Hány méter magas a Kékes?

1. Hány méter magas a Kékes? Azaz az egészségügyi rendszerek pénzügyi és politikai fenntarthatóságáról Dr. Kincses Gyula 1/25

2. Tematika • Ez az előadás nem szól: • a kormányzati munka értékeléséről, • a jelenlegi kormány terveiről. • De szól • a világról, amiben élünk, • az ebből fakadó kényszerekről • Nem programadás, nem politikai nyilatkozat, egyszerű eset-leírás. 2/25

3. Az alapkérdés

4. A fenntartható fejlődés kérdése Európában • Európa meghatározó kérdése a fenntartható fejlődés biztosítása. • A fenntartható fejlődés kérdése nem egyszerűsíthető a környezeti kérdésekre, vagy önmagában a gazdasági versenyképesség kérdésére. • A fenntarthatóság meghatározó kérdése a jóléti rendszerek fenntarthatóságának problémája, beleértve a társadalmi koherenciát (szegregáció + az etnikai kérdések) is. 4/25

5. Közös problémák Európában • Egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. A jövő meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni • a versenyképesség megőrzését és javítását egy egyre inkább globalizálódó piacon • az örökölt jóléti rendszerek fenntartható-ságával. • A tét a mindannyiunk által elfogadott európai értékrend gazdasági fedezetének a biztosítható-sága, mely szükségszerűen mindenütt a jóléti rend-szerek felülvizsgálatát fogja eredményezni. 5/25

6. Közös problémák Európában II. • Kihívások: • technológiai robbanás (nem csak orvostudomány), • demográfiai torzulás (elöregedés), • az etnikai és kulturális megosztottság növekedése a migráció és a szegregáció miatt, • a versenytársak versenyelőnye a szociális rendszerek és garanciák fejletlensége miatt (globalizált piac…). • Következmény: a társadalmi koherencia és a politikai stabilitás fellazulásának kockázata: • a reform sok esetben jogszűkítés  egyes rétegek vesztesnek érzik magukat (pl.: nyugdíjkorhatár),  elégedetlenség, reformellenesség  szélsőségek erősödése • a szegregáció és az enklávék kialakulásának és a politikai instabilitás, radikalizálódás veszélye. 6/25

7. A gazdaság növekedése 2007-ben (%) 10 Forrás: Az Eurostat előrejelzése 8 6 4 2 0 CZ EE HU PL SI SK EU27 EU15 7/25

8. Adócentralizáció a GDP százalékában, 2005 50 45 Forrás: Eurostat (2007) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 AT SI HU CZ PT PL EE SK 8/25

9. A szlovák csoda ára [1]PPS: az Eurostat a PPS-t (Purchasing Power Standard-ot, vásárlóerő-egységet) vezette be mértékegységként, amely a vásárlóerőparitások alapján származtatott 9/25

10. Mit lehet tenni? 10/25

11. Következtetés • A térség (Közép-Kelet-Európa) számára csak átfogó társadalmi reform hozhat megoldást. • A reform elemei: • a jóléti rendszerek reformja (nyugdíj, egészségügy, oktatás, szociális támogatás/gondozás/ gondoskodás), • adó- és járulék-reform (az újraelosztási ráta csökkentése), • szelektív támogatáspolitika a valóban rászorultaknak. • Feltétel: az egyéni és közfelelősség újraértelmezése. 11/25

12. Az egyenszilárdság a jóléti rendszerekben • A szolidaritás maximalizálását csak az egészség-ügyben követeljük meg. Itt csak a legkorszerűbb technológiákat tartjuk elfogadhatónak a teljes ingyenesség mellett. Ugyanakkor: • senkit nem zavar, hogy emberek tömegével éhenhalnak, • senkit nem zavar, hogy emberek hajléktalanság miatt esélytelenek a hosszabb és minőségi életre, • senkit nem zavar, hogy társadalmi csoportok kulturális és etnikai okok miatt esélytelenek a hosszabb és minőségi életre. • a populációs szintű egészségi állapot javításában költséghatékonyabb ezen területek konszolidálása. 12/25

13. A szubszidiaritás jelentősége • Ha az egyének mindent automatikusan az államtól kapnak, akkor a társadalom legfontosabb hajtóerejét, az egyének aktivitását zárjuk ki. • A szubszidiaritás elvének kényszere nélkül nem javul az egyének (és így a társadalom) adaptációs képessége. • Ha a közösség próbálja meg pótolni az egyének aktivitását, az drágább és rosszabb eredményt hoz. • Kockázat-megosztás nélkül nincs egyéni felelősség, és finanszírozhatatlanná válnak a jóléti rendszerek. 13/25

