A Nevelési Tanácsadó feladata,munkája: pszichológiai, pedagógiai vizsgálatok,terápiák

1. A Nevelési Tanácsadó feladata,munkája: pszichológiai, pedagógiai vizsgálatok,terápiák Előadók: Ágoston Ildikó- gyógypedagógus Baloghné Dudás Ilona-tanácsadó,szakpszichológus

2. A Nevelési tanácsadó története • A Kiskunhalason 1984. szeptember elseje óta működik, kezdetben városi, majd 2000. január elseje óta a BKMÖ fenntartása alatt. • 2007. január elsejétől a BKMÖ Közoktatási Intézménye tagintézménye.

3. A Tanácsadó feladatait: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozza meg: • 35. § (4) annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, • a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával.

4. A nevelési tanácsadó az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja.

5. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, vagy a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. …

6. Feladataink: • a 3-18 éves korú gyermekek, fiatalok,/középiskola- nappali tagozat/és szüleik pedagógiai, pszichológiai segítése • ellátási körzetben működő nevelési-oktatási intézmények támogatása, diagnosztikus és terápiás jellegű munkával; • a gyermekek korrekciós és rehabilitációs foglalkoztatása és terápiája, a szülők és szükség szerint a pedagógusok bevonásával; • fejlettségi (iskolaérettségi) vizsgálatok végzése;

7. Szülő vagy óvoda, iskola kérésére - szülői hozzájárulással - vizsgálatok bármilyen pszichés vagy tanulási probléma esetén; minősítés alóli, mentesítést kezdeményező vizsgálat végzése; a 14/1994. MKM rendelet, valamint a 4/2010. OKM rendelet szerint meghatározott feladatok ellátása a BTM-es és az SNI b-s tanulók vonatkozásában.

8. Vizsgálati kérelem • A küldő intézmény adatai, a gyermek adatai: • A jelentkezés oka: tanulási nehézség fejlesztés alapjául szolgáló vizsgálat bizottsághoz való továbbküldés, SNI megállapítása vagy kizárása céljából pszichológiai vizsgálat kontrollvizsgálat iskolaérettségi vizsgálat • A beiskolázással kapcsolatos vélemény:!!! • Óvoda: maradjon óvodában / kezdje meg ált. iskolai tanulmányait • Szülő:ua.

9. Részt vett-e már korábban vizsgálaton, vagy terápián? Nem igen, a szakértői bizottságnál Mikor? igen, a Nevelési Tanácsadóban pszichológiai vizsgálaton vett részt Mikor? pedagógiai vizsgálaton vett részt Mikor? terápiában vagy fejlesztésben részesült Mikor?

10. A gyermek pedagógiai jellemzése: Közösségben tapasztalt magatartása, viselkedése: A gyermek fejlettségével, képességeivel kapcsolatos megfigyelések: Főleg 1.osztályos tanulónál: tananyag: olvasás, írás!!! Konkrét kérdés, amellyel a Nevelési Tanácsadóhoz fordul: Fontos a kérdés megfogalmazása!!! A jelentkezési lapon foglaltakat megismertem és elfogadom, illetve hozzájárulok, hogy gyermekemet a Nevelési Tanácsadó munkatársa megvizsgálja:. szülő aláírása (hivatalos gondviselő)Nagyon fontos!!!

11. A jelentkezési laphoz kérjük csatolni a korábbi és a más szakemberektől származószakvéleményeket, 1999. 08. 31. után született és 5. életévet betöltött gyermekek esetén az orvosi adatlap fénymásolatát az ötéves kori státuszról. A fejlettségi vizsgálat iránti kérelmet kérjük december 15-ig megküldeni. Amennyiben a tanköteles korú gyermek szeptember és december között született és a szülő a további óvodai nevelését kéri, úgy kérjük csatolni az óvoda nevelőtestületének befogadó-egyetértő nyilatkozatát (1993. évi LXXIX. Ktv. 24§ (5) alapján).

