A család , mint autonóm valóság

1. A család,mint autonóm valóság Ihász Ferenc PhD. (Rekreáció szervező egészségfejlesztő szak)

2. A család fogalma, típusai A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége: (1)a szülő(k), (2)a gyerek(ek) és (3)legközelebbi hozzátartozóik közössége. A mai értelmezés ezen legtöbbször az ún: 1)monogám családot érti, amely tartós együttélésre vállalkozó egyetlen férfi és egyetlen nő szexuális, gazdasági, érzelmi közössége, s az általuk, illetve valamelyikük által nemzett gyermek(ek) közössége. (vérségi közösség) A 20. század végén az a legvalószínűbb, hogy bár a család a múlthoz képest kétségtelenül veszített funkcióiból, számos alapvető funkciója változatlanul fennmarad, olyanok, amelyeket mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a család tud legjobban ellátni. Ezt hosszú időre tartósíthatja az állam tudatos társadalompolitikája, a családok támogatása is.

3. A család, az egyén és a társadalom kapcsolata • Az "egészséges" társadalom nem "egészséges" egyének összessége, hanem harmonikus családok és közösségek szerves rendszere. • Az egyén nem közvetlenül kapcsolódik a nagy társadalmi formációkhoz, hanem a családon keresztül. • A család közvetíti a nagy társadalom érték-, erkölcs-, elvárásrendszerét az egyén felé. A "hiány" kemény valóság, miszerint a legtöbb betegség gyógyulása szempontjából a családon kívüliség hátrányos kockázati tényező. Különösen informatív az az adat, hogy a kockázati tényező súlyosabb azoknál, akik családból kihullottak, mint azoknál, akik mindig is egyedül éltek.

4. Az érett személyiség kialakulásának egyes feltételei • (1)bizalom, (2)összetartozás, a (3)másik feltételek nélküli elfogadása • A bizalmi kapcsolat teszi lehetővé a másik feltétel nélküli elfogadását, azaz szeretetét. • A bizalom az ellenséges érzületek hiánya. • (4)Biztonság- A család a személy egyik fontos szükségletének, a biztonságnak legfőbb garanciája. • (5)Érzelmi kapcsolatok: az ember fejlődésében kiemelt fontossága van a valakihez való kötődésnek.

5. A család funkciói • A család alapvető funkciója: • - a reprodukció, biológiai-utódnemző és társadalmi értelemben egyaránt. • - gazdasági, • - érzelmi és kulturális-szellemi közösség is. • Gazdasági funkciója: • - a fogyasztási-anyagi szükségletek kielégítése • - termelési, szolgáltatási egységként is működhet. • Az érzelmi szükségletek kielégítése: • - családtagok egymás iránti megértését, gondoskodását, áldozatvállalását, • - szexuális és szeretetigényét. • A munka utáni pihenés, regenerálódás terepe is alapvetően a családi otthon, vagyis az egyének erejének naponkénti újratermelése is itt történik. • A családban valósul meg: • - a gyermek(ek) szocializációja, önálló családi életre való felkészítése. , - a családok értékadó tevékenysége révén valósul meg a társadalom rétegeinek reprodukálása. • - családban történik a beteg- és az idős családtagok ápolása, gondozása.

6. A család egyéb fontos funkciói • Kommunikáció - (nem verbális és verbális komm.), • Együttes élmények - (együttes élmény újra és újra felidézhető), • Családi rítusok, ünnepek - (az ünnepekben nyilvánul meg a családban-lét "időtlen" mivolta), • Generációs kapcsolatok - (a ráncos öregasszonyban a szépséget a nagymamán keresztül ismerjük fel), • A család mint élet- és munkaközösség - (a család nem csupán éjjeli szállás, egyik eredeti funkciója a teljes életközösség), • Konfliktus-megoldási módok ("coping" stratégiák) - A családon belüli konfliktusokra mindig van megoldás. • Szerepek - • Értékek - • Családi életre nevelés -

7. Szocializáció a családban • A családi szocializáció utánzás alapján megy végbe: a gyermek követi a modellként szolgáló szülő viselkedését. • Az utánzás szerepe: különösen fontos az egész életen át ható magatartási minták elsajátításában. • A gyermek általában azonosul is azzal, akit utánoz. Ez különböző mértékű lehet, attól függően, hogy a szülő – anya vagy apa – magatartása mennyire konzekvens, következetes, rendszeres, vagyis mennyire teremtődik meg az a légkör, amelyben erős azonosulás jöhet létre. • A szülői viselkedési minták belülről szabályozzák a gyermek magatartását, tartósan elraktározódnak, interiorizálódnak, s később a felnőttkori cselekvést irányítják. • Mindezek következményeképpen a gyermekek olyan magatartásokat is megtanulnak a szülői családban, amelyekre tudatosan nem tanítják őket, felhasználásukra a szülői családban nincs is lehetőségük, hanem csak jóval később alkalmazhatják az elraktározott mintákat.

8. Családi környezeti ártalmak • A szociális izoláció tünetei akkor lépnek fel, ha a gyermek nem kap elég (1)szeretetet, (2)gondozást a környezetétől. • A nyílt elutasítással szemben sokkal gyakoribb, amikor az anya saját maga számára sem tudatosan, de elutasítja a gyermekét, nem történik meg a gyermek érzelmi szükséglet-kielégítése. • Súlyos környezeti ártalom a  rossz családi légkör, a félelemkeltő, durva, merev szigorú szülői magatartás, a szeretet megvonása, amely során nem tud kialakulni a gyermek biztonságérzete. • Az alkoholista, deviáns, mentális betegségben szenvedő szülők is nagyon károsan hatnak  gyermek fejlődésére. • A deviáns család nem tudja biztosítani a gyermek számára a társadalmi stabilitást, de az anyagi szükségleteket sem.

