • emberi erőforrás stratégia • emberi erőforrás tervezés • munkakör-elemzés, -tervezés és -értékelés • ösztönzésmenedzsment • munkaerő-ellátás: toborzás, kiválasztás, beillesztés • teljesítmény-menedzsment, teljesítmény-értékelés • emberierőforrás-fejlesztés: képzés, oktatás • munkaügyi kapcsolatok • személyzeti információs rendszer • változásmenedzselés, kultúraváltás • nemzetközi emberi-erőforrás menedzselés
környezet szervezet input transzformációs folyamat output Szervezetek mint nyílt rendszerek(kibernetikus modell) EEM
EEM modellek • A Michigan School Modell: • Kongruencia a vállalati stratégiával • A Harvard School Modell: (Harvard framework) • Integrált részei a stratégiai jövőkép felé mutatnak és közös filozófián nyugszanak
The Michigan School ModelAz emberi erőforrás ciklus Ösztönzés Kiválasztás Teljesítmény- menedzsment Teljesítmény Fejlesztés
The Harvard Framework Érdekeltek figyelembe vétele EEM politika Rövid távú EEM eredmények Hosszú távú következ- mények Szituációs tényezők
Az EEM szervezeti kialakítása I. Felsővezetés Személyzeti osztály, személyzeti menedzserek Operatív vezetők
Az EEM szervezeti kialakítása II. Vállalati méret Emberi erőforrás kritikussága Stratégiai súly Egyre elkülönültebb, kiépültebb, tagoltabb EEM
Az EEM szervezet helye a vállalati struktúrában • Megosztott gazdasági vezető + személyzeti vezető • Önálló funkció önálló vállalati funkció (igazgatóval) • Horizontális támogató szerep (mátrix) minden funkciónál és szinten HR támogatás