12. Vizsgálat menete • Előkészítés:Illetékességmegállapítása • Elutasítás vagy hiánypótlás • A vizsgálat típusának megállapítása, időpont adása, értesítés • távolmaradás esetén újabb időpont • 2. távolmaradás után jegyzői eljárás

13. A vizsgálat napja Mindenkit 8 órára hívunk /kivétel/ Szülő v. gondviselő/ meghatalmazás A teljes körű vizsgálat akár kora délutánig is eltart A vizsgálatok: Alapvizsgálat: teljes körű- psz., ped. Kiegészítő vizsgálat: orvosi-neurológia Felülvizsgálat: hatóság, szülő, BTMN esetén hivatalból 4/2010 (I.19.) OKM rendelet alapján

14. Alapvizsgálat Pszichológiai- intelligencia- vizsgálat, egyéb pszichológiai vizsgálatok Pedagógiai:részképesség-Sindelar tantárgyi: olvasás, írás, számolás, Bender A- B,Frostig-teszt, GMP emberrajz Iskolaérettségi, szűrés

15. Vizsgálat befejezése • A vizsgálatot végző kollégák az eredményeket, tapasztalatokat értékelik, megbeszélik. • Közös véleményt, állásfoglalást hoznak. • Szülő tájékoztatása • Igazolás-Értesítés kiadása • Szakvélemény 1 hónapon belül

16. A vizsgálat lezárása • IGAZOLÁS – ÉRTESÍTÉS • A gyermekre/tanulóra a megjelölt javaslatok érvényesek. Az igazolás tartalma megegyezik a szakvélemény tartalmával. • A vizsgálat nem fejeződött be. Újabb időpont: …………………………. A következő időpontról a későbbiekben adunk tájékoztatást. • Vizsgálat eredménye: BTMN (A Közoktatási törvény 66. § (7) bekezdése alapján, a törvény 3.sz. melléklet II/3. pontja szerint az osztály/csoport létszámának számításánál kettő gyermekként/tanulóként kell számításba venni) nem BTMN a következő tanévtől beiskolázható előkészítő jelleggel óvodában marad további szakértői vizsgálat: BKMÖ TKVSZRB Baja, Kecskemét, Országos…VSZRB Budapest szükség esetén ismételt tanácsadás

17. A gyermekkel/tanulóval való foglalkozással, illetve oktatásával kapcsolatos javaslatok: Részesüljön fejlesztésben, amennyiben BTMN a Kt. 30. § (7) és 52. § (6) alapján heti ………….. órában Gyógypedagógus, gyógypedagógus irányításával,fejlesztőpedagógus tanár/tanító/óvodapedagógus, logopédus által.A gyermek/tanuló fejlesztésében közreműködik a Nevelési Tanácsadó. Tantárgyi korrepetálás, felzárkóztatás. Méltányossági elvek, mentesítési lehetőségek: …………………………………

18. Kontrollvizsgálat időpontja A szakértői vizsgálat eredménye alapján. A 4/2010-es OKM rend. 21. § (4), valamint 23. § (3) és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 4. mell. 4.e. pontja alapján. A gondviselő a vizsgálat eredményeit megismerte, a javaslattal egyetért nem ért egyet A 4/2010. évi (I. 19.) OKM rendelet 23. § (3) bek. értelmében felhívjuk a szülő figyelmét arra, hogy a szakvélemény kézhezvételétől számítva 10 munkanap áll rendelkezésre a szakvélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére.

19. Terápiák, fejlesztések • A szülő és intézmény kérheti, ha BTMN-es vagy SNI- s a gyerek, vagy ha probléma van a tanulással vagy magatartással, pszichés okok miatt. • Jelentkezni: személyesen, telefonon • 3 éves kortól – addig, amíg be nem fejezi a nappali tagozatos középiskolát / 23 év/. • Heti 1 vagy 2 foglalkozás

20. Pedagógiai terápia, fejlesztés • Tanulási nehézség, zavar kezelése: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia • Tanulástechnika, módszertan • Iskolára felkészítés • Sindelar terápia • Figyelem, emlékezet, beszédészlelés- értés, mozgás • Fejlesztési terv a szakvélemény alapján