9. Egyes veszélyeztetett csoportok a különböző családmodellekben

10. A „DIKTÁTOR CSALÁDJA” Oroszlánvégtagokban végződő koronás fotelben terpeszkedve olvas az apa. Leghűségesebb alattvalója, a felesége tálcán kínálja a király kedvenc italát, a korsó sört. A trónus mellett gyermekeik térdelnek, láthatóan apahiánytól szenvedve lesik minden szavát. Szerencsére a feminista vadászok ezt a fajtát csaknem kiirtották, de azért rejtekhelyeken itt-ott ma is fellelhető, nagyon szívós fajta. Létét az önzés tartja fenn.

11. Az ingatag birodalmat az anyakirálynő és családja váltja fel. Az anya büszkén, egyenes derékkal, koronával a fején és fakanállal a kezében ül a tűzhely tetején. Nem túl kényelmes trónus, de arról árulkodik, hogy az uralkodó okosabb, mint az előző, mert tudja, hogy a családi életet a konyhából a legkönnyebb irányítani. Lábainál megsemmisülten hever a korábbi zsarnok, míg a többi alattvaló, a gyerekek iskolai füzettel a kezükben várnak kihallgatásra. „AZ ANYAKIRÁLYNŐ”

12. ”Minden döntések asszonya” A korábbi királynő nehéz helyzetbe került, az anya megtörten vonszolja a nehéz bevásárlókosarat, a kisebbik gyerek húzatja magát, a nagyobbik úgy tesz, mintha emelné a szatyrot, de a legtöbb baj az anya hátán csüngő szakállassal, a férjjel van.  Ebben a családban a döntések terhe is az anyára nehezedik. „Anyukám, hova írassuk a gyereket, mit vásároljunk...?" – fogalmaz a férj.

13. „Egymást túlüvöltve” Újabb életszerű modell: üvöltve veszekedő házaspár. Háború, ahol a szavakba rejtett bombák egyet jelentenek: pusztulj. A rángatózó köldökzsinóron lógó gyerekek szüleik között vergődve az asztal alatt reszketnek. Az igazi kommunikáció, amely építi a kapcsolatot, a szeretetközlés. Ebben a modellben azonban mindenki csak a magáét mondja, s nem érzékeny arra az üzenetre, amely a másik felől jön. A bizonytalansággal elvész a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének minden esélye.

14. „Egyenlők káosza” A modern család, az egyenlősdi, ahol mindkét szülőnek van mosogatóköténye, fakanala, vagyis joga különbözőképpen gondolkodni. Tudják, hogy kellenek szabályok az élethez, ám ebben az esetben kétféle is akad, és bár a szülők elégedettek, a gyerekek hol az egyikhez, hol a másikhoz igazodnak. Pedig  életük kezdetén szükségük lenne határozott iránymutatásra, egyszerű hasonlattal élve, sínre, amely bár utat mutat, száguldani is hagyja a vonatot. Bosszantó arra várni, hogy a lámpa zöldre váltson, és ha egyszer elromlik, eluralkodik a káosz.

15. „A csonka család” Az egyik szülő elment, válás vagy tragédia miatt. A másik fél szerepkörét is vállalnia kell annak, aki a gyerekekkel egyedül maradt. Ebben a helyzetben könnyen kialakulhat, hogy az anya megszűnik nőnek lenni, és az apa nem férfi.

16. „Kapcsolat nélkül” Az apa munkájába merülve ül az aktáktól roskadozó íróasztalnál, az anya a konyhában főz, vagy a gyerek leckéjét kérdezi ki.  A kettejük között hullámzó vízen ring a gyerekek hajója. Ám hiába vannak odakötve mindegyik parthoz, nincs valóságos kapcsolat közöttük, a szülők páros magányban élnek.

17. „A gyerekbálvány” A szülők törődésük és figyelmük helyett játékokból épített torony tetejére ültetett gyereket bálványoznak. Ebben a családban minden a gyerekért van, pedig ez az, ami a gyerek érdekét a legkevésbé szolgálja.

18. „Anyós pajtás a főnök” A szülőket marionett bábokként mozgatja a mester, az anyós, aki segített megvenni a fiataloknak az első kocsit, vagy az első lakást. Nem baj, ha valamelyik fél édesanyja segít; segítsen, amennyit tud. De a férj és feleség testi-lelki egységét könnyen megzavarhatja az érzelmi zsarnokság.

19. Polgári család forma kialakulása I. • Kialakul a család intimszférája • Elválik egymástól a munka- és szabadidő, a munka- és lakóhely • A család alapja a családi tulajdon és a családfő bevételei lesznek • A család keresőkre és eltartottakra bomlik • A gyerekek szerepe is átalakul • Megjelennek a szerelmi alapon kötött házasságok • A családok zártsága a külvilág felé erősödik

20. Polgári család forma kialakulása II. • A párválasztásban tovább nő az egyéni döntéshozatal és a szabadság illetve érzelmek szerepe • A házasság előtti párkapcsolatok súlya is növekszik • A kapcsolatok helyettesíthetővé válnak • Megjelennek a különféle alternatív együttélési minták • A családi életcikluson belül módosul az egyes életszakaszok hossza, jelentősége

21. Polgári család forma kialakulása III. A modern családban a tagok közötti kommunikáció alapvetően fontos lesz: „Minél modernebb feltételek között és minél korszerűbb értékek szerint élnek az emberek, annál inkább válik feladattá egymás megértése s kapcsolataik kommunikatív meghatározása”