Klasszikus kor

1. Klasszikus kor

2. Klasszikus korKr.e. 500-339 • A „Klasszikus” jelentése: • az a szellem, amely a klasszikus népek (görögök és rómaiak) irodalmi, művészeti és erkölcsi életében megnyilvánul • a maga nemében a legjobb,olyan, amely tökéletesen megfelel ideáljának, illetve szabályainak • nagyság • maradandó alkotások • újkori stílusirányzat (a barokk után) • a civilizáció aranykora

3. Klasszikus kor vagy Görögország aranykora • Athénra összpontosítva • Kezdet • ión felkelés(amelyaz első nagy görög-perzsa összecsapáshoz vezetett) • a perzsák végleges legyőzése • Marathón és Thermopülai • Athéniterjeszkedés és gyarmatosítás • délosziszövetség • peloponnészosziháború • Athén és Spárta között • 27 éven keresztül tartottés Spárta győzött • Periklész • Athén legjelentősebb vezetője volt • az Akropolisz megépítője • A déloszi szövetség pénzét használta különféle városfejlesztési munkálatokhoz • Hogyan hatottak a görög-perzsa háborúk a művészetre?

4. Mindennapi élet • Lakosság:300000 • Felnőtt férfiak: 50000 • Nők: • nem vehettek részt a város vezetésében • a törvény őket is védte • kevesebbnek tartották őket a férfiaknál • Rabszolgák: • ők végezték az alanta munkák legnagyobb részét • sok külföldi volt közöttük

5. Mindennapi élet • több anyagi javuk volt • házaik egyszerűek voltak • az élelem egyszerű volt • a vallás jelentősége: • mindennapos templomi szertartások • az istenek kegyeit keresték • hűség a polisz legfontosabb (városvédő) istenéhez • többistenhívők (politeisták) voltak, de egyes istenek „népszerűbbek” voltak

6. Dráma • A Dionüszosz ünnepekhez kapcsolódott - az előadás egész nap tartott, egy nap 3 drámaíró 3 drámát mutatott be ● Az előadás módja - a színészek maszkot viseltek - a női szerepeket is férfiak játszották - kórus - akkusztika - az előkelők a színpadhoz közel ültek - „deus ex machina” (isteni közbeavatkozás) • Témák - elsősorban trójaiés thébai mondakör

7. Dráma • Tragédia • Thespis találta ki ezt a műfajt (Kr.e. a VI. században) • a legfontosabb tudnivalók: • Kb. 1000 színmű keletkezett, de csak 31 maradt fenn – Aiszkhülosztól, Szophoklésztól és Euripidésztől. • Középpontjában egy konfliktus áll és egy tragikus hős, aki bátran szembeszáll az egész világgal, vállalja önmagát és valamilyen magasztos célért küzd. Általában hibái is vannak, ennek ellenére vagy épp ezért azonosulni tudunk vele. Egyedül harcol, magára marad és végül el is bukik, de erkölcsi győztesként bukik el. Konfliktusrendszer: a szereplők viszonyulása a konfliktushoz és ezzel együtt a tragikus hőshöz.

8. Dráma • Aiszkhülosz (Kr.e. 525-456) • Írásainak középpontjában a morális és vallási értékek állnak. Drámái többnyire jóval pozitívabban érnek véget, mint a „tragikus hármas” másik két képviselőjének (Euripidész, Szophoklész) munkái. • Oreszteia trilógia • Agamemnón • Áldozatvivők • Eumeniszek

9. Dráma • Szophoklész (Kr.e. 496-406) • Periklész barátja • nagy tekintély és vagyon • 123 tragédiát írt, amelyből csak 7 maradt fenn (pl. Antigoné, Oidipusz király) • újítás: egy jelenetben az addigi kettő helyett három szereplőt is szerepeltetett • bátran és lendületesen ábrázolta kora aktuális politikai problémáit, és hősében Athénnak, a tengeri szövetség fejének kulturális küldetését dicsőítette

10. Dráma • Euripidész (Kr.e. 484-406) • mindent átalakított, az elődei által feldolgozott tárgyakat újra feldolgozta • az isteneket és hősöket „lehúzta” a földre, és olyannak jellemezte az embert, amilyen • a többi drámaírót felülmúlja a szenvedélyek, főleg a női lélek bemutatása, az érdekfeszítő bonyolítás, a valósághű jellemzések terén.