21. Pszichológiai vizsgálatok Bármely gyermek kerülhet nehéz helyzetbe családi vagy közösségi élete során. Lehet, hogy nehezen találja meg a hangot családtagjaival, kortársaival vagy pedagógusával. Lehet, hogy bár okos, mégis gondjai adódnak az iskolában, old. Nem tud figyelni vagy nyugtalan az órákon. Előfordulhat, hogy olyan változások zajlanak családi életében ( pld. testvérszületés, válás, gyász ), melyek átmenetileg megnehezítik alkalmazkodását.

22. Mindezek következtében megváltozhat magatartása, indulatossá vagy éppen visszahúzódóvá válhat, kirekesztettnek, magányosnak érezheti magát, romolhat tanulmányi eredménye, különböző tüneteket produkálhat ( pld. nyugtalanul alszik, étvágytalan lesz, rágni kezdi a körmét, feltűnően keveset beszél, verekedni kezd az iskolában, stb. ). A szülő/pedagógus észleli ezeket a változásokat, szeretne segíteni a gyereknek, de az okokat, a segítségnyújtás formáját nem könnyű egyedül megtalálni. Ilyen esetben segítségre lehet a pszichológiai kivizsgálás.

23. A gyermek pszichológiai vizsgálatát minden esetben a szülővel történő beszélgetés előzi meg, hogy a pszichológus megismerhesse a szülő észrevételeit, véleményét a gyermekéről, nehézségeiről, a segítségkérés miértjéről ( ezt a gyakorlatban első interjúnak nevezzük ). A beszélgetésben felelevenítődnek a gyermek fejlődésének főbb állomásai egészen a várandóságtól a jelen időszakig, anamnesztikus adatok megismerése

24. A gyermek pszichodiagnosztikai vizsgálatát általában 3-5 találkozás alatt zajlik. Célja a gyermekkel való kapcsolat kialakítása, majd a bizalmi légkörben problémáinak megismerése beszélgetés, szabad vagy irányított játék és különböző tesztek segítségével. Eközben a pszichológusnak lehetősége van a gyermek viselkedésének, figyelmének, beszédkészségének, játéktevékenységének megfigyelésére, ezáltal a problémás viselkedés, belső konfliktus, tünetek megértésére. Az egyéni vizsgálat szükség esetén kiegészítheti a gyermek óvodai/iskolai helyzetben történő megfigyelése, mely mindig a szülő előzetes beleegyezésével történik.

25. A vizsgálat befejeztével a pszichológus megosztja tapasztalatait a szülőkkel, és megbeszélik a további tennivalókat, mely lehet szülőkonzultáció vagy gyermekterápia a probléma mélységéről, jellegétől függően. A gyermekterápia egyéni vagy csoportos formában is történhet.

26. Az iskolaérettségi vizsgálat és a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézség (BTMN) vizsgálata is magába foglal pszichológiai vizsgálatot.

27. Mit mondjunk a gyereknek, ha a NT szakembereihez fordulunk segítségért? Mindig az igazat. A gyerek korának, érettségének megfelelő szavakkal Például iskolaérettségi vizsgálat előtt: „Nem tudjuk mi lenne neked jobb, ha még játszhatnál az óvodában, vagy ha elkezdenéd az iskolát?” Egy BTMN-es gyermek esetében: „ A tanító néni elmesélte, hogy nagyon nehéz odafigyelned az iskolában, az olvasás is nehezen megy. Szeretnénk megérteni, hogy mi ennek az oka és tudni, hogy miként segítsünk neked. Elmegyünk a NT-ba, és ott segítenek megérteni a gondjaidat.” A gyermeknek tudnia kell, hogy játékon, rajzokon beszélgetéseken keresztül a szakember megismeri őt és családját, és az ő gondjainak megoldásán munkálkodnak közösen a családdal.

