Az Európai Külügyi Szolgálat és az EU globális szerepének erősítése

1. Az Európai Külügyi Szolgálat és az EU globális szerepének erősítése Szepesi Ágnes Edit Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA, 2. évfolyam Széchenyi István Egyetem Konzulens: Prof. Dr. Losoncz Miklós D. Sc.

2. Tartalom • Kiindulópont • Az EKSZ jogi háttere, felépítése, feladatai • Az EKSZ az EU intézményrendszerében • Az EKSZ szerepe • Egységesebb külpolitika – nemzeti érdekek jobb érvényesülése • Líbia – az EKSZ első vizsgája • Összefoglalás

3. Kiindulópont (I) Robert Cooper, EKSZ tanácsadó szerint: • A globalizáció az alábbi folyamatok együttes eredménye: • A hidegháború vége • Kína felemelkedése • Az internet elterjedése és technológiai forradalom • Kis háborúk lehetősége fennáll, a nagyhatalmak a fennálló status quo-ra törekednek: • USA elsőbbsége • Nukleáris fegyverek • Globalizáció

4. Kiindulópont (II) • Két kérdés: • Globális problémák kezelése egyre lokálisabbá váló politikák által • Európa helye az új világrendben • Az európai uniós külpolitika fő irányai: • EU-USA kapcsolatok • Szomszédságpolitika

5. Az EKSZ jogi háttere, felépítése, feladatai (I) • Jogi háttér: • Az Európai Unióról szóló Szerződés 27 (3) cikk • 2010/427/EU az Európai Unió Tanácsának határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról • Felépítése: • 1 főtitkár – 2 főtitkárhelyettes • 6 főigazgatóság • Személyzet • 2/3 EU intézményrendszer – 1/3 tagállamok • Földrajzi, nemek közötti egyensúly

6. Az EKSZ jogi háttere, felépítése, feladatai (II) • Költségvetés: 475,8 millió EUR. • Feladatai: • A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő segítése • Támogatás az Európai Tanács állandó elnökének • Támogatás a Bizottság elnökének és tagjainak

7. Az EKSZ az EU intézményi rendszerében (I) • Az EKSZ sui generis jellegű, önálló, autonóm szerv • Állandó elnök – külügyi és biztonságpolitikai főképviselő • Saját szintjén az EU külképviseletének ellátása • A másik hatáskörének sérelme nélkül • Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő – Bizottság • KKBP a főképviselő hatásköre • Külkapcsolatok egyéb területei a Bizottság hatáskörébe tartoznak, így a bővítés is

8. Az EKSZ az EU intézményi rendszerében (II) • A Tanács és az Európai Tanács egyhangúan határozza meg és hajtja végre a KKBP-t illetve • A KKBP-t a külügyi főképviselő és a tagállamok közösen hajtják végre • Állandó elnök – stratégiai iránymutatás • Külügyi főképviselő - végrehajtás • A Tanács és a Bizottság felelős a külső tevékenységek és az egyéb uniós politikák összhangjáért • Képviselet 3. felekkel szemben: főtárgyaló, a Tanács nevezi ki, a Bizottság ill. a külügyi főképviselő javaslata alapján

9. Az EKSZ szerepe • Intézmények közötti versengés elkerülése (EKSZ - Bizottság) • A főképviselő több-kalapos szerepéből adódik az erőforrásokért és azok felügyeletéért folyó verseny • Gazdagítja az EU politikai döntéshozatali rendszerét és a nemzeti diplomáciai gyakorlatokat • Hatékony és gazdaságos diplomáciai képviseletek működtetése • A külügy az utolsó olyan nagy terület, ahol az EU többet tehet állampolgáraiért • A KKBP végrehajtásának eszköze

10. Egységesebb külpolitika – nemzeti érdekek jobb érvényesülése • Az utóbbi években a külpolitika terén ellentmondások: • Horizontális vetület: közösségi és kormányközi politikák összhangjának hiánya, • Vertikális vetület: a tagállamok és az EU álláspontjának különbözősége. • Az egységesebb európai külképviselet = nemzeti érdekek hatékonyabb védelme. • Mindannyiunk érdeke, hogy az EU ne maradjon „csendestárs” (global payer global player).

11. Líbia – az EKSZ első vizsgája (I) • 2011. február 15. első tüntetések Líbiában, másnap már 45 áldozatról számoltak be • 2011. február 19. Tripoli bekérette a magyar nagykövetet, Obama elnök elítélte a felkelők elleni erőszakot • 2011. február 20. Olaszország és a Frontex megindítja a Hermes 2011 műveletet, az Észak-Afrikából érkező menekültek nagy száma miatt • 2011. február 22. EU-Líbia keretegyezmény tárgyalásai és a jelenleg is futó együttműködések felfüggesztése • 2011. február 28. ENSZ BT 1970. sz. rendelete: fegyverembargó, ezen felül az EU befagyasztja Kaddafi és a hozzá közel állók pénzügyi eszközeit

12. Líbia – az EKSZ első vizsgája (II) • 2011. március 10. További szankciók az EU részéről Líbia ellen (legfőbb líbiai bankok) • 2011. március 11. Brüsszel EiT csúcs: Kaddafi minden legitimitását elveszítette, ezért mennie kell, ill. az Átmeneti Nemzeti Tanács elismerése tárgyalópartnerként • Bizottság és a főképviselő asszony tervezete: Partnership for Democracy and Shared Prosperity with the Southern Mediterranean • 2011. március 14. Lady Ashton egyiptomi látogatása során tájékoztatta az Arab Liga főtitkárát az EU állásfoglalásáról

13. Líbia – az EKSZ első vizsgája (III) • 2011. március 17. Herman Van Rompuy és Lady Ashton üdvözlik az ENSZ BT 1973. sz. határozatát • 2011. március 19. Párizs. Van Rompuy szerint az EU kész további, szigorúbb szankciók alkalmazására, a politikai átmenetnek mielőbb meg kell kezdődnie, Kaddafi erőit pedig felszólította arra, hogy ne akadályozzák meg a humanitárius segélyek célba érését • 2011. március 24-25. Brüsszeli csúcs • 2011. március 29. London, nemzetközi összekötő csoport, EU, AL, AU és egyéb releváns partnerek • 2011. április 1. Tanácsi határozat: Operation EUFOR Libya

14. Összefoglalás • Az EKSZ egyfajta válasz az EU-t ért globális kihívásokra, • Új, alapvetően a meglévő status quo-ra építő világrend • Új eszközök • Az EU külpolitikája az Amerikai Egyesült Államok és a szomszédságpolitika felé fordul • A líbiai válság kezelése alapvetően sikeres volt • Global payer global player, az egységes külpolitika és az EKSZ ezt a folyamatot segíti elő

15. Köszönöm a figyelmet!