11. Dráma • Arisztophanész (Kr.e. 450-385) • A görög komédia atyja • Happy End • nem akart mindenáron vicces lenni • Több műve szólt a háború hiábavalóságáról • Madarak • Lüszisztráté • Kifigurázta Aiszkhüloszt és Szophoklészt is

12. Zene • Platónhittaz ethosz szerepében • a zene képes hatni az emberek éltére • A zene formálja a lelket • Zenei skála (Püthagorász) • A zenének a görög drámában is szerepe volt • hozzájárult az opera kialakulásához • Zeneszerszámok: líra, cimbalom, tamburin, furulya

13. Művészet • Preklasszikus • egyszerű agyagedények • geometrikus díszítés • átmenet az emberábrázolás felé (tökéletes szimmetria) • szobrászat – szimbolikus emberábrázolás • túlzott arányosság • általánosítás • drámai kifejezésmód hiánya • realizmus hiánya

14. Művészet • Klasszikus szobrászat • Jelentős újítások: • jobb technikák • valósághű ábrázolás • a szépség szeretete • Jellemzők: • Pontos arányok – aranymetszés • Pheidiász – a legnagyobb szobrász • Parthenón, Olümpiai Zeusz-templom • Vázák • mitológiai jelenetek • Polügnotosz

15. Építészet • A templomokeredetilegegyszerűek és téglalap alakúak voltak • két oszlop a bejáratnál • oszlopok körös-körül • Oszloprendek DórIónKorinthoszi

16. Építészetszakkifejezések

17. Építészet • Arányosságra törekedtek. • Az olümpiai Zeusz temploma

18. ÉpítészetAz Akropolisz: Parthenón

19. Építészet • A Parthenón • Periklész megbízásából Pheidiász tervei alapján • a Déloszi Szövetség pénzéből finanszírozták • Pheidiász volt az építkezés felügyelője • ión vonásokkal kombinált dór oszlopok • felfelé vékonyodó oszlopok • egymáshoz nagyon közel találhatóak • ez tette szükségessé az optikai korrekció alkalmazását: a sarokoszlopok megvastagítását, tengelyüknek kissé befelé hajlítását és a szomszédjaiktól való távolság felére csökkentését

20. Építészet • A Parthenón (rekonstrukció) • A dór stílusú templom központi celláját egy fal két részre osztja: a keleti, nagyobb cellájában Athéna Parthenosz szobra • A késő klasszikus korban hiányzott a kezdeményezőkészség, nem voltak annyira merészek, hogy eredetit alkossanak

21. Történetírás • Hérodotosz (Kr.e. 484-420) • a történetírás atyja • igyekezett elhatárolni magát a mítoszoktól • törekedett rá, hogy megragadja az események közti belső, törvényszerű összefüggést, az emberi történelem alaptörvényét • nagyon olvasott volt • műve, amelyet „Történelem” címen emlegetnek, a görög-perzsa háborúkról szól

22. Történetírás • Thuküdidész (Kr.e. 470-405) • Kiemelkedő hadvezér/történetíró volt. • mivel nem tudott egy várost megvédeni a spártaiak ellen, száműzték Athénból • jelentős szónoklatokat is belefoglalt művébe • sokan kritizálták, mivel nem hallhatta mindezeket a szónoklatokat • Története a háború befejezése előtt véget ért • lehet, hogy ő is a háborúban halt meg

23. „A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.” (Arisztotelész)

24. Az elmúlt évszázadokban szokás volt az ókori görög kultúrával kapcsolatban a „görög csodát” emlegetni. Ez épp annyira indokolatlan, mint az újabban divatossá váló teljes tagadása. Anélkül, hogy a kérdésre egyetlen, egyedül érvényes választ kellene keresni, egyet érdemes kiemelni. A görögök öröksége a mitológia, de a mitológia cáfolata is; tőlük származik a demokrácia fogalma, de első, máig megfontolást érdemlő kritikái is; ők fedezték fel a művészi ábrázolás olyan eszközeit, mint a perspektíva, az árnyékolás vagy a színek egymásra hatása, de Platónnál olvashatunk először arról, hogy mindez szemfényvesztés, és az igazi, érvényes művészet absztrakt formákban fejezi ki magát. Vagyis az igazi „csoda”, amit tőlük örökölni lehet és kell, a nyitottság a másképp gondolkodásra, másképp kifejezésre, a másképp nézésre, az emberi természetek és lehetőségek sokféleségének felismerésével és elfogadásával. (Szilágyi János György)

25. Köszönöm a figyelmet.