28. Pszichológiai terápiák 1. Kognitív terápia: állapotfelmérés Cél: a feszültséget keltő helyzetekben az érzések felismerése – kevésbé torzított helyzetértelmezés kialakítása Eszköze: gondolatnapló, ami segíti az automatikus gondolatok átstruktúrálását.

29. Viselkedésterápia Viselkedésterápia hiperaktivitással és figyelemzavarral küszködő gyermekeknek segít dicséret központú pozitív megerősítésen alapul a gyermekek erősségeit helyezi előtérbe a gyengeségekkel szemben fontos a feltétlen elfogadás javítja az önkontrollt A viselkedésterápiás módszer a következő készségeket fejleszti: - tervezés, szervezés, - keretek tartása - tartósabb figyelem - az intézményi követelményeknek való megfelelés

30. Kognitív viselkedésterápia két korábban önálló terápiás módszer összeházasításából született a két módszer együttes alkalmazása sikeresebb Születésünktől kezdve - attitűdök - hozzáállások - viszonyulási módok alakulnak ki bennünk az élet jelenségeihez a neveltetés és tapasztalataink során

31. Vannak : - fontos központi szerepű attitűdök - és kevésbé fontosak Központinak nevezzük azokat, amelyek torzulásai, vagyis szélsőségessé válása szorongást és/vagy depressziót okozhat. Pld. ilyen attitűd önmagunkkal és másokkal szemben „ TÖKÉLETESNEK KELL LENNI MINDEN HELYZETBEN ” „ TÖKÉLETESEN KELL MINDEN FELADATOT ELVÉGEZNI ” ! Előbb vagy utóbb ez az attitűd szorongást vált ki. Félni kezd attól, hogy hibázhat. A hiba jelentőségét felnagyítja „ aki hibázik, az nem tökéletes ”.

32. Másik jellegzetes szorongást okozó attitűd „ azt akarom, hogy mindenki szeressen ” ! megfelelési kényszer - meg akar felelni - konfliktust igyekszik kerülni - engedelmes báb lesz - ellenkező hatást ér el gyakran mint amit szeretne „ kihasználnak de nem szeretnek ” vagy nincs időnk magunkra, soha sem lazítunk

33. Téves attitűd - hibás következtetést ismételget – ezek automatikussá váltak. A terápiában újratanuljuk ezeket és egy idő után a helyes következtetések válnak automatikussá.

34. Játékterápia: A gyermek számára a játék egy másik valóság. Biztonságosan kifejezhetik és újraélhetik az őket foglalkoztató eseményeket. Játéktevékenységbe kapcsolódva segítjük a gyerekeket a gyógyító élmények átélésében.

35. Meseterápia - a mesék a hagyomány által megszerzett tudás hordozói vigaszt és bátorítást adnak képesek arra, hogy bizonyos lelki és fizikai fájdalmakat enyhítsenek a meséknek gyógyító erejük van meséken keresztül kapcsolatba kerülünk saját vágyainkkal, szellemi gyökereinkkel a feszültséget, indulatokat, vágyakat, szorongásokat a belső képteremtő tevékeny-ségben tudjuk feloldani / Ezt a tevékenységet a pszichológia elaborációnak nevezi, vagyis pszichikus feszültségek képi feldolgozásának/.

36. Szülőkonzultáció: A gyermekterápia kiegészítése, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a változások megbeszélése, a gyermek otthoni segítése a terápia eredményessége érdekében.

37. Nevelési és pszichológiai tanácsadás: Rövid (2-5 alkalmas) tanácsadás szülők számára az alábbi területeken: életkorral összefüggő problémák(dackorszak), testvérszületés) Gyermekneveléssel kapcsolatos kérdések, helyes módszerek, nevelési stílus alkalmazása.

38. Stresszkezelő tréning jellegű foglalkozás: A fokozott testi-lelki megterhelés csak tudatos stresszkezelő technikákkal ellensúlyozható. 2-3 fős csoportokban gyakorlatias készségfejlesztés Sikeres megküzdési technikák Stesszoldó módszerek (relaxálás) Hatékony kommunikáció

39. Köszönjük a figyelmet!