14. Az egyéni felelősség területei • Bizonyosan: • a nem közcélú, nem az általános életvitelből fakadó kockázatok: • extrém sportok, • egyéb veszélyes hobbyk (pl.: tigris vagy mérgeskígyó tartás). • a társadalom teherbíró-képességét meghaladó igények finanszírozása • Vitatottan: tömegesen elterjedt egészség-károsító szokások (bonus igen, malus ma nem!) : • dohányzás, alkohol, drog, • táplálkozás, túlsúly, mozgáshiány, • felajánlott közfinanszírozott szűrések kihagyása. 14/25

15. Egy osztrák szállodában…(az egyéni és közfelelősség jó példája) Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a szálloda valamennyi helyisége tűz és füstjelző berendezéssel van felszerelve. Amennyiben a szobai dohányfüst miatt riasztás történik a tűzoltóság felé, a kiszállási díj (700 Euro ~ 170.000 Ft) továbbszámlázásra kerül Ön felé. 15/25

16. Itt, és a környéken a kétezres években 16/25

17. A térség helyzete • Az alacsony GDP és az örökölt magas köz-felelősségi szint miatt a térségben fokozottan, és hamarabb jelentkeznek a fenti problémák. • Ezért ezek az országok a reformokban is előrébb járnak a régi tagállamokhoz képest. • Azok az országok lehetnek nyertesek, ahol • elindult az államháztartás reformja, beleértve az adóreformot is, • elindult a társadalombiztosítás reformja, • nincs komoly politikai bebetonozása a szerzett jogoknak. 17/25

18. Itthoni helyzetkép • 1989-ben Magyarország a legjobb start-pozícióból indult, ezért realitásnak tűnt az az illúzió, hogy a jóléti rendszerek fenntarthatóságát a gazdaság berendezkedésének megváltozása biztosítja. • Az elvárásaink így irreálisak. Egyszerreakarjuk: • a szocializmus biztonságát, ingyenességét, • és a „kapitalizmus” (EU 15-ök) jövedelmét. • Egyes erők politikai érdekből táplálják az irreális elvárásokat. 18/25

19. Az elvárások realitásáról Velünk bármit lehet? • Hogy lehet az, hogy négy évvel az EU csatlakozás után még mindig csak 1014 méter magas a Kékes? • Mit tett, mit tesz azért a Kormány, hogy végre elérje az EU átlagot? • Meddig tűrjük??? 19/25

20. A kiút 20/25

21. A feladat • A realitásokkal való szembenézés – erre építkező program, amely • gazdaságélénkítő, • valóban szolidáris, azaz csak a rászorult rétegek számára teszi szükségessé az újraelosztást és az állami támogatást,a többség számára a jóléti rendszerek alapvetően a közösségi kockázatkezelésen és az ezt kiegészítő öngondoskodáson alapulnak. • Az öngondoskodás új intézményrendszerének a kialakítása. • Egészséget támogató gazdaság és társadalompolitika. 21/25

22. Az öngondoskodás segítése: előtakarékosság • A jövő: integrált, többcélú előtakarékosság(miért kell előre eldöntenem, hogy idős koromban inkább szegény szeretnék lenni, vagy inkább beteg?) • Elvárt jellemzők: • korlátos adókedvezmény a befizetésnél, • kötelező felhalmozási idő, • egyéni számlás és szektorsemleges kockázatközösségi megoldás egyaránt megengedett, • nyugdíjkorhatár előtt rászorultság esetén eü és ápolási szolgáltatásokra, termékekre fordítható a hozam, • nyugdíjkorhatár után szabad jóléti felhasználás (életjáradék, eü, ápolás). 22/25

23. Hol is a kőleves az előadásban? • Az elmondott tendenciák bizonyosan érvényesek lesznek Magyarországon is, de a reformok alacsony támogatottsága miatt átmenetileg ezek lelassulása várható. • Hogy azután mi lesz, azt tudjuk, de addig mi lesz??? • A kőlevesből valóban kimarad a kő (a biztosítási reform), de végülis húsból, zöldségből és fűszerekből is lehet levesi főzni, akár kő nélkül. • Most a nagy reformok helyett az aprómunka következik, de ez nem kárba veszett idő. • Minderről külön előadások… 23/25

24. Koktélivás közben nem lehet lefogyni és formás alakot „vásárolni”. Ez csak önfegyelemmel, némi lemondással, és nagyon sok munkával érhető el. Minden más megoldás csodavárás és önámítás. 24/25

25. És ne feledjék: